A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-26 / 30. szám
kíváncsiak klubja Kis Árpád rimaszombati olvasónk több érdokos kérdéstől fordult szerkesztőségünkhöz. Kérdéseire röviden válaszolunk. 1. Igaz, hogy Bismarcknak volt a legnagyobb agy vele jer Bismarck agyveleje valóban nagy volt, nem kevesebb, mint 1807 grammot nyomott. Az európai Intelligens ember agyvelejónek átlagos súlya 1350—1400 gramm között váltakozik. Azok közül a tudósok közül, akiknél az agyvelö súlyát megállapították, Danténak 1470, Schillernek 1598, Kantnak 1624, Byronnak 1792, Cuvlernek 1828 grammot nyomott az agyvaleje. Cuvter után Bismarck érte el agyveló dolgában a legnagyobb rekordot. Az agyvelő súlya és az értelem, a műveltség foka közt az embernél nehéz közvetlen összefüggést kimutatni. 2. Melyek voltek a XX. század legpusztítóbb földrengései? A földrengések pusztítását elsősorban a halottak számával mérik. Eszerint századunkban a legpusztítóbb földrengések a következők voltak: 1908 Messina (Olaszország) 75 ezer halott, 1915 Averzano (Olaszország) 30 ezer halott, 1920 Kausu (Kína) 180 ezer halott, 1923 Tókló 193 ezer halott, 1932 Kausu (Kína) 70 ezer halott, 1939 Gneth (Pakisztán) 60 ezer halott, 1939 ChilUán (Chile) 30 ezer halott, 1980 Adagír (Marokkó) 10 ezer halott, 1960 Chile 5—10 ezer halott, 1970 Peru: eddigi adatok szerint 100 ezer halott. 3. Hol és ki használt először kőszenet? 1197-ben, amikor a fa és más tüzelőanyag a mostani Belgium terülenyári hőségben tén igen drága volt, egy HuIIloz nevű lüttlcht kovácsnak az a gondo lata támadt, hogy az általa talált fekete földet fűtésre használja. Az ó neve után hívják a kőszenet franciául houllí-nak. Belglurabap ezután nagy mértékben Azték a kőszéebányészatat, míg másutt csak később folytatták. 4. Milyen magasan tudnak repülni a madarak? Ez a kérdés már régen foglalkoztatja a tudósokat. Még a múlt században történt, hogy egy német csillagász nagy csapat madarat látott a hold korongja előtt elrepülni, melyek nagyság és fa) szerint 4—5 másodperc alatt szelték át a holdkorong átmérőjét. Ebből a tudós azt a következtetést vonta le, hogy a madarak 8000—15 000 méternyi magasságban repültök. Ez a számítás nem túlzott, mert hiszen Newton madárlexikonja szerint a vándormadarak még ennél Is sokkal magasabbra tudnak repülni. A föld levegőrétegőből azonban sohasem repülhetnek ki. 5. Igaz-e, hogy Franciaországban eazlk a csigát és hogy egyes országokban csigatenyésztéssel is foglalkoznak? Valóban, a franciák egyik nemzeti eledele a csiga. Nem csoda, ha Európa nem egy országában foglalkoznak csigatenyésztéssel. A svájci gazdálkodónak például egyik fontos mellékkeresete a calgatenyésztős Zürich környékén nem egy csigatenyésztö telep működik. A ZUrlchtöl északra elterülő vidék kevésbé alkalmas a földművelésre, de a csiga nagyon kedveli a vizenyős erdőségeket, árnyékot, hegyeket, mert a napsugarak tömegesen pusztítják őket. Alkalmas helyen szép sárga házikójuk fejlődik, ez védi őket az időjárás viszontagságaitól. Hogy a csontburokjuk minél jobban fejlődjön, mésszel behintett takarmányt adnak nekik, vagy <a tenyészetekben levő köveket bemeszelik? Hogy a tenyésztésre összefogdosott csigák meg ne szökjenek, a kertet magas kerítéssel veszik körül. Ma már modern tenyésztő telepek Is működnek, ahol viszonylag szűk helyen a csigák tízezreit tenyésztik. Egy-egy szállítmányért a világpiacon kitűnő árat fizetnek. (•». M Az évszakváltás — különösen akkor, ha átmenet nélküli — mindig próbatétele a szervezet alkalmazkodóképességének. A külső hőmérséklet emelkedése megnehezíti, lassítja a szervezet hóleadását. A nehéz munkát