A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-12-27 / 52. szám
VÉGÉTÉRT A 200 ÉVES HABOROSKODÁS A lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság miniszterelnökei Varsóban aláírták a két állam viszonyát rondozö szerződést és ezzel „új szakasz nyílik a két nép történetében.” Az okmány legfontosabb szakaszai a határkérdésről szólnak, amely két évszázad óta adott eknt n háborúskodásra, a két nép ellentételre. A két fél megegyezése kétségtelenül történelmi jelentőségű és kihat az európai békéié, biztonságra. Mint Ismeretes, Poroszország részt vett Lengyelország mindhárom felosztásában, és mind a három felosztással a poroszokhoz körűit nemcsak Szilézia ôs Pomeránia, de megkapták Varsát és környékét, valamint a Kelet-Poroszországtöl a Nyemanig {Máméiig) terjedő területet Is. Oroszország Belorusszia ás Ukrajna nyugati részét, továbbá Kurlandot és Litvánia nagy részét kaparintotta meg. Krakkót és Lubllnt a hozzá tartozó területekkel a második osztozkodásból kimaradt Ausztria szerezte meg. Mint tudjuk, Lengyelország harmadik felosztásával a lengyelek teljesen elvesztették önálló államukat. Valamivel később, a ' napóleoni háborúk Idején, 1807-bon a tllstti békében Napóleon létrehozta a Varsói Hercegséget, de az 1815. évi bécsi kongresszus résztvevői ismét felosztották Lengyelországot, és a poroszok újra visszatértek a korábban már megszállt területekre. Mors tua vita moa ... Galíciában és az orosz fennhatóság alatt levő Lengyel Királyságban egymást érték a lengyel felkelések, egész Európa feszült figyelemmel és nagy rokonszenvvél kísértő a lengyel nép hadakozását a túlerővel. Poroszországban nem voltak Ilyen nagyarányú felkelések, de ez nem jelenti azt, hogy a pomeránl-al, sziléziai, poznaní lengyelek nem vívtak kemény harcot a megszállókkal. Ha valahol, , akkor éppen némát földön volt igazán érvényes az a jelige, hogy: Mors tua vita mea — a te halálod nekem életet jelent. Talán sehol annyi leleményességgel, ötlettel, ravaszsággal, szívós kitartással nem harcolt egy nép a létéért, mint a lengyelek a poroszok országában A hazafiasság, a nemzeti összefogás, a szellemi véd- és dacszöveg olyan megjelenési formált eredményezte á poroszok élleni harc, amelyhez képest keveset találunk Európában. Már ,a század derekán a nemzett összefogásnak számos példáit Jegyezte fel a krónikás. A múlt század negyvenes éveiben Carl Marzlnkowsky tekintélyes orvos alapot létesített és ebből ösztöndljazta a jófejű lengyel Ifjakat, ötven esztendő múlva, 1891-ben az alap évkönyvei kimutatták, hogy 4335 lengyel Ifjú kapott ösztöndíjat és nyert egyetemi -képzettséget. Mivel az ösztöndíjasoknak vissza kellett származtatniuk az alaptól kapott pénzt, az alap tőkéje évről évre nőtt, úgyhogy a századfordulón már másfél millió márkára rúgott. Hogy ez mit jelentett, kiderül abból Is, hogy 1908-ban például ebből az alapból 523 diákot és egyetemi hallgatót ösztöndljaztuk, Mindezt pedig a poroszok ellenére, a porosz kormány rendeletéinek kijátszásával érték el. A bismarcki germanizálás A poroszok ugyanis az 1870- 1871-es francia—porosz háború után úgy találták, Itt az Ideje, hogy leszámoljanak a lengyelekkel Is, eleget tűrték berzenkedésüket, Itt az Ideje, hogy Poroszország végre valóban német legyen — a szó teljes értelmében. Bismarck Is magáévá tette a német burzsoázia szállóigéjét, és 1872. február 7-én a belügyminiszternek Irt levelében azt követelte, hogy „helyezzen kilátásba olyan energikus rendszabályokat, amelyek egyszer s mindenkorra elejét veszik a lengyelek aknamunkájának". Az aknamunkán Bismarck természetesen a lengyelek alapvető nemzetiségi és emberi jogaikért vívott küzdelmét értette. De ettől függetlenül abban az esztendőben új szakasz kezdődik a porosz—lengyel viszonyban: a következő esztendőkben ugyanis beszüntetik az összes lengyel tannyelvű Iskolákat, úgyhogy attól kezdve a lengyeleknek Is német taunyelvü iskolába kellett járniuk. Néhány évvel később, 1888-ban, a porosz állam a maga kezébe veszi a tanítók kinevezésének és áthelyezésének Jogát, egy év múlva pedig a tantervből klouktatták a lengyel nyelv és irodalom tantárgyát, amelyet egyébként néhány évig német nyelven adtak elő. A lengyelek germanizálását a közismert német alapossággal szervezték meg: a tanítók külön jutalomban részesültek, ha ezen a téren kimagasló eredményt mutattak fel, s erre a célra a kormány évi 700 000 aranymárkát utalt ki. Ezzel párhuzamosan megindult p lengyel hazafiak nemzetmentő akcióra is. Mihelyt beszüntették a lengyel tannyelvű Iskolákat, a lengyelek házi oktatást szerveztek és az értelmiség egy emberként részt. vett a fiatal nemzedék hazafias oktatásában, természetesen lengyel nyelven. A német középiskolákba Járó lengyel gyerekek otthon pótoktatásban részesültek, hogy felvehessék a versenyt a német gye_ rekekkel, mert a lengyeleknek ‘többet kell felmutatniuk, hogy egyenértékű osztályzatot kapjanak a németekkel. S azok a lengyel fiatalok, akik befejezték a középiskolát és a német egyetemet, azonnal a hazafias front szolgálatába álltak. Megszervezték a lengyelek szellemi életét és ahol csak lehetett, könyvtárat alapítottak. A századfordulón a népkönyvtáraknak 38 000 kötet könyvük volt, $ évente 15 000 márka önkéntes adományt kaptak, abból újították fel a könyvállományt. A németeket saját fegyverükkel verték meg A kulturális és általában szellemi szervezkedés mellett a lengyelek idejekorán rátértek a gazdasági szervezkedésre, mert csakhamar felismerték, hogy csak úgy képesek előteremteni a nemzet létalapját, ha számottevő gazdasági erő Is öszpontosul a kezükben. Amikor 1880-ban a hivatalos Németország elrendelte a lengyel kulturális intézmények felszámolását, a lengyel hazafiak azonnal hozzáfogtak a titkos gazdasági szövetségek létrehozásához. Elsősorban Is megkezdték a parasztok megszervezését, parasztegyesületek létrehozását. A hetvenes évek derekén már 45 parasztegyesületet tartottak nyilván, 1878-ban 120 volt az egyesületük száma, a tagok létszáma meghaladta a 15 000-ret. 1888-ban a német kormány elhatározta, hogy hozzáfog a poznaní területek módszeres gerroanlzá'lásához. A Landtaggal megszavaztatott 100 millió márka hitelt az Ansledlungskommlssion céljaira. Ezen a pénzen lengyel földeket kellett vásárolni és német kézre juttatni. Még keményebb rendszabályok A német betelepítés politikája azonban csődöt mondott; a lengyelek százezer hektárral több földet 4
