A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-12-06 / 49. szám
3,5 milliárd embe r él a Föl dön y ■ ■inden esztendőben megjelenik H I! egy könyv úgy október vége ■■■I felé, amely tömérdek számaiul dattal, rengeteg rangsorral az III év legérdekesebb kötetei kö* ® " zött vív ki magának előkelő helyet. Olyasmiket tudni meg belőle, hogy a világ „legerkölcsösebb országai" az Egyesült Arab Köztársaság és Izrael, mert itt a törvénytelen gyermekek számaránya nem éri el az egy százalékot sem, az Egyesült' Államokban viszont megközelíti a tíz százalékot! Három afrikai országban (Csód, Gabon és Guinea) a férfiak csak* 30 éves átlagéletkort érnek meg, a nők pedig 35 esztendőt, míg a svéd vagy a holland aszszonyok 76 és fél évig élhetnek átlagosan .,. Ezt a bizonyos kötetet, amelyben a világ demográfiai képe tükröződik, nem kell megvenni. Ha valaki Genfben jár és elvetődik az egykori népszövetségi palotába, az ENSZ európai szervezeteinek székházába, a C. 325-ös számú irodában ingyen is beletekinthet. Ez az ENSZ információs szolgálatának referencia-központja. A tisztviselőktől az „Annuaire démographique"-ot kell kérni, az 1969-es évre szálát. A legtöbben Ázsiát lakják ■ Az első szám, amit a minden évben kiadott ENSZ-évkönyv közöl, a világ népességének adata. A mostani évkönyv közlése szerint 1969 júliusa táján a Föld lakóinak száma elérte a 3 milliárd 552 milliót. Világrészek szerint ez így oszlott meg: a legtöbben lakják Ázsiát, kis híján 2 milliárd ember, egészen pontoson 1 milliárd 988 millió lélek. A második helyen Európa van. Az ENSZ- stotisztikusok külön számítják a Szovjetunió népességét, lévén a hatalmas Szovjetorszóg egyszerre európai és ázsiai. A Szovjetunió nélkül Európa 460 millió lakost mutat fel. A Szovjetunió maga 240 milliós. A harmadik legnépesebb világrész Afrika: a múlt év közepén 345 millió ember lakott a területén. Latin- Amerika (beleértve a Karib-tenger szigeteit is) követi 276 millióval. Észak-Amerika lélekszámú 224 millió. Ebből az USA lakossága 203 millió, 37 millió fővel kevesebb, mint a Szovjetunióé. Óceánia a népességét tekintve messze elmarad a többi kontinenstől: Ausztráliának és a többi országnak, a sok kis szigetnek együttvéve nincs egészen 19 millió főnyi lakossága I Az ENSZ statisztikai irodája jelenteti meg évről évre ezt a demoráfiai évkönyvet. Az 1969-es esztendőről szóló immár a 21. a sorban: 1948 óta minden évben kiadják a korábbiakat kiegészítő és az új adatokat tartalmazó köteteket. Nemcsak egzakt számokat találni benne, hanem — jóslásokat is. így például választ arra az izgalmas kérdésre, hogy mikorra kettőződik meg a Föld lakossága? A legfrissebb becslés szerint — 2006-ra! Ha a népszaporodás jelenlegi üteme megmarad, akkor fogja meghaladni az emberiség létszáma a 7 milliárdot... A népesedés növekedésének irányzatán kívül a Föld 250 statisztikai egységére vonatkozó számokat tartalmaz az évkönyv. Hogyan alakul a nagyvárosok lakossága? Miként oszlik meg az emberiség kor és nem szerint? Milyen arányban milyen nemű gyermekek születnek? Mennyi a házasságok száma, aránya és menynyi a válásoké? A világ legnagyobb városa Tokió. A legutolsó, 1968-as, statisztikai adat szerint akkor 9 millió 12 ezer ember lakta. New York és London követi a rangsorban, 8 milliós, illetve 7,8 milliós számmal. Az évkönyv most már 1697 város nevét tartalmazza: ezek mindegyike 100 ezer vagy annál több lakost mondhat a magáénak. Az 1965-ös t évkönyvben még csak 1420 városnevet olvashattunk. Az