A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-12-20 / 51. szám
A GYŐZELEM ELŐHÍRNÖKE Megemlékezés az 1920-as decemberi sztrájk 50. érforduiójáról Az 1920-as decemberi általános sztrájk egy olyan időszakot zárt be, melyet a köztársaság jövőjét eldöntő éles osztályharcok sorozata töltött ki. Arról volt szó, hogy ki veszi át a hatalmat a köztársaságban, ki határozza meg jellegét, a burzsoázia vagy a proletariátus. Az 1918 ban hatalomra jutott csehszlovák burzsoázia nehéz helyzetbe került. A háború utáni polgári Európát megrengette a kapitalizmus általános válsága és a forradalmi hullám fellendülése. A munkásmozgalomban gyökeret vert reformizmus, a munkásosztály egyedüli pártjának, a szociáldemokrata pártnak az osztályok közötti együttműködés hirdető opportu nista politikája azonban jelentős segítséget nyújtott a burzsoáziának a létét fenyegető veszély elhárításához, hatalmának megszilárdításához. A szociáldemokrata vezetők árulása, belépésük a polgári kormányba kedvező feltételeket teremtett a burzsoázia számára ahhoz, hogy leszámoljon a forradalmi mozgalommal. A burzsoá hatalmi szervek fokozatos kiépítésével, a burzsoázia gazdasági hatalmának megszilárdításával párhuzamosan a jobboldali szociáldemokrata vezetők a forradalmi mozgalom leverését kiprovokáló eszközzé váltak a burzsoázia kezében. , A kispolgári illúziókkal és a polgári nacionalizmussal párosuló reformizmus a proletár tömegek jelentős részét is megtévesztette. Igye kezett elhitetni velük, hogy a polgári demokratikus fejlődés szocialista átalakulást idéz elő. A munkásmozgalmat azonban a nemzeti megosztottság, a nacionalizmus ellenére is magasfokú radikalizá'tódás jellemezte. A proletariátus ebben az időben sem mondott le az osztályharcról, egyre szervezettebbé váltak a még ösztönös, elszigetelt, a nacionalizmus és a terrorizmus jegyeit viselő megmozdulások. 1919- ben a cseh országrészekben a szociális elégedetlenség már tömegmozgalmat váltott ki. Szlovákiában ez 1920-ban következett be. Az osztályharc fellendülésével párhuzamosan megindult a reformizmustól való elszakadást, a lenini elvekhez való közeledést eredményező ideológiai harc is. Kialakult az opportunizmussal szemben álló baloldali ellenzék; ez önálló platformra helyezkedett és 1919 végén, illetve 1920 tavaszán önálló irányzattá nőtte ki magát. A szociáldemokrata párt tagjainak többsége fokozatosan a marxista baloldalhoz csat lakozott. Reális lehetőség nyílt a reformizmus leküzdésére, arra, hogy a munkásmozgalom megszabaduljon a polgári ideológia befolyásától A jobboldal szakadást idézett elő a pártban, hogy megkönnyítse a burzsoázia számára a leszámolást a marxista baloldallal és az egész forradalmi mozgalommal. 1920 szeptemberében lemondott a Tusar-kormány; a helyébe lépő Cerný-kabinet intézkedéseket hozott a marxista baloldal demokratikus jogainak korlátozására. Szemmelláthatóvá lett, hogy nyílt terrorral kívánja elhárítani a forradalmi veszélyt. Ekkor a jobboldali szociáldemokraták felkínálták szolgálataikat a forradalmi mozgalom leküzdéséhez. Erről a köztársasági elnöki irodában készült feljegyzések tanúskodnak. A jobboldal egyik képviselője, Bechyné már 11J20 augusztusában súiyosnak ítélte a szociáldemokrata párt helyzetét és sürgette a baloldal elleni nyílt harc megindítását. 