A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-05 / 27. szám
kfónCsi&k klubja Milyenek o japán nők? Nagy Sándor fülek! olvasunk kérdezi: Mostanában a világkiállítás alkalma bői sokat hallani a Japán nökrdl. Szeretnék valami közelebbit Is tudni ráluk és szokásaikról. ■ . , A Japán uő termete alacsony, arccsontja kiálló, orra pisze, szeme íerde és keskeny, fölfelé hajló fekete szemöldöke azonnal elárulja mongol eredetét. Ha az ember megszokja e típus jellegzetes sajátosságait, úgy találja, hogy minél mandulább alakú a szem, és minél élesebb a szemöldök, a mongol nö arca annál finomabb és kellemesebb benyomást gyakorol az európai emberre. De a japán nőnek olyan szépségei Is vannak, amiért az európai nők Irigyelhetik. Sűrű, hosszú fekete haja van, amit tőralakú hosszú tűvel tűz meg. A japán nő finom karja, apró keze, a mindig látható parányi láb, amely nincs elnyomorltva, mint a kfnat nőké, de alig nagyobb mint nálunk a gyermeké, mutatják e faj nemes szépségét. A szobában a gyékényszőnyegeken cipő nélkül, harisnyában járnak. Keblük domború, idomos, de egészen a legutóbbi időkig nem értették a módját, hogy hogyan kérkedjenek vele. Szájuk kicsi, szép metszésű, s a lányoknál szép fehér fogsor emeli a kellemes hatást. Azelőtt a nő férjhezmonetel után kénytelen volt feketére festeni a fogát, de ez a szokás jóformán teljesen kiment a divatból. A japán nő nemcsak csinos, de kedves Is, Mozdulataiban sok a kellem — kezében gyakran ott a legyező vagy a színes napernyő. A férjét kiszolgálja, s ezt mindig hízelgő kedvességgel teszi. Ö szokta mulattatni a férfiakat és nem megfordítva. Ezért azelőtt, de még ma Is igen gyakran megtanul hangszeren játszani, szépen énekel és tancol. Nincs úgy elzárva a világtól, mint a mohamedán nők, nincs a négy fal közé kárhoztatva, mint a kínai asszonyok voltak, szabadon jár az utcán, látogatóba megy, vendéget fogad és mégis sokkal tartózkodóbb, mint az európai asszonyok Munkát végez, a japán gazdaságban jelentős szerepet játszik. Színházba járni, ajándékot kapni és adni a japan nő nem kevésbé szeret, mint az európai. A japán nők öltözéke ina már sokban hasonlít az európai divathoz: de azért megtalálható még a hagyományos öltözék is. Mindegyik ruha alul végig nyitott s a derékon vastag selyemöv tartja össze, amely hátul gazdag csokorba kötve végződik, így az egész öltözék tunika-alakot nyer. Ünnepi öltözékük a kimonó Gyakran több, különböző színű ruhát, télen gya póttal bélelt selyem vagy bársony felöltőt viselnek, amelynek érdekesen elöl van az uszálya és nem hátul. Alsóruhát is viselnek, de régente nem volt lngjük, alsószoknyájuk, zsebkendőjük stb. Zsebkendő helyett papírszeletkéket használtak. Ez a szokásuk ma Is fennmaradt, A lányok leggyakrabban karmlnvörösre festik az ajkukat. Természetesen a második világháború után az amerikai életforma elterjedésével az ősi divat ős szokások kiveszőben vannak. A városi élet, a várost nők szokásai sokban utánozzák az amerikai nagyvárosok életét. Vidéken azonban a hagyományos életmód rna Is szívósan tartja magát. (**- M Százéves az ógyallai csillagvizsgáló Annak idején nagy szenzációt keltett, hagy dr. Konkoly Thege Miklós, aki nem Is készült csillagásznak, ógyallai parkjában 1870 ban obszervatóriumot hozott létre. Ma már csak a lozikonokban és monográfiákban találjuk meg nevét ennek a kiváló embernek, aktról megfeledkezett az örökkó háborgó, új utakat kereső világ. Született úgyallán 1842. Január 20 án. Középiskolái! és az egyetemei Pesten, majd Berlinben vá gezle és 1862-ban doktorátust nyert. Hazatérve Komárom vármegye aljegyzője lelt, de állásától csakhamar megvált és kizárólag a tudományos kutatásoknak szentelte életét. Alig volt huszonnyolc éves, amikor lakóháza egyik sarkára három és fél méter átmérőjű kupolát épített, ahol egy kis reíraklort és ingaórát helyezett el. 1871-ben történtek első megfigyelései. Ezután évről évre új pavilonokat, laboratóriumot, mechanikai műhelyt