A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-12-06 / 49. szám
A szovjet tudomány újabb sikere Kevés űresemény és tudományos műszaki újdonság váltott ki olyan hatalmas érdeklődést a Szovjetunióban és a világon, mint a Luna— 17 automatikus állomás által a Holdra szállított és ott működésben kipróbált szerkezet, a Holdjáró-1. Milyen is valójában ez az „égiszekét"? A Holdjáró-1 első példánya prototípusa a szomszédos égitesten és majdan ese'tleg a naprendszerünk más bolygóin közlekedő és eközben tudományos adatokat gyűjtő, az adatokat a Földre továbbitó mozgó-laboiatóriumoknak. A Holdjáimű azonban lehetővé teszi a majdani űrhajósok „utazásait" is a különböző égitesteken, valamint a megLgyelőállomások, illetve a küönböző űrhajók, automatikus szerkezetek számára szükséges hajtóanyagok szállítását is az égitest felszínén. A Holdautó nyolc kereke mind külön meghajtható, űthordó alvázra van felfüggesztve. Ugyancsak erre szerelték azt a rúgás szerkezetet, lökésgátlót, amely a talajegyenetlenséget fogja fel, s itt található a hajtómű és az áttételi szerkezet is. Az egyik legnagyobb technikai probléma az önhordó alváz kialakítása volt. A lehető legkönnyebbre kellett méretezni, hiszen minden deka súlynak az űrbe, majd a Holdra juttatása nagyon sok hajtóanyagot igényel. Mégis nagy teherbírásúnak kell lennie, önsúlyának a teherhordó képességhez való aránya sokszorosa a földi járművekének. Mindemellett a megbízhatóság, tartósság és tugamasság is fontos követelmény, hiszen légüres térben és rendkívül szélsőséges hőmérséklet-ingadozások közepette kell kiállnia a próbát. A szovjet tudósok szerint a kísérletezés idején sok híve volt annak, hogy lánctalpas megoldást alkalmazzanak, de komolyan vitatták a lépegető, sőt a szökellő mozgást is. Végül is a kerekes kiképzésnél maradtak, mint a legmegbízhatóbbnál és a leghatékonyabbnál. A gyakorlat igazolta a szovjet emberek számításait és a földön végzett próbákat. Az egész világ tudományos fejlődése és az űrkutatás szempontjából felbecsülhetetlen jelentésű kísérletet ismételten emberi élet veszélyeztetése nélkül és viszonylag a legkisebb anyagi befektetéssel végezték el. Érthető tehát az az elragadtatás, amellyel világszerte beszélnek a szovjet tudomány új sikeréről. ^ November 17-én ismételten megtartották a Nemzetközi Diáknapot. Ebbüi az alkalomból Prágában a November 17-e kaszárnyában megkoszorúzták a fasizmus áldozatául esett diákok emlékművét. A koszorúzáson jelen voltak Evžen Erban, a Nemzeti Front Központi Bizottságának elnöke, A. Cervinka miniszterelnök-helyettes, dr. Ján Nemec és Karel Lobi miniszterek. Bohuslav Chúoupek, Csehszlovákia moszkvai nagykövete Ludvlk Svoboda köztársasági elnök megbízásából átadta a vietnami nagykövetnek azt a gyógyszerkészletet, amelyet azon a 25 000 rubelen vásároltak a Szovjetunióban, amit Ludvík Svoboda mint Nemzetközi Lenin-Békedíjat kapott 1970 áprilisában. LEKGYEL—NYUGATNÉMET SZERZŐDÉS Történelmi jelentőségű az a megállapodás, amelyet Stefan Jedrlchowski lengyel és Walter Scheel nyugatnémet külügyminiszter látott el kézjegyével Varsóban, a Foksal utcai palota dísztermében. Több mint harminc éves ellentétnek és ellenségeskedésnek vetett véget — de ha történelmet tekintjük évszázadokról is beszélhetnénk — a szerződés parafáié sa. Tudjuk, hogy az NDK és Lengyelország már 1930-ben rendezte államközi kapcsolatait, de az NSZK-val erre csak most kerülhetett sor. A Varsóban parafáit egyezmény új távlatokat nyit nemcsak a két ország, hanem az európai államok békés együttélése és együttműködése előtt is. A lengyel —nyugatnémet szerződés politikai jelentőségén kívül erkölcsileg is fontos esemény, hiszen Lengyelország volt a hitleri Németország első háborús áldozata, ezt a népet érte a Szovjetunió lakosságán kívül a legnagyobb veszteség az irtóhadjáratban, ez az ország szenvedett legtovább a náci iga Platt valamennyi európai állam közül. A szovjet—nyugatnémet megállapodás után eß a szerződés tovább! jelentős lépés az európai béke és biztonság megszilárdítása terén a második világháború után még le nem zárt politikai kérdé sek végleges rendezés felé. Remélhetjük, hogy a lengyel—nyugatnémet megállapodás után sor kerül Csehszlovákia és a Német Szüvetségí Köztársaság viszonyának végleges rendezésére, a még vitás kérdések megoldására is Hazánk képviselői a nemzetközi fórumokon nem egyszer hangsúlyozták, hegy szükségesnek és halaszthatatlannak tartják az európai béke és biztonság szempontjából Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztársaság viszonyának békés rendezését.