A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-11-08 / 45. szám
Magyar filológia az ungvári egyetemen A hazánkkal szomszédos Kárpát-Ukrajna dolgozó népe — ukránok, magyarok, oroszok, románok — a közelmúltban ünnepelte a szovjethatalom megteremtésének negyedszázados jubileumát. 25 esztendővel ezelőtt a szovjet hadsereg által felszabadított területen a dolgozó tömegek forradalmi kezdeményezésének eredményeként néphatalmi szervek, népbizottságok alakultak, s ezek a Szovjetunióval való egyesülés szószólói lettek. 1944. november 26-án a népbizottságok Munkácson megtartott, Kárpát- Ukrajna valamennyi társadalmi rétegét és nemzetiségét képviselő első kongresszusa kiáltványt fogadott el, mely kimondta Kárpárt-Ukrajna egyesülését Szovjet-Ukrajnával. A Szovjetunió és a Csehszlovák Köztársaság kormánya 1945. június 29-én egyezményt kötött, s ennek alapján Kárpát- Ukrajna a Szovjetunió kötelékébe lépett. Ezzel új szakasz nyílt a hosszú időn át rendkívül elmaradott Kárpát-Ukrajna életében. Nagyarányú gazdasági fejlődés vette kezdetét, mely gyökeresen megváltoztatta a terület arculatát. A fejlődés a kultúra terén is kézzel fogható. A felszabadulás előtt a vidéken középiskola csak Ungvárott, Munkácson, Beregszászon és Huszton volt, ma már 143 középiskola áll a tanulni vágyó fiatalok rendelkezésére. A felszabadulás után hathatós intézkedések történtek a lenini nemzetiségi politikának a kultúra szakaszán való érvényesülése érdekében is. A szovjethatalom általános tankötelezettséget vezetett be és nemzetiségi iskolák megnyitásával biztosította az anyanyelvi oktatást. A terület központja, Ungvór, a szovjethatalom éveiben vált egyetemi várossá. Régi vágy teljesült ezzel. Kárpát-Ukrajnában a múltban nem volt felsőfokú tanintézmény. A haladó erők 1848 óta követelték, eredménytelenül, egyetem létesítését Ungvárott. Az Ungvári Állami Egyetem 1945. október 18-án nyílt meg, hat karral. Ma már ötvennégy élénk pedagógiai és tudományos munkásságot kifejtő tanszékkel rendelkezik. A tizenöt nemzetiség soraiból kikerülő hallgatók száma eléri a tízezret. A huszonöt éves fennállását ünneplő, tudományos központtá terebélyesedett fiatal tanintézményről eddig 7700 képzett szakember került ki. Az egyetemen magyar nyelv és irodalom tanszék is működik. Ennek munkájáról nyújt áttekintést Petro Lizenec docensnek, a nyelvtudományok kandidátusának, a tanszék vezetőjének az alábbiakban közölt írása. dományt és stilisztikát adnak elő. A hallgatók felkészítését szolgálja az a 19 szakkolégium és szakszeminárium is, amelyet a tanszék a magyar irodalom- és nyelvtudomány időszerű kérdéseiről tart. Egyes szakszemináriumok előadá sára tanárokat hívunk meg más egyetemekről és főiskolákról. Előadásokat tartott már nálunk Majtyinszkaja Klára professzor, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának tudományos főmunkatársa, a nemrég elhunyt Vajda László, a Szegedi Tanárképző Főiskola professzora, Tu rák jános adjunktus ugyancsak Szegedről, Kálmán Béla, a debreceni egyetem professzora, Mező András adjunktus és Margócsy József docens, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola Magyar Irodalom Tanszékéről, Bessenyei György, a Budapesti ELTE docense, Lőrincze Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársa, Bachát László, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola Ma gyár Nyelv Tanszkékének vezetője. Tanulmányaik során a diákok népköltés- és nyelvjárásgyűjtési, valamint pedagógiai és oktatási-termelési gyakorlatot végeznek. 