A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-12-13 / 50. szám
Vonzók-e a műszaki pályák? Az értelmiséggel mint társadalmi csoporttal kapcsolatban gyakran esik szó az értelmiségi munka társadalmi hasznosságáról, díja: zásáról és az értelmiség társadalmi megbecsüléséről. Az értelmiség ma belsőleg differenciált társadalmi csoport; elkülönülnek egymástól az alkotó munkát végzők, a vezetők és a kivitelezők, s differenciálódás tapasztalható až egyes munkakörök szerint is. Éppen ebben a vonatkozásban emlegetik a legtöbbet a műszaki értelmiséget, mint az értelmiség számbelileg legnagyobb csoportját, s vita folyik a műszaki értelmiség társadalmi szerepéről és küldetéséről is. A közelmúltban végbement fejlődés azt bizonyítja, bogy az értelmiség egyes körei különféleképpen ítélik meg saját szerepüket, az önértékelés azonban nem lehet független az értelmiség objektív társadalmi helyzetétől és szerepétől. A közvéleményben már bizonyos felfogás alakult ki az értelmiségről, mely különféle vizsgálódások és felmérések tárgya. A szociológia konkrétabban, az egyes foglalkozási csoportok társadalmi presztízsét vizsgálva közelíti meg e kérdést. Az ember bizonyos foglalkozás betöltése révén kapcsolódik be a legintenzívebben a társadalom életébe. Pályaválasztással, pályamegvalósítással hasznosítja fizikaf és szellemi képességeit, illeszkedik be valamely társadalmi csoportba és a végzett munkával szerez anyagi és társadalmi megbecsülést. A szocialisla társadalomban a foglalkozás betöltése minden ember számára fontos társadalmi tényező. Annak a társadalomnak, mely a fejlett szocialista társadalom felépítésének konkrét célját tűzi maga elé, meg kell teremtenie az e cél eléréséhez szükséges feltételeket is. A termelőerők továbbfejlesztésének objektív szükségleteiből, a tudományos-műszaki forradalom kibontakozásából adódóan a műszaki értelmiség fontos szerepet játszik. A műszaki értelmiség olyan foglalkozásokat tölt be, melyek a maguk összességében a termelőerők fejlődésének, a társadalom technikai előrehaladásának alapját képezik. Van ennek egyéb, figyelmet érdemlő vonatkozása is. A jelenkori civilizációt erőteljesen befolyásolják az ember mindennapi életére kiható műszaki mozzanatok A szociológia azt vizsgálja, hogy ez az objek Vív helyzet miként tükröződik a társadalmi tudatban, a különféle nézetekben. Társadalmunk viszonylag rövid idő alatt jelentős szociális változásokon ment át. Ilyennek tekinthető például a gazdaság szerkezeti átcsoportosulása, a -kapitalista agrárstruktúra szocialista ipari-agrár struktúrává való átalakulása. A szocialista iparosítással és a mezőgazdaság kollektivizálásával összefüggő változások új foglalkozási struktúrát hoztak létre, melyet a műszaki foglalkozások túlsúlya jellemez. Ezek nemcsak a szekundér, hanem a primér és a terciér szektorhoz is kapcsolódnak Szlovákia, egykori gazdasági elmaradoltsá ga. agrárjellege, a szlovákok bonyolult nemzeti fejlődése folytán valamikor főleg a tanítói. tisztviselői és a papi állás részesült a legnagyobb társadalmi elismerésben. A mai szlovák társadalom viszont új kritériumok alapján értékeli az egyes foglalkozásokat, űj foglalkozási hierarchiát alakított ki. A foglalkozások társadalmi presztízse magában fog lalja a munka társadalmi hasznosságát, összetettségét és alkotójellegét, azt, hogy elvégzése milyen műveltséget követel meg, s így a foglalkozások társadalmi elismertsége komplex mutatójának tekinthető. A szociológiai felmérések során természetesen nem vizsgálható valamennyi foglalkozás társadalmi tekintélye, a vizsgálódás csupán egy-egy foglalkozási csoporton belüli legjellegzetesebb foglalkozásra terjedhet ki. Ilyen például a mérnöki és a technikusi hivatás. Az utóbbi években végzett hazai felmérések azt bizonyítják, hogy e két foglalkozásnak nagy a társadalmi tekintélye. A mérnöki pályát egyformán magasra értékelik mind a társadalmi hasznosság, mind pedig fizetés és a foglalkozással való elégedettség tekintetében. A tervező-mérnöki állás helye a harminc