utolsó években rohamos a városiasodás, igen gyors a városok növekedése! A legnagyobb országok Érdemes ideiktatni a világ nagyvárosainak további rangsorát. Zárójelben közöljük a népszámlálás évét. A negyedik Moszkva 6 millió 942 ezer fővel (1970), ötödik Sanghaj 6 millió 900 ezerrel (1957), hatodik a brazil Sao Paulo 5 millió 684 ezerrel (1968), hetedik Kairó 4 millió 225 ezerrel (1966), nyolcadik Rio de Janeiro 4 millió 207 ezerrel (1968), kilencedik Peking 4 millió 10 ezerlel (1957), tizedik Szöul 3 millió 794 ezerrel (1966). Feltűnő, hogy Párizs nem szerepe! a felsorolásban, pedig Nagy- Párizs lélekszáma 8 millió 196 ezer, Los Angeles sem, pedig az elővárosaival együtt 6 millió 859 ezernek ad otthont. A statisztikusok számára nehézséget okoz, hogy a tulajdonképpeni városfalak között lakókat keli számba venniök, márpedig az a kor divatja, de gyakorlati parancsa is, hogy sokasodnak az eiő- és alvóvárosok a metropolisok körül! Bizonyára érdeklődésre tarthat számot a világ 15, népességére nézve legnagyobb országának az ENSZ- évkönyv szerinti rangsora: első a népi Kína 740 millióra becsült lakosságával, második India, 537 millió, harmadik és negyedik, mint már említettük, a Szovjetunió, illetve az USA 240, illetve 203 millió lakossal, öiödik Indonézia 116 millióval, hatodik Pakisztán 112 millióval, hetedik Japán 102 millióval. A százmillió alatt vannak a további országok: nyolcadik Brazília 91 millió lakosával, kilencedik Nigéria 64 millióval, tizedik a Német Szövetségi Köztársaság 59 millióval, tizenegyedik Nagy-Britunnla 56 millióval, tizenkettedik Olaszország 53 millióval, tizenharmadik Franciaország 50 millióval, tizennegyedik Mexikó 49 millióval és tizenötödik a Fülöp-szigetek 37 millió lakossal. Megvizsgálták az ENSZ statisztikusai a születések arányának változásait, a halálozási arányok csökkentését, a nők termékenységenok alakulását is. A születési arány valamelyest kevesbedett az utóbbi években: 1969-ben a Föld ezer lakosára 33 élveszületés jutott, 1960 táján még 35 vagy 36! A halálozási arányokat viszont le lehetett szorítani: 1969-ben ezer emberre csak 14 halálozás jutott, míg 1965-ben meg ezer emberből 16 halt meg. A legszaporább Pakisztán, Jordánia, Laosz, Tanzánia és Burundi a Föld „legszaporább országai". Pakisztánból ugyan még 1965-ös adat áll rendelkezésre, de eszerint az ország ezer lakosára abban oz évben 490 élveszületés jutott! Jordániában 1966-ban ezer lakoshoz 478 újszülött járult, a laoszi családok 1965-ben ezer emberre számítva 470 csecsemővel szaporodtak, ugyanilyen volt a tanzániai arány 1967-ben, alig maradt el emögött Burundi arónyszáma. Persze az iparilag fejlett országokban sokkolta alacsonyabb arányszámokat látni. Svédországban 1969- ben az ország ezer lakosára alig több mint 13 élveszületés jutott. Belgiumban tavaly ezer lakosra számítva 14,6 volt az élveszületések száma. Nyolcra« országra vonatkozóan számítottál! ki az ENSZ statisztikusai a termékenységi arányszámokat. Abból indultak ki, hogy egy nő átlagolan 12 gyermeknek adhat életet... A legtermékenyebb nőket Jordániában találták, ahol átlagban az aszszonyok öt gyermeket hoznak a világra! Több afrikai és ázsiai országban négy gyermek az átlagos termékenységi mutatószám. Európában ez az átlag két gyermek . .. Említettük már a törvénytelen gyermekeket: az USA-ban von a legtöbb az iparilag fejlett országok között. A világon házasságon kívül született gyermekek 70 százalékát Latin-Amerika adja. Európában a A
