A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-12-20 / 51. szám
A szorgalmatosság iskolája Százötven évvei ezelőtt halt meg Tessedik Sámuel „Ű mennyi széppel s jóval bővelkedett az a széles munkakör, melyet 50 éven át az utamba gördített akadályok ellenére betölteni igyekeztem: Ahol nem gondoltam, nem is gyanítottam, ott is bő gyümölcsöket termett a mag, melyet szóval és írásban elhintettem. De remélem, még síromon is ki fognak kelni a virágok, melyek magvát tán időnek előtte, tán terméketlen földbe, jó reménység fejében elvetettem.“ (Tessedik Sámuel.) A sírt fiatal akácerdő veszi körül, és a szarvasi sír mellett külön is értelme van annak a fiatal erdőnek; valamiképpen jelképezi egy szorgalmas élet munkálkodását. Tessedik Sámuel sírjánál egy őszi este álltunk meg, miután meghallgattuk, mint őrzi a mezőgazdász, pedagógus, falukutató és reformátor emlékét az a város, amelyben két évszázaddal ezelőtt egy fiatal lelkész megkísérelte jobbítani az életet. A fiatal evangélikus lelkész 1767-ben fogadta el a meghívást a négyezer lakosú nagy faluba, Szarvasra. Huszonöt éves akkor, s már bejárta Európát. Debreceni diákosjsodás után a Nürnberg melletti Erlangenben tanult, s főleg gyalogszerrel vándorolt városról városra, hogy újabb ismereteket szerezzen. Amikor Szarvasra érkezik, a tapasztaltak szerint szeretné átformálni a falu és a táj képét. A falusi életnek nincs olyan része, amelyet ne kísérelt volna meg ésszerűbbé, gazdaságosabbá, jobbá tenni. Munkáját szerény alapokon kezdte, és szívós kitartással, példaadással bizonyította a hitetlenkedöknek, majd az ellene támadóknak, értelme van annak, amit tesz. „Kutató szemmel néztem körül, kerestem a falusi népnek költői müvekben oly vonzóan festett nemes egyszerűségét — s találtam együgyűséget, ostobaságot, a legközhasznúbb javaslatok iránt is bizalmatlanságot, hamisságot, gonoszságot, nyakasságot, s még a legszükségesebbekben is hiányokat.“ Megelőzte korát. Mindazt, amit a józan ész és a tapasztalás sugallt neki, a körülötte élők csodának, mágiának kiáltották ki. A nép ösztönös gyanakvásának okait kutatva Tessedik felfedezi annak társadalmi okait, észreveszi a jobbúgyrendszer tarthatatlanságát, a társadalmi rétegeződés ellentmondásait, a szellem felvilágosodásának hiányát, a gazdasági élet fejlődésének akadályait. Együttesen ebben látja a paraszti élet nyomorúságát. Ötvenhárom év alatt, amíg Szarvason élt, volt módja a tapasztalatok összegyűjtésére, a visszahúzó erők saját terveit is keresztezték, majd két évtizedes kényszerpihenője alatt időt is szakíthatott ismereteinek összegezésére. Önéletírásában saját kezdeményezéseit, a paraszti emberről, a faluról, a gazdasági kérdésekről írt könyveiben javaslatait foglalta össze Megfogalmazta a magyar parasztideált, s an nak megteremtésére kedvvel és tudatosan készült. A változtatást azonban, éppen keserves tapasztalatai alapján, a jövő nemzedékének szánta, a gyermekekre épített. Ez volt pedagógiai munkásságának az alapja. A zsúfolt, levegőtlen tantermekben az egésznapos mozgás nélküli biflázás helyett négy-öt órás elméleti oktatást, a többi időben pedig gazdasági ismeretek tanítását javasolta. Elképzelését hat hold. juttatott földön és a Tessedik-tanyán berendezett gazdasági iskolában valósítja meg. „Ébresztettem, fejlesztettem, buzdítottam, foglalkoztattam a paraszt gyerekek tehetségeit saját munkájuk által. Így készítettem őket elő jövendő életpályájukra, hogy a közszolgálatban, a munkában megerősödvén, a nemzeti gazdaságnak művelt előmozdítót lehessenek.“ A hat hold szikhez is már akkor jut, amikor kipróbálta pedagógiai módszereit. Ennek alapja a gyakorlati szemléltető oktatás. Évek múlva, amikor csodájára járnak intézetének, a látogatók meglepődnek az eredményein; az egyes korosztályok képességeinek megfelelően dolgoznak a gyerekek. Az öt hat évesek munkájában sok még a játékos elem, a hat-tizenegy éves lányok fonnak, a hat-tizenegy éves fiúk növényeket, állatokat gondoznak, gépeken dolgoznak, de a gyapjúfonást is meg kell tanulniuk. Viszont a lányok is megismernek minden munkafogást, legyen szó selyemhernyó-tenyésztésről vagy gyapjúfeldolgozásról. A hatholdnyi, használhatatlanul rossz föld Tessedik kezén néhány év alatt virágzó gazdasággá válik, ugyanakkor 725 könyvből álló könyvtárat gyűjt össze, az iskolai segédkönyveket maga írja és olyan könyvet is szeretne a fiatalok kezébe adni, amelyet később tanulmányaik végeztével kézikönyvként forgathatnának. Iskolájának gyorsan terjed a hire, a kis tanyasi gazdasági iskola szűknek