1920 szeptemberében a jobboldali vezetők. Masarykkal együtt kidolgozták a forradalmi mozgalom és a marxista baloldal elleni általános támadás tervét. Harc a hatalomért A burzsoázia 1920. december 9-én indította meg az általános támadást a forradalmi munkásmozgalom elfojtására. A harc kirobbanásához a közvetlen okot az szolgáltatta, hogy a jobboldali vezetőség rendőri segédlettel elfoglalta az 1920-as szeptemberi nyílt szakadás után a baloldali szervezkedés centrumává vált szociáldemokrata munkásotthont, a prágai Népházat. Ez heves ellenállást váltott ki a prágai proletariátus részéről. A munkások megmozdulását a karhatalom vérbe fojtotta. A baloldal erre 1920. december 10-én meghirdette az általános sztrájkot. A felhívás, annak ellenére, hogy nem fejtette ki eléggé a sztrájk politikai célkitűzéseit, hatalmas visszhangra talált. A munkások sokhelyütt saját elképzeléseik szerint értelmezték a felhívást, s így a terror elleni tiltakozás több helyen a hatalomért folyó spontán harc jellegét viselte magán. E hősies harc folyamán számos forradalmi-hatalmi szerv: forradalmi bizottság, munkás- és üzemi tanács alakult. Á munkások többhelyütt hozzáláttak az üzemek, gyárak kisajátításához, a földmunkások megkezdték a nagybirtokok lefoglalását. Az üzemek, hivatalok élére a sztrájkolok saját megbízottaikat állították; postaépületeket, vasútállomásokat és középületeket foglaltak el. A legelkeseredettebb küzdelem Kladno környékén folyt. Az Antonín Zápotocký vezetésével megalakult kiadnói Központi Forradalmi Bizottság a decemberi sztrájk fő irányítója lett. Kladno környékén a sztrájk december 11-én és 12-én a hatalomért folyó harccá szélesedett ki. Hasonló tendenciák Morvaország területén is jelentkeztek. A karhatalom brutális fellépése nyomán az oslavanyi sztrájk rendkívüli erejű felkeléssé fejlődött. A burzsoázia uralmát itt csak ágyúkkal és géppuskákkal felfegy vérzett katonaság tudta visszaállítani. Hasonlóan zajlott le a sztrájk Hodonín környékén is. Szlovákia proletariátusa is követte a kiadnói, oslavanyi és a hodoníni sztrájkolok példáját. A szlovákiai baloldal a prágai felhívást kiegé szítve a nagybirtokok és a gyárak kisajátítására szólította fel a sztrájkolókat. Szlovákia területén a legviharosabb sztráj kok Vrutkyn és a gelnicai járásban robbantak ki. A gelnicai gyárak irányítását üzemi tanácsok és munkásigazgatók vették át. A sztrájkot csak a rendőrség és a katonaság bevetésével sikerült leverni. A szepességi proletariátus a Szlovák Tanácsköztársaság szellemét felújítva sztrájkolt. A tanácsköztársaság hagyományait őrző Kassán a hatóságok rendkívüli terrorral már december 14-én elfojtották a munkások megmozdulását. December 16 és 20 között Kárpátalja ruszin és magyar munkásai is csat lakoztak a sztrájkhoz. A decemberi általános sztrájk a falusi szegénységet is felrázta. Szlovákia területén 26 járásban sztrájkoltak a földmunkások. Verebélyen a csendőrség brutális beavatkozásának három halálos áldozata lett. December 12-én az egész ország területén kihirdették a statáriumot. Több mint három" ezer forradalmi funkcionáriust és munkást tartóztattak le. Ezzel a drasztikus eljárással a legfontosabb helyeken december 15-ig sikerült letörni a sztrájkot. A decemberi általános sztrájk a proletariátus vereségével végződött. A nagy tanulság A decemberi általános sztrájk a helyenkénti erős radikalizálódás ellenére sem fejlődhetett a burzsoázia uralmát felszámoló népfelkeléssé A burzsoázia és a proletariátus közötti hatal mas összecsapás a munkásosztály számára kedvezőtlen helyzetben következett be. A kezdeményezést ekkor már a burzsoázia vette át s így maga szabhatta meg az összeütközés időpontját. Kivárta a forradalom apályát s akkor lendült általános