A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-05 / 5. (5a.!) szám

Különös rekordok A világ legnagyobb izökőkútja Genf; ben található. Szivattyúját 1378 lóerős I motor működteti. Szélcsendes időben a vízsugár több mint 130 méter magas| ságba hatol fel. A vízsugár kezdősebes! sége 200 kilométer. * * * A világ legnagyobb reklámoszlopa a párizsi Eiffel-torony tetején működött i és a Citroen autógyár termékeit propagálta. Ez a reklámoszlop 1925-ben készült és 88 kilométer távolságban is látható volt. Elkészítéséhez 250 000 hotszínű villanyégőt és 90 kilométer hoszszú kábelt használtak fel. A reklámszöveg N betűje 20,85 méter magas volt. A jelenleg is működő legnagyobb reklámberendezés az amerikai Floridán található. 118,1 méter hosszú, 23,1 méter magas, súlya 175 tonna és 1280 méter hosszú piros neoncsövet használtak fel rajta. • » • A Déli-sarkot eddig a General San Martin nevű argentin jégtörő-hajó köj zelítette meg 1955-ben, amikor is csupán 1335 kilométerre volt a Déli pólustól. * * * A világ legnagyobb hadihajója a 335,75 méter hosszú, 86 740 tonnás En-i terpris nevű amerikai repülögép-anyahajó. Szélessége 76,80 méter, építése i 450 millió dollárba került. Nyolc vízzel hűtött atomreaktorja 304 000 kilowatt ' áramot termel. Gyorsasága 35 csomó (64,8 kilométer). Repülőterének a felülete 1,82 hektár és 100 repülőgépet képes befogadni. Legénysége 4600 fő. * * * A világ legnagyobb autója a Bugatti ! Royal 41. összesen hat darabot készlj tettek belőle. Hossza 6,7 méter. * * * A világ legdrágább autóját a Darin Dl Dia 150-et megrendelésre készítették egy detroiti autógyárban, összesen hat évig dolgoztak rajta. Előállítási ára j 93 500 dollár, eladási ára 150 000 dollár volt. * * » A világ legdrágább szériagyártmányú kocsija a Ferrari 275 LM. Ez a kétüléses autó eléri a 280 óra kilométeres sebes' séget és az ára kb. 9500 dollár. » * * A világ legnagyobb talajgyaluja az • amerikai gyártmányú Crash Pusher CP-1. Hossza 20,4 méter, súlya 68 tonna. * * » A világ leggyorsabb gőzmozdonya : Angliában készült. Ez a gép elérte a 202,8 kilométer óránkénti sebességet. : A rekordot 1938 júliusában állította fel, j amikor hét kocsiból álló szerelvényt i vontatott 243 tonna súllyal. A világ legnagyobb pályaudvara a | New York-i Grand Central és Terminal i pályaudvar. 1903-tól 1913-ig épült és két emeletes. A felső emelet 41 vógányos, az alsó 26. A pályaudvarról na; ponta átlagban 550 vonat indul 180 000 utassal. # • * A világ leggyorsabb kereken gördülő I járművét 1959-ben az Egyesült Állomokban próbálták kl. Ez a jármű elérte ; a 2084 óra kilométer sebességet. A Szovjetunióban mindenütt hatalmas lakónegyedeket, lakóházakat építenek. Ez alól nem kivétel Moszkva sem. Képünkön a Kalinyin utca egyik részletét látjuk A Szovjetunió Kommunista Pártja kongresszusa előtt Az ember legfőbb gondja ősidőktől a táplálkozás és a ruházkodás volt, továbbá az, hogy fedél legyen a feje felett. A lakáskérdés ezért mindig is társadalmi méretű probléma volt, és minden társadalmi alakulat azoknak az érdekében igyekszik megoldani, akiket szolgál. A Szovjetunió társadalmi rendszerének egyik fontos vívmánya éppen az, hogy nagy előrehaladást tett a lakáskérdésnek minden állampolgár érdekét szolgáló megoldása felé. „Űj házak, új utcák, új lakónegyedek, sőt egész új városok. Sehol máshol nem láttam ilyet, csak a Szovjetunióban. Természetes, hogy a Nyugaton is építkeznek, de korántsem ilyen mértékben. És nem is csak erről van szó. Nézzünk meg egy új házat Moszkva központjában, egyet pedig nálunk, Buenos Aires belvárosában. Szemre szinte semmi eltérés: egyenes vonalak, vasbeton, üveg. Pedig igen nagy a kü-Egy év alatt 11 millió ember új lakásban lönbség a két ház között. Elegendő csupán azt megtudakolnunk, kik laknak az egyikben és kik a másikban" — írja Isidore Gilbert argentin újságíró. Valóban így van. Sok országban építenek szép házakat és jó lakásokat, ám az Egyesült Államokban, Angliában és más nyugati országokban a munkások és alkalmazottak gyakran olyan magas lakbért fizetnek a háztulajdonosoknak, hogy az felemészti keresetüknek a negyedét, sőt annál is többet. A lakbér a Szovjetunióban (szolgáltatások nélkül) a munkások és alkalmazottak keresetének csupán 2—3 százalékát teszi ki, és a kommunális szolgáltatásokkal együtt sem haladja meg a 4—5 százalékot. A lakbér 1928 óta nem változott. A legutóbbi ötéves tervidőszakban, 1966 és 1970 kőzött 518 millió négyzetméter hasznos területű lakóház épült a Szovjetunióban. Évente 11 millió szovjet állampolgár költözött új lakásba, öt év alatt több mint százzal nőtt a városok száma, s a régi városok is jelentősen kiterjesztették határaikat: magasabbak, szebbek, korszerűbbek lettek. A lakásépítés, a kulturális és szociális építkezés többek között azért lendülhetett fel ennyire, mert a Szovjetunió a világ országai közül elsőként tért át futószalagon előregyártott elemekből álló házak építésére. Eleinte jogos aggodalommal fogadták ezt a módszert: nem hasonlít-e majd túlságosan is egyik város és lakónegyed a másikhoz? A házgyártás és az építőművészet szempontjait azonban végül is annyira sikerült egybehangolni, hogy ma már nemcsak az építkezés ütemét és lendületét dicsérhetjük (világviszonylatban a Szovjetunióban épül a legtöbb lakás), hanem az esztétikai feladatok eredményes megoldását is. Moszkva külvárosában épül a Csertanovo lakónegyed, amely a maga méreteivel meglepi a szemlélőt