bizonyul. Tessediknek futja erejéből, hogy gyűjtést indítson egy új, emeletes iskola építésére, s van benne elég találékonyság, hogy minél olcsóbban szerezze meg ahhoz az építési anyagokat. Az iskola négy osztályában és munkatermeiben, amelyben 38 technológiai műveletet sajátíthattak el a tanulók, az iskola virágzása idején — tíz évvel az alapítása után — 991 gyerek tanulta a gazdálkodás ábécéjét. „Haszontalan kívánta az ember a parasztiul, hogy az ö gazdálkodását az új esméretek szeréül jobbítsa, ha ő ezeket az esméreteket nem tudja, nem bírja s tulajdonává nem teheti-, híjába kívánja az ember, hogy ó selyem mívelést, méhtartást, istállóban való etetést, jobb lónevelést, jobbíttatott réteket, a réteknek öntözéseit szokásba vegye, valamíg az ember néki kézzelfoghatóan, szeme láttára jól sikerült példákkal előtte nem jár, az utat meg nem mutatja, melyen néki járnia keltenék, és valamíg az ember ötét, úgy szólván az ő mezei gazdaságáról az újra magától által kelni nem segíti.“ Tanítja, segíti a gazdálkodókat és próbálkozásaival példa nélkül álló eredményieket ér el a szikes, vadvizes alföldi pusztaságban. Azzal kezdi munkáját, hogy megforgatja a szikes földet, termőtalajt hordát rá, majd erdősávokkal veszi körül. Keresi az éghajlatot és a talajviszonyokat legjobban kedvelő faféléket, három évtized alatt 300 fafajtából 12 ezer csemetét ültet el a sziken. Különösen kedvezőnek ítéli a szívós akác telepítését, s nagy szerepe volt az akác meghonosításában, elterjesztésében. Amikor Szarvasra került, a papiak udvarán egyetlen satnya akácot talált. Élete végén százezernyi tenyészett a homokot kötő, árnyat adó, mézelő akácból Szarvas körnvékén. M|IWllpiiinnniifinilnp^--inr...' ......................... p Korunkig érvényes kísérleteket folytatott a szikes talaj megjavítására. Megfigyelte a talaj jellegét és annak megfelelően kezelte; két év múlva már 53 növényféleséget termeszt az egykor használhatatlan földön. Tessedik kezdi meg, s környezetében nem kis megütközést kelt a trágyázással. A gazdag termés láttán azonban elnémul minden ellenvetés. Nem kerülik el figyvelmét a kiégett rétek sem. Tessedik kezdte meg a rétek vetését, öntözését, a szénának gyűjtőkben való tárolását. Munkája nyomán, ahol addig csak kétszekérnyi kóró és bogáncs nőtt, néhány év múlva 42 szekér takarmányt kaszáltak le. Címeiben is hosszan sorolhatnánk azokat az újításokat, amelyekkel Tessedik az élet minden területén változtatni kíván. Bevezeti a vetésforgót, a sorvetést, ösztönzi a kukorica elterjesztését. Ű vet először téli salátát, házi gyógyszertárat teremt gyógynövényekből, a zöldség, a hüvelyesek és a gyümölcsfélék Tessedik munkássága nyomán kerültek a békési nép étrendjébe. Fejleszti a helyi ipart, s egy aszályos évben gyapjúfonót hoz létre, hogy keresethez juthassanak a természet sújtotta családok. Megtervezi a modern falu képét, az ötletszerűen kanyargó utcák helyén szabályos hálószerkezetű falut szeretne kialakítani. Szarvas rendezett utcáival máig őrzi Tessedik elképzelését. „Örömmel s reményteljesen hintettem el a szorgalom magvait; hogy holnap, vagy olimpiádok múlva sarjadnak elő, hogy gyümölcsüket még megérem e, az mindegy most nekem; egészen nem fulladhatnak el, s nem mehetnek veszendőbe." A reformer híre túljutott Szarvas határán, 1787-ben Tessedik Sámuelt és feleségét II. József aranyéremmel jutalmazta, de néhány év múlva, 1795-ben kénytelen bejelenteni iskolájának bezárását. A szorgalmatossági iskola keretein túlnőve jelentős gazdasági gyakorlati iskolává fejlődött, amelynek fenntartása meghaladta a szarvasi evangélikus lelkész erejét. Évekig húzódott az állami támogatás körüli vita, közben 1797-ben, nem kis részben Tessedik útmutatása nyomán, megalakult a keszthelyi Georgikon. ( A szarvasi iskola bezárása nagvwbb visszhangot keltett külföldön, mint itthon. Mint ahogy Tessedik híre is gyorsabban terjedt külországokban. Számos társulat kérte fel tanulmányok, tervezetek elkészítésére, s Tessedik örömmel hintette szét tudását. Az első gazdasági iskola megteremtője, a sokoldalú tudós halálának 150. évfordulója ezért került az UNESCO idei ünnepségeinek sorába. Az évforduló alkalmából december 31-ig tartó ünnepségsorozattal emlékezik Tessedik Sámuelra az a Szarvas is, amely a korát megelőző felvilágosult tudós kísérleteinek színtere volt. Szarvason áll még a szorgalmatosság iskolája, oldalait azonban oszlopokkal kellett megtámasztani. Tervek szerint helyreállítják a műemlék épületét, s ide hozzák át a Tessediktanyán berendezett kis múzeumot is. ZSIGOVITS EDIT