támadásba, amikor már sikerült rendezni sorait. Szilárd erőszakszervezetet épített ki, nacionalista demagógiával hatása alá vonta a kispolgárságot, a földreformmal elválasztotta a munkásosztálytól annak természetes szövetségesét, a parasztságot, a jobboldali szociáldemokraták segítségével pedig sikerül megakadályoznia a munkásosztály forradalmi egységének kialakítását. Így a csehszlovák proletariátus megosztottan, szövetségeseitől megfosztva indult az 1917—20 közötti osztályküzdelmeket betetéző döntő harcba. A munkásosztályra e folyamatban az a feladat hárult, hogy a nemzeti és demokratikus forradalom vezető erejévé válva megnyerje a parasztságot és a dolgozó tömegek többségét, s a polgári demokratikus forradalom céljainak következetes megvalósításával megteremtse a nemzeti és demokratikus forradalom szocialista forradalomba való átnövésének félté teleit. A munkásosztálynak azonban nem sikerült megteremtenie a proletárdiktatúra csíráit magában rejtő hegemóniáját. Hiányzott a néptömegek forradalmi energiáját kiaknázó, az ösztönös ellenállást tudatos harccá fejlesztő politikai élcsapat. E feladat meghaladta a marxista baloldal erejét. A marxista baloldalnak minden érdeme mellett is hiányos volt az elméleti felkészültsége. Nem volt képes helyesen értelmezni a munkásmozgalomban jelentkező ösztönösséget és tudatosságot. A társadalom automatikus fejlődését vallva inkább az ösztönösségre mint a forradalmi párt tudatos irányító tevékenységére támaszkodott Ügy vélekedett, hogy a forradalom számára nem szükséges megnyerni a tömegeket, mert a forradalom önmagától bekövetkezik. A szervezés és az irányítás szerepének alábecsülése folytán a ' sztrájk irányítása természetesen kicsú szott a kezéből. A sztrájk, központi irányítás hiányában, egyenetlenül, több hullámban és váltakozó intenzitással zajlott le, s ez lehetővé tette a burzsoázia számára, hogy átcsoportosíthassa erőit s a legveszélyesebb helyeken vesse be őket. A szervezés lebecsülésével függ összie a sztrájk határozott harci programot nélkülöző meghirdetése is. A Népház elfoglalásának és a kormányszervek részéről jelentkező erőszak elleni tiltakozásnak nem volt kellő mozgósító ereje. Leszűkítette a sztrájk szociális bázisát és földrajzi értelemben is korlátozta a sztrájk hullám kibontakozását. A decemberi általános sztrájk leverésével azonban a burzsoázia nem érte el célját. Nem sikerült végső csapást mérnie a munkásmozga lomra. Nemhogy megtörte volna a munkásosztály erejét, hanem inkább elmélyítette forradalmi öntudatát. Szunnyadó erőket keltett életre, proletárok ezrei kapcsolódtak be a forradahjii mozgalomba. A szlovák, német, magyar, ukrán-ruszin és lengyel dolgozók felsorakozása meggyorsította a munkásmozgalom nemzeti szétforgácsoltságának felszámolását, az internacionalista egység kialakulását. A decemberi általános sztrájk leleplezte az áruló jobboldali szociáldemokrata vezetőket, s ez elmélyítette a szociáldemokrata párton belüli differenciálódási folyamatot. A sztrájk, hibái és fogyatékosságai ellenére is, komoly iskola volt a munkásosztály számára. A legfontosabb tanulságot talán az a meggyőződés jelentette, hogy a burzsoázia fölötti győzelmet a munkásosztály csak a forradalmi élcsapat, a tudományos kommunizmus tanaihoz való marxista—leninista párt vezetésével vívhatja ki. E felismerés nyomán alakult meg Csehszlovákia Kommunista Pártja, s az 1920-as decemberi sztrájk tapasztalatait szem előtt tartva 1948 februárjában győzelemre juttatta a munkásosztályt. KISS JÓZSEF