1968 ban a Magyar Népköztársaságban, a Szegedi Tanárképző Főiskolán voltak gyakorlaton s vendégül látták őket a budapesti egyetem diákjai és a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének dolgozói is. A tavalyi tanévben tagozatunk négy diákja a Budapesti Eötvör Lóránd Tudományegyetemen folytatta tanulmányait. Ezenkívül a tanszék előadói és diákjai részt vesznek a debreceni magyar nyelv- és irodalomtudományi nyári szabadegyetem előadásain. Az egyetem magyar tagozatán elsősorban magyar nyelv és irodalom szakos tanárokat ké peztünk ki a terület magyar tannyelvű középiskolái számára. Első végzőseink tavaly kapták meg oklevelüket. Az állatni vizsgabizottság és elnöke, Majtyinszkaja Klára professzor mél tatta végzőseink jó felkészültségét. A diákok — tanulmányi munkájuk mellett — megismerkednek a tudományos anyaggyüjtő és feldolgozó munka módszereivel is. Ezt a célt szolgálják a tudományos diákkörök, amelyeknek foglalkozásain a magyar nyelv- és irodalomtudomány időszerű kédrései kerülnek szóba, mint például a nyelvek és irodalmak közötti kapcsolatok kérdései. Fontos tudományos feladatot teljesítenek hallgatóink, amikor segítenek a tanszék tanárainak a kárpátontúli magyar nyelvjárások feltárásában. Kutatásaik eredményét dolgozatokban összegezik és a legjobban sikerűiteket felolvassák az egyetem tudományos diákkonferenciáin. Tudományos szakképzettségüket tanáraink ašpirantúra útján tökéletesítik, amit 1907-ben nyitottak meg a tanszéken. A magyar nyelv- és irodalom tanszék tanárai négy fő problémakörben végzik tudományos kutatásaikat: a magyar—szlovák és magyarromán nyelvi kapcsolatok; a magyar—orosz és magyar—ukrán irodalmi kapcsolatok; a kárpátontúli magyar nyelvjárások vizsgálata és a magyar frazeológia. Az egyéni tudományos témákon kívül a kárpátontúli magyar nyelvjárások tanulmányozásában kollektív kutatómunkát is végeznek a tanszék dolgozói. A gyűjtési utasítás és kérdőív alapján a diákokkal közösen gyűjtik a tájszóanyagot készülő nagy munkájukhoz, a Kárpátontúli magyar tájszótárhoz. A szótár a lehető legteljesebben bemutatja a kárpátontúli magyar nyelvjárások tájnyelvi szókincseit. Eredményeit nemcsak a nyelvtudomány, hanem a néprajz és a történelemtudomány is hasznosítja majd, hiszen a vidék magyar lakosságának évszázados kapcsolatai vannak az ukrán, a román és a szlovák lakossággal, és nyelvében sok olyan régi vonást őrzött meg, mely hiányzik a többi magyar nyelvjárásból. Tervezett szótárunk értékét az is növeli, hogy munkánkkal párhuzamosan elkészül a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola magyar nyelvészeti tanszékének Beregi Tájszótára. A két szótár egyeztetett gyűjtési utasítás és azonos szerkesztési elvek szerint készül. Még egy vállalkozásunkat említem: tervezzük, hogy a kárpátontúli mag\>fir nyelvjárások lexikai, hangtani és nyelvtani sa? játosságainak bemutatására regionális nyelvatlaszt állítunk össze. A tanszék előadói tevékeny társadalmi munkát végeznek. Rendszeresen tartanak előadásokat, részt vesznek a tanítók értekezletein, patronálják a Sztrumkivkai Középiskolát. A Területi Tanár-továbbképző Intézet megbízásából a tanszék dolgozói segítségére vannak a magyar nyelv és irodalom tanároknak tanterveik összeállításában, tanulmányozzák a tantárgyak oktatásának színvonalát a terület magyar tannyelvű iskoