A Hét 1971/1 (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-02-05 / 5. (5a.!) szám

Különös rekordok A világ legnagyobb izökőkútja Genf­; ben található. Szivattyúját 1378 lóerős I motor működteti. Szélcsendes időben a vízsugár több mint 130 méter magas­| ságba hatol fel. A vízsugár kezdősebes­! sége 200 kilométer. * * * A világ legnagyobb reklámoszlopa a párizsi Eiffel-torony tetején működött i és a Citroen autógyár termékeit propa­gálta. Ez a reklámoszlop 1925-ben ké­szült és 88 kilométer távolságban is látható volt. Elkészítéséhez 250 000 hot­színű villanyégőt és 90 kilométer hosz­szú kábelt használtak fel. A reklám­szöveg N betűje 20,85 méter magas volt. A jelenleg is működő legnagyobb reklámberendezés az amerikai Floridán található. 118,1 méter hosszú, 23,1 mé­ter magas, súlya 175 tonna és 1280 méter hosszú piros neoncsövet használ­tak fel rajta. • » • A Déli-sarkot eddig a General San Martin nevű argentin jégtörő-hajó kö­j zelítette meg 1955-ben, amikor is csu­pán 1335 kilométerre volt a Déli pó­lustól. * * * A világ legnagyobb hadihajója a 335,75 méter hosszú, 86 740 tonnás En-i terpris nevű amerikai repülögép-anya­hajó. Szélessége 76,80 méter, építése i 450 millió dollárba került. Nyolc vízzel hűtött atomreaktorja 304 000 kilowatt ' áramot termel. Gyorsasága 35 csomó (64,8 kilométer). Repülőterének a felü­lete 1,82 hektár és 100 repülőgépet ké­pes befogadni. Legénysége 4600 fő. * * * A világ legnagyobb autója a Bugatti ! Royal 41. összesen hat darabot készl­j tettek belőle. Hossza 6,7 méter. * * * A világ legdrágább autóját a Darin Dl Dia 150-et megrendelésre készítet­ték egy detroiti autógyárban, összesen hat évig dolgoztak rajta. Előállítási ára j 93 500 dollár, eladási ára 150 000 dol­lár volt. * * » A világ legdrágább szériagyártmányú kocsija a Ferrari 275 LM. Ez a kétüléses autó eléri a 280 óra kilométeres sebes­' séget és az ára kb. 9500 dollár. » * * A világ legnagyobb talajgyaluja az • amerikai gyártmányú Crash Pusher CP-1. Hossza 20,4 méter, súlya 68 ton­na. * * » A világ leggyorsabb gőzmozdonya : Angliában készült. Ez a gép elérte a 202,8 kilométer óránkénti sebességet. : A rekordot 1938 júliusában állította fel, j amikor hét kocsiból álló szerelvényt i vontatott 243 tonna súllyal. A világ legnagyobb pályaudvara a | New York-i Grand Central és Terminal i pályaudvar. 1903-tól 1913-ig épült és két emeletes. A felső emelet 41 vógá­nyos, az alsó 26. A pályaudvarról na­; ponta átlagban 550 vonat indul 180 000 utassal. # • * A világ leggyorsabb kereken gördülő I járművét 1959-ben az Egyesült Állo­mokban próbálták kl. Ez a jármű elérte ; a 2084 óra kilométer sebességet. A Szovjetunióban mindenütt hatalmas lakónegyedeket, lakóházakat építenek. Ez alól nem kivétel Moszkva sem. Képünkön a Kalinyin utca egyik részletét látjuk A Szovjetunió Kommunista Pártja kongresszusa előtt Az ember legfőbb gondja ősidők­től a táplálkozás és a ruházkodás volt, továbbá az, hogy fedél legyen a feje felett. A lakáskérdés ezért mindig is társadalmi méretű problé­ma volt, és minden társadalmi ala­kulat azoknak az érdekében igyek­szik megoldani, akiket szolgál. A Szovjetunió társadalmi rendszerének egyik fontos vívmánya éppen az, hogy nagy előrehaladást tett a la­káskérdésnek minden állampolgár érdekét szolgáló megoldása felé. „Űj házak, új utcák, új lakóne­gyedek, sőt egész új városok. Sehol máshol nem láttam ilyet, csak a Szovjetunióban. Természetes, hogy a Nyugaton is építkeznek, de ko­rántsem ilyen mértékben. És nem is csak erről van szó. Nézzünk meg egy új házat Moszkva központjá­ban, egyet pedig nálunk, Buenos Aires belvárosában. Szemre szinte semmi eltérés: egyenes vonalak, vas­beton, üveg. Pedig igen nagy a kü-Egy év alatt 11 millió ember új lakásban lönbség a két ház között. Elegendő csupán azt megtudakolnunk, kik laknak az egyikben és kik a másik­ban" — írja Isidore Gilbert argen­tin újságíró. Valóban így van. Sok országban építenek szép házakat és jó laká­sokat, ám az Egyesült Államokban, Angliában és más nyugati országok­ban a munkások és alkalmazottak gyakran olyan magas lakbért fizet­nek a háztulajdonosoknak, hogy az felemészti keresetüknek a negyedét, sőt annál is többet. A lakbér a Szovjetunióban (szol­gáltatások nélkül) a munkások és alkalmazottak keresetének csupán 2—3 százalékát teszi ki, és a kom­munális szolgáltatásokkal együtt sem haladja meg a 4—5 százalékot. A lakbér 1928 óta nem változott. A legutóbbi ötéves tervidőszakban, 1966 és 1970 kőzött 518 millió négy­zetméter hasznos területű lakóház épült a Szovjetunióban. Évente 11 millió szovjet állampolgár költözött új lakásba, öt év alatt több mint százzal nőtt a városok száma, s a régi városok is jelentősen kiterjesz­tették határaikat: magasabbak, szeb­bek, korszerűbbek lettek. A lakásépítés, a kulturális és szo­ciális építkezés többek között azért lendülhetett fel ennyire, mert a Szovjetunió a világ országai közül elsőként tért át futószalagon előre­gyártott elemekből álló házak építé­sére. Eleinte jogos aggodalommal fogadták ezt a módszert: nem ha­sonlít-e majd túlságosan is egyik város és lakónegyed a másikhoz? A házgyártás és az építőművészet szempontjait azonban végül is annyira sikerült egybehangolni, hogy ma már nemcsak az építkezés üte­mét és lendületét dicsérhetjük (vi­lágviszonylatban a Szovjetunióban épül a legtöbb lakás), hanem az esztétikai feladatok eredményes megoldását is. Moszkva külvárosában épül a Csertanovo lakónegyed, amely a maga méreteivel meglepi a szemlélőt

Next

/
Thumbnails
Contents