A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)

1970-07-05 / 27. szám

vettük így. Hát engem Is elküld­ték érte, s amikor már több órája kerestem, kérdezősködtem, azt kel­let! jelentenem a csoportvezetőm nek, hogy sehol sem találják. Volt is nagy nevetés, de azután össze barátkoztunk . ..- Hát ükkor nem Is olyan rossz odalent a bányában, csak éppen az ablak hiányzik! — Akinek hiányzik, az krétával rajzóibai kettőt Is a fekete szén­­falraI — mondja János bácsi és koccintásra emeli a poharát. N. LÁSZLÚ ENDRE Praiuii Sándor felvételei vállalat a Sezimov OstH Vízmű­­építő vállalat és mások. Az építkezés vezetőjével, Imrich Sládkovlč főépítésszel beszélgetek. — Hány ember dolgozik jelenleg a híd építésén? — Kétszáznegyven. — Problémák? — A vállalatnak mindössze két hónap állt rendelkezésére az elő­készítő munkálatok elvégzésére. Azóta ts gyakran kell változtatni a munkaszervezésen. Nem tudunk még állandó helyet találni az áramelosztónak; nem tudjuk lesz-e elég devizánk; továbbá néhány probléma adódik a kávéház épí­tése körül is. Például a Transporte megígérte a felvonó elkészítését és leszállítását s most képtelen rá — Milyen lesz a hfd élettarta­ma? — Nyolcvan év. Nyolcvan év. Sládkovit építész még hozzáteszi, hogy a hídnak ezt a megszabott élettartamát nem kei! tűi komolyan venni, szerinte ez a híd, ha valami váratlan ese­mény (háború stb.| meg nem ron­gálja, akár másfél évszázadig is megfelelhet rendeltetésének. Tudniillik: békében u hidak is tovább élnek. — z» — Csehszlovákia egyetlen minaretje Kevesen tudják, hogy Csehszlovákia egyetlen minaretje Dél-Morvaor­­szágban, a Bfeclav közelében levő Lednicében látható. A lednicel várkastélyt, amelynek hatalmas parkjában a minaret áll, még a XIII. században kezdték építeni. A Liechtenstein család egyedül álló gazdagsága biztosította a lednicel várkastély és a közeli Valtlce fényét, az épületek pompáját és építészeti eredetiségét. A Liechtenstein család a XIII. század közepétől rövid megszakítással (1571—1576) egé­szen 1945-lg birtokolta a kastélyt, a környező birtokokat ős halastava­kat. Az első halastavat még 1600 körül létesítették, amikor Európában a2 itteni földesúr elsőként kezdte felszámolni a külterjes mezőgazda­­sági termelést. De nemcsak a bírtok virágzott, nemcsak a kastély szé­pült. Lednice község 1571-ben már jól jövedelmező fürdővel és orvos­sal rendelkezett. A Liechtensteinek tudtak és szerettek gazdálkodni. A XVIK század közepén már Európa-hírű volt a lótenyészetük. Ennek saját Igazgatója, írnoka és állatorvosa volt. Az állatok orvoslására kiadott gyógyszer költsége évente meghaladta a 200 arany forintot, és 17—19 000 mérő zab volt a ménes évi szükséglete. A parkot és a kastélyt mai formájában a XVII. század első felében kezdték építeni, és a monumentális alkotás a század végére készült el. Tulajdonosai mérhetetlenül gazdagok voltak és Jelentős szerepet ját­szottak az osztrák császári udvar életében, ezért Bécsben is hatalmas palotával rendelkeztek. Az ember, aki csak Szlovákia kastélyait ismert, itt Lednlcében érzékelheti, hogy gazdagságban és a kultúra szeretőié­ben micsoda különbség volt az osztrák főurak és a magyar főnemesek között. A lednicel kastély korai barokk stílusban épült, a parkban hatal­mas sétányokat, szökőkutakat, vízeséseket, dlsztavat létesítettek. A fa­sorokkal szegélyezett sétányok sugárszeröen nyolc irányba futnak szét a középen levő várkastélytól. Sajnos az idők során a park sok létesít­ménye már elpusztult, de ma is látható az 1797-ben épült 23 méter magas obelíszk, amelyet a francia—osztrák békekötés emlékére emeltek, az 1798-ban épült minaret, amelynek karcsúságát és orientálts belső díszítését mindenki megcsodálja, külön látványossága a parknak János vára romjainak utánzata, a Határpalota és a Három grácia temploma. A kastély parkja kőt négyzetkilométer nagyságú. A hatalmas halas­tóban 15 sziget található, és a park fái közt ott vannak a világ legkü­lönlegesebb fái. A kastély mellett épült az ország egyik legnagyobb télikertje egyedülálló trópusi növényzetével. A telikert angol tervek szerint 1843—45-ben épült és az Osztrák —Magyar Monarchia egyik tech­nikai csodájának számított. Természetesen a várkastélyt a XVII. század óta többször átépítették. Utolsó alkalommal 1846—47-ben. Akkor kapta mai formáját — .an­gol gót stílusban. A kastély belső építészeti munkálatai az 1848-as forradalom alatt Is zavartalanul folytatódtak. Az osztrák földművelésügyi minisztériuma, elismerve Lednlce úttörő szerepét a mezőgazdasági termelés fejlesztésében, 1895-ben mezőgazda­­sági és kertészeti főiskolát alaptott Lednicében. A hatalmas földbirtokon ekkor létesítették azt a faiskolát, melyből évente másfél millió facse­metét szállítottak a Monarchia minden tájára. Ekkor élte fénykorát a télikert is, amelyben a századforduló idején ezerfajta orchidea virított, köztük nemegy világritkaság. 1945-ben a kastélyt, a parkot és a birtokot államosították, a birtokból állami gazdaság lett. Ma itt működik a brünní Mezőgazdasági Főiskolai kertészeti kara, a kastély nyugati szárnyában pedig a főiskola neveze­tes kutatóintézete. A kastélyt és parkját minden szombaton és vasárnap turisták ezrei keresik fel. Amint belépnek a park kapuján, rögtön eléjük tárul az épület nyolc szárnya, négy udvara, két tornya, jobboldalt a barokk lovarda, baloldalt a télikert üvegmonstruma, középen pedig a kastély temploma. Az épületben ott várják a látogatót a gyönyörű fa- és már­ványburkolatú termek, az egyedülálló műalkotások ős az eredeti formá­jában megőrzött könyvtár. A kastély első emeletén található a nagy érdeklődésnek örvendő ál­lami vadászmúzeum és amint mondtuk, a parkban Csehszlovákia egyet­len minaretje. Mindent összefoglalva: Lednlcébe érdemes ellátogatni! SZŰKE JÓZSEF R. Buchar felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents