A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)

1970-12-20 / 51. szám

A szorgalmatosság iskolája Százötven évvei ezelőtt halt meg Tessedik Sámuel „Ű mennyi széppel s jóval bővelkedett az a széles munkakör, melyet 50 éven át az utamba gördített akadályok ellenére betölteni igyekeztem: Ahol nem gondol­tam, nem is gyanítottam, ott is bő gyü­mölcsöket termett a mag, melyet szó­val és írásban elhintettem. De remélem, még síromon is ki fognak kelni a virá­gok, melyek magvát tán időnek előtte, tán terméketlen földbe, jó reménység fejében elvetettem.“ (Tessedik Sámuel.) A sírt fiatal akácerdő veszi körül, és a szar­vasi sír mellett külön is értelme van annak a fiatal erdőnek; valamiképpen jelképezi egy szorgalmas élet munkálkodását. Tessedik Sá­muel sírjánál egy őszi este álltunk meg, miu­tán meghallgattuk, mint őrzi a mezőgazdász, pedagógus, falukutató és reformátor emlékét az a város, amelyben két évszázaddal ezelőtt egy fiatal lelkész megkísérelte jobbítani az életet. A fiatal evangélikus lelkész 1767-ben fogad­ta el a meghívást a négyezer lakosú nagy fa­luba, Szarvasra. Huszonöt éves akkor, s már bejárta Európát. Debreceni diákosjsodás után a Nürnberg melletti Erlangenben tanult, s fő­leg gyalogszerrel vándorolt városról városra, hogy újabb ismereteket szerezzen. Amikor Szar­vasra érkezik, a tapasztaltak szerint szeretné átformálni a falu és a táj képét. A falusi élet­nek nincs olyan része, amelyet ne kísérelt volna meg ésszerűbbé, gazdaságosabbá, jobbá tenni. Munkáját szerény alapokon kezdte, és szívós kitartással, példaadással bizonyította a hitetlenkedöknek, majd az ellene támadóknak, értelme van annak, amit tesz. „Kutató szemmel néztem körül, kerestem a falusi népnek költői müvekben oly vonzóan festett nemes egyszerűségét — s találtam egy­­ügyűséget, ostobaságot, a legközhasznúbb ja­vaslatok iránt is bizalmatlanságot, hamisságot, gonoszságot, nyakasságot, s még a legszük­ségesebbekben is hiányokat.“ Megelőzte korát. Mindazt, amit a józan ész és a tapasztalás sugallt neki, a körülötte élők csodának, mágiának kiáltották ki. A nép ösz­tönös gyanakvásának okait kutatva Tessedik felfedezi annak társadalmi okait, észreveszi a jobbúgyrendszer tarthatatlanságát, a társadal­mi rétegeződés ellentmondásait, a szellem fel­világosodásának hiányát, a gazdasági élet fej­lődésének akadályait. Együttesen ebben látja a paraszti élet nyomorúságát. Ötvenhárom év alatt, amíg Szarvason élt, volt módja a tapasztalatok összegyűjtésére, a visszahúzó erők saját terveit is keresztezték, majd két évtizedes kényszerpihenője alatt időt is szakíthatott ismereteinek összegezésére. Önéletírásában saját kezdeményezéseit, a pa­raszti emberről, a faluról, a gazdasági kérdések­ről írt könyveiben javaslatait foglalta össze Megfogalmazta a magyar parasztideált, s an nak megteremtésére kedvvel és tudatosan ké­szült. A változtatást azonban, éppen keserves tapasztalatai alapján, a jövő nemzedékének szánta, a gyermekekre épített. Ez volt pedagó­giai munkásságának az alapja. A zsúfolt, le­vegőtlen tantermekben az egésznapos mozgás nélküli biflázás helyett négy-öt órás elméleti oktatást, a többi időben pedig gazdasági isme­retek tanítását javasolta. Elképzelését hat hold. juttatott földön és a Tessedik-tanyán berende­zett gazdasági iskolában valósítja meg. „Ébresztettem, fejlesztettem, buzdítottam, fog­lalkoztattam a paraszt gyerekek tehetségeit sa­ját munkájuk által. Így készítettem őket elő jövendő életpályájukra, hogy a közszolgálatban, a munkában megerősödvén, a nemzeti gazda­ságnak művelt előmozdítót lehessenek.“ A hat hold szikhez is már akkor jut, amikor kipróbálta pedagógiai módszereit. Ennek alap­ja a gyakorlati szemléltető oktatás. Évek múl­va, amikor csodájára járnak intézetének, a lá­togatók meglepődnek az eredményein; az egyes korosztályok képességeinek megfelelően dol­goznak a gyerekek. Az öt hat évesek munkájá­ban sok még a játékos elem, a hat-tizenegy éves lányok fonnak, a hat-tizenegy éves fiúk növényeket, állatokat gondoznak, gépeken dol­goznak, de a gyapjúfonást is meg kell tanul­niuk. Viszont a lányok is megismernek minden munkafogást, legyen szó selyemhernyó-tenyész­tésről vagy gyapjúfeldolgozásról. A hatholdnyi, használhatatlanul rossz föld Tessedik kezén néhány év alatt virágzó gazdasággá válik, ugyanakkor 725 könyvből álló könyvtárat gyűjt össze, az iskolai segédkönyveket maga írja és olyan könyvet is szeretne a fiatalok kezébe adni, amelyet később tanulmányaik végeztével kézikönyvként forgathatnának. Iskolájának gyorsan terjed a hire, a kis tanyasi gazdasági iskola szűknek bizonyul. Tes­­sediknek futja erejéből, hogy gyűjtést indítson egy új, emeletes iskola építésére, s van benne elég találékonyság, hogy minél olcsóbban sze­rezze meg ahhoz az építési anyagokat. Az is­kola négy osztályában és munkatermeiben, amelyben 38 technológiai műveletet sajátíthat­tak el a tanulók, az iskola virágzása idején — tíz évvel az alapítása után — 991 gyerek tanul­ta a gazdálkodás ábécéjét. „Haszontalan kívánta az ember a parasztiul, hogy az ö gazdálkodását az új esméretek sze­réül jobbítsa, ha ő ezeket az esméreteket nem tudja, nem bírja s tulajdonává nem teheti-, hí­jába kívánja az ember, hogy ó selyem mívelést, méhtartást, istállóban való etetést, jobb lóneve­lést, jobbíttatott réteket, a réteknek öntözéseit szokásba vegye, valamíg az ember néki kézzel­foghatóan, szeme láttára jól sikerült példák­kal előtte nem jár, az utat meg nem mutatja, melyen néki járnia keltenék, és valamíg az ember ötét, úgy szólván az ő mezei gazdaságá­ról az újra magától által kelni nem segíti.“ Tanítja, segíti a gazdálkodókat és próbálko­zásaival példa nélkül álló eredményieket ér el a szikes, vadvizes alföldi pusztaságban. Azzal kezdi munkáját, hogy megforgatja a szikes földet, termőtalajt hordát rá, majd erdősávok­kal veszi körül. Keresi az éghajlatot és a ta­lajviszonyokat legjobban kedvelő faféléket, há­rom évtized alatt 300 fafajtából 12 ezer cse­metét ültet el a sziken. Különösen kedvezőnek ítéli a szívós akác telepítését, s nagy szerepe volt az akác meghonosításában, elterjesztésé­ben. Amikor Szarvasra került, a papiak udva­rán egyetlen satnya akácot talált. Élete végén százezernyi tenyészett a homokot kötő, árnyat adó, mézelő akácból Szarvas körnvékén. M|IWllpiiinnniifinilnp^--inr...' ......................... p Korunkig érvényes kísérleteket folytatott a szikes talaj megjavítására. Megfigyelte a talaj jellegét és annak megfelelően kezelte; két év múlva már 53 növényféleséget termeszt az egykor használhatatlan földön. Tessedik kezdi meg, s környezetében nem kis megütközést kelt a trágyázással. A gazdag termés láttán azon­ban elnémul minden ellenvetés. Nem kerülik el figyvelmét a kiégett rétek sem. Tessedik kezdte meg a rétek vetését, öntözését, a szé­nának gyűjtőkben való tárolását. Munkája nyo­mán, ahol addig csak kétszekérnyi kóró és bogáncs nőtt, néhány év múlva 42 szekér ta­karmányt kaszáltak le. Címeiben is hosszan sorolhatnánk azokat az újításokat, amelyekkel Tessedik az élet min­den területén változtatni kíván. Bevezeti a ve­tésforgót, a sorvetést, ösztönzi a kukorica el­terjesztését. Ű vet először téli salátát, házi gyógyszertárat teremt gyógynövényekből, a zöldség, a hüvelyesek és a gyümölcsfélék Tes­sedik munkássága nyomán kerültek a békési nép étrendjébe. Fejleszti a helyi ipart, s egy aszá­lyos évben gyapjúfonót hoz létre, hogy kere­sethez juthassanak a természet sújtotta csa­ládok. Megtervezi a modern falu képét, az öt­letszerűen kanyargó utcák helyén szabályos hálószerkezetű falut szeretne kialakítani. Szar­vas rendezett utcáival máig őrzi Tessedik el­képzelését. „Örömmel s reményteljesen hintettem el a szorgalom magvait; hogy holnap, vagy olim­­piádok múlva sarjadnak elő, hogy gyümölcsü­ket még megérem e, az mindegy most nekem; egészen nem fulladhatnak el, s nem mehetnek veszendőbe." A reformer híre túljutott Szarvas határán, 1787-ben Tessedik Sámuelt és feleségét II. Jó­zsef aranyéremmel jutalmazta, de néhány év múlva, 1795-ben kénytelen bejelenteni iskolá­jának bezárását. A szorgalmatossági iskola ke­retein túlnőve jelentős gazdasági gyakorlati iskolává fejlődött, amelynek fenntartása meg­haladta a szarvasi evangélikus lelkész erejét. Évekig húzódott az állami támogatás körüli vita, közben 1797-ben, nem kis részben Tessedik útmutatása nyomán, megalakult a keszthelyi Georgikon. ( A szarvasi iskola bezárása nagvwbb vissz­hangot keltett külföldön, mint itthon. Mint ahogy Tessedik híre is gyorsabban terjedt kül­országokban. Számos társulat kérte fel tanul­mányok, tervezetek elkészítésére, s Tessedik örömmel hintette szét tudását. Az első gazda­sági iskola megteremtője, a sokoldalú tudós halálának 150. évfordulója ezért került az UNESCO idei ünnepségeinek sorába. Az évforduló alkalmából december 31-ig tartó ünnepségsorozattal emlékezik Tessedik Sámu­elra az a Szarvas is, amely a korát megelőző felvilágosult tudós kísérleteinek színtere volt. Szarvason áll még a szorgalmatosság iskolá­ja, oldalait azonban oszlopokkal kellett meg­támasztani. Tervek szerint helyreállítják a mű­emlék épületét, s ide hozzák át a Tessedik­­tanyán berendezett kis múzeumot is. ZSIGOVITS EDIT

Next

/
Thumbnails
Contents