foglalkozást tartalmazó rangsorban az első öt között váltakozik, országos és szlovákiai viszonylatban pedig az orvosi és a tanári pálya mögött a harmadik helyet foglalja el. Egy másik, szintén országos reprezentatív felmérés alapján a mérnöki pálya 50 felsorolt foglalkozás kö zött a kilencedik helyen áll, azonos szinten az írók, szállodaigazgatók és tudományos dolgozók csoportjával. A többi szocialista országban (Szovjetunió, Lengyelország] folyó kutatások eredményeit elemezve elmondható, hogy a mérnöki foglalkozás társadalmi presztízsét illetően azonos helyzetben vagyunk, sőt e pálya társadalmi elismertsége olyan, mint a fejlett nyugati országokban. Ez arról tanúskodik, hogy közvéleményünk komoly társadalmi szer-epet tulajdonit a műszaki értelmiségnek, hogy e rétegek a társadalmi. fejlődéssel kapcsolatos problémák megoldásában betöltött szerepe a köztudatban is tükröződik. Ez a műszaki értelmiség alkotóerőinek továbbfejlődését elősegítő pozitív tényként könyvelhető ét. A műszaki pályák nagy társadalmi tekintélye kedvezően befolyásolja a fiatalok pályaválasz tását is.,Ez irányú vizsgálatokat az utóbbi évek ben szociológusok főleg a Szovjetunióban és Lengyelországban végeztek. Nálunk az alap fokú- és a középiskolák utolsó évfolyamát Iá togató 1013 diákot érintő felmérés adataira támaszkodhatunk. A diákok az attraktivltás szemszögébói értékeltek 75 foglalkozást; ezek közül 15 a műszaki-technikusi csoportba tartozik. A legnagyobb elismerésben az említett foglalkozási csoport részesült, utána a peda gőgusi pálya kapta a legtöbb szavazatot a harmadik helyre pedig a tudomány és kultúra szférájával kapcsolatos foglalkozások kerültek. A fiatalok körében a műszaki pályáknak rendkívüli vonzóereje van, a pálya-orientáció a műszaki foglalkozások irányába tolódik el. A vonzódás természetesen a foglalkozásoknak ezen a körén belül is differenciálódik. A legrokonszenvesebbnek tartott foglalkozások az elektrotechnikához, továbbá a vegyiparhoz, valamint a gép-, bánya- és kohóiparhoz kapcsolódnak. Napjainkban a fejlett nyugati államok fiatalságát is hasonló orientáció jellemzi. Ez a tény kedvezőéi: kell hogy befolyásolja a pályaválasztást, a műszaki pályára készülők aspirációinak kielégítését, ami elősegítheti a mérnöki-technikusi állománynak mennyiségi és minőségi a tudományos-műszaki forradalom szükségleteihez igazodó növekedését. A műszaki foglalkozások társadalmi presztízse kedvezően befolyásolja a fiatalok pályaválasztását a szülői ráhatás útján is. Az iparilag fejletlen michalovcei járásban végzett felmérés az: bizonyítja, hogy a szülők Iskolaköteles gyerekeiknek túlnyomórészt a középiskolai végzettségen alapuló njűszakl foglalkozásokat szánnak. A műszaki pályáknak tehát Szlovákia fejletlenebb vidékein is megvan a vonzóereje. Ennek kapcsán szeretném felhívni a figyelmet arra. hogy a fiatalság nincs kellőképpen tájékoztatva a legújabb műszaki foglalkozásokról. A megkérdezett tanulók két százaléka semmit sem tudott a kohó- és bányaiparral összefüggő foglalkozásokról. Ezért nagy szükség lenne arra, hogy a fiatalok pályaismeretének bővítéséből a tömegtájékoztató eszközök is részt vállaljanak. Az általunk végzett vizsgálat során arra voltunk kiváncsiak, hogy milyen értékek teszik vonzóvá a fiatalok számára az egyes foglalkozásokat. A foglalkozások presztízsét kialakító motívumok között szerepeltek: a munka érdekessége. a képesítés, a képességek ás a tudás hasznosításának lehetősége, a másokon való segítés stb. Ezek bizonyos fokig ideális, a szocializmus számára kedvező' értékelési minták, s minden feltételt meg kellene teremteni ennek a szocialista társadalom fejlődését elősegítő • értékes tőkének a kihasználásához. Szeretném hangsúlyozni, hogy a műszaki értelmiség közvéleményünkben társadalmi elismerést és megbecsülést vívott ki magának. S ez a műszaki értelmiséget arra kötelezi, hogy alkotóképességét, kezdeményezőkészségét és tudását a szocializmus érdekeinek szolgálatába állítsa JÁN PAŠIAK (Megjelent a Nové slova 46. száméban)