végző ember hőmérséklete minden 6. percben egy fokkal emelkedne, ha nem működne a szervezet hőszabályozása. A verejtékmlrigyek munkája, az izzadás és az azt követő párolgás megakadályozza a test túlságos felmelegedését. Az izzadtsággal azonban folyadékot veszítünk, amit pótolni kell. A verejték a vizen kívül különböző oldott anyagokat, elsősorban klórt és nátriumot tartalmaz. Pusztán fokozott vlzlvással tehát nem tudjuk helyreállítani szervezetünk só- és vízháztartásét, mert Így még jobban eltolódik az arány a víz Javára. Ezért ajánlatos a vizet kissé megsózni és olyan ételeket fogyasztani, amelyek elegendő konyhasót tartalmaznak. Nagyon fontos a szervezet számára a zavartalan párologtatás. Ezt legjobban laza pamut- és gyapjúruházattal érhetjük el. Különösen előnyös az ing alá felvett atlétatrikó, amely felszívja a nedvességet és fgy segíti a gyors párolgást. Ihynődon szinte hús légáramlás Jön létra a ruházat és a test között. Mezítelen felsőtesttel, födetlen fejjel sohase dolgozzunk a tűző napon, így elkerülhetjük az ultraibulya-sugárzás káros hatásait. Szabadban végzett munkánál előnyös viselet a szalmakalap vagy a fehér vászonsapka. Szeszes italt még a munka szünetében se fogyasszunkl A tömény diáink kedvezőtlenül befolyásolják a szervezet hőfogyasztását, a bor és a sör pedig feleslegesen növeli a szervezetbe Juttatott folyadék tnenynylsógót. Nyáron a szervezet kalórtaigényo Is csökken, ezért küszöböl jük ki a nehéz, zsíros ételeket táplálkozásunkból! A változatos nyárt menü pszichikaiig is előnyösen hat, ezenkívül védőanyagokban gazdagítja szervezetünket, segíti az erőgyűjtést a zordabb időkre. Gazdálkodás az autóval A legolcsóbb autót le ügy tervezik, hogy minimum 100 000 kilométer előtt ae eiorul|on nagyobb Javításra, pólóéul motorfelé)ltá«re. Szabályszerű h«»x nólat mellett pólóéul agy Trabant ISO 000—160 000 kilométert is megtehet nagyjavítás nélkül! A tipikus mégis el, hogy átlag 80 000— 7U000 km utón kerülnek be a kocáik nagyobb jovitáaro. Hagy est elkerttl|fik, annak három feltétele van: megfeleld vezetési gyekorlat: a gyér éltei Javasolt vezetési módszer szigorú botartésa; a gyér éltal előirt ápolási ét karbantartézi munkák rnnószorot és alapos elvégzése. A vezetési gyakorlat és vozetésl módszer olsaJátitásD nem kerOt pénzbe, sót mindkettőt a közlekedés „kikényszeríti" ez autóból. Más a helyzet a kor bontsrlésnél, mert idót ét pénzt Igényel, ös ennek elmulasztásé esetleg nem azonnal Jelentkezik, váratlan üzemzavar formáiéban vagy kültségekbeu. A rendszeres karbantartás és ápol is a kötelezd garanciaidd lefértával, az autótípusoktól filggdun kb. óvl 1500—ZSU0 korona kiadóst jelent, ami olcsóbb, mint egy szelepbeégés, csapégyolvadós, rógólOrós stb. kijavítása. A karbantartási előírásokat a gépkocsi használati utasítása részletesen tartalmaz», ebben megtalállak, hogy milyen IddkOzdnként. hány kilométer megtétele után kell elvégezni ■ kenést, az olajcseréket, kOldnféle szúrók cseréjét, ellenőrzési műveleteket stb. A gépkocsi Ápolásával a használati utasítások csak röviden foglalkoznak, óo az egyes típusokra és márkákra specializált népszerű szakkönyvek mindezt tartalmazzák. Ez a fajta ápolás azonban nem azonos a szervizben végzett mun kákknl. annál lényegeseit több, t különösen e szabadban tárolt kocsiknál ajánlatos évente legalább kétszer elvégezni. Ezzul is s kucsl élettartamát növeljük, és mindig gondozott, tetszetős autóval közlekedhetünk. Sose folejt sük cl, hogy i kilométer út megtételéhez nemcsak 25—33 fillér értékú benstn szükséges, ez az összeg a karbantartási költséggel együtt, «unok másfél vagy kétszerese. flöveu ft