stb. kellett hozzá építtetnie. Pár óv múlva Londonból, Münchenből és Potsdam bél hozat áj műszereket. Az ú| retraktpr, mely már 8 Ionná súlyú, áj 7 méter átmérőjű kupolába ke rill. Ezután hossza tudományos munkásság következik. Konkoly Thege Miklós az asztrofizika terén nagy tevékenységei fejt ki. Intézetét a tudomány magas színvonalára emeli és mintaszerűen szereli fel. 1876-ban a Tudományos Akadémia levelező tagjául választja. Tagja számos tudós külföldi társaságé nak Is. A hazat csillagászat terén felfedezéseivel valóságos áttörő munkát végez és érdemeit a legfelsőbb helyen Is elismerik, kitüntetésekkel hal mozzák el és később az Akadémia is tiszteletbeli tagjává választja 1890-ben Igazgatója lesz az országos Meteorológiai és Földmágnességl Intézet nek, melyet európai színvonalra emel. Konkoly később attól való félelmében, hogy ha lála után az obszervatórium és műszerei puszin lásnak indulnak, földbirtokát, házát, két és fél holdnyl kertjét és az egész berendezést 1899-ben az államnak ajándékozza azon kikötéssel, hogy a csillagda Úgyallán marad és ameddig ó él, az igazgatói tisztet díjtalanul ellátja. Konkoly nemcsak a tudomány terén, hanem « szakirodalom és a zenevilágban Is otthonos volt. Mintegy 40 kötetnyi magyar és német nyelvű műve jelent meg 1874—1891 között Idehaza és külföldön, és több kiváló zeneművel ás népdalokat is szerzett. Komárom megye közéletében mindig vezető sxe repel vitt. A magyar parlamentben pedig * szabadelvű programot képviselte és s Vág folyó ha józhatóvá tételén nagy munkásságot fejteit ki. Meghalt Budapesten 1916. február 17-én. Eltemet ve Úgyallán van. A Csillagda azóta sok viszontagságon ment keresztül. Többször ieszereltök-felszorelták, de még ma Is áll és működik a tudomány ás az emberiség szolgálatában, ÜJVARI GYŐZD Csillogó karosszériák II. Fárasztó, de megéri A samponos mosással előtisztított, majd megsza rftott lakkfelületre vattacsomó segítségével kell felvinni a folyadék vagy paszta alakjában kapható védőbalzsamot | beszerezhető szórópalackban levőbalzsam-spray is, amit csak rá kell fújni a felületre). A vékony balzsamréteget „bele kell dől goznl" a lakkfelületbe, mégpedig úgy, hogy a vat tacsomóra enyhe nyomást gyakorolva, körkörös mozgással végezzük a bedörzsölést, folyamatosan előrehaladva. Ezt a — bizony fáradságos — ápolási műveletet 2—3 hónaponként ajánlatos megismételni. A tompult fényű lakkróteg felújításira, csillogóvá tételére az auiópolltúrok szolgálnak. E szerek ugyancsak folyadék és paszta alakjában szerezhetők be, a viaszanyagon és az oldószeren kívül néhány százaléknyi finom cslszolóanyagot Is tartalmaznak. A karosszériára felvitelük és eldolgozásuk ugyanúgy történik, mint a balzsamok esetében, azzal a különbséggel, hogy még erőteljesebb körkörös dörzsölést kell alkalmazni, és a lakkrétegben levő karcolások felett mindaddig „el kell Időzni“, míg azok el nem tűnnek. Befejező műveletként puha gyapjúronggyal való átdörzsőtéssel lehet megadni a lakkrétegnek a csillogó fényt. Az elszíneződés ellen A gépkocsi-karosszéria krómozott vagy alumínium fémrészei védelmének kőt módja van. Az egyik a fémvédő lakkal való bevonás. A gondosan megtisztított, kifényesített és benzinnel zsírtalanított fémfelületre ecsettel két-három réteget viszünk fel a kellően hígított lakkbői, rétegenként két-két órai száradással számolva. A másik módszer a már bekövetkezett elszíneződés megszüntotésére a fém felületen létrejött oxidhártya eltávolítása, ami csak akkor lehet eredményes, ha az oxidáció nem hatolt még túl mélyre, nem hólyagozta fel a króm réteget, vagy nem okozott „bemaródást" az alumíniumba. A pasztának a felületre való felvitele után egy-két percet várni kell, s csak azután sza bad elkezdeni az erőteljes dörzsölést. Az ablakok tisztításához víz helyett ajánlatosabb ablaktisztító szereket használni, tűivel azok leold ják a szennyeződéseket (olaj-, szurok-, bogárfoltok stb.), gyorsan ás foltmentesen száradnak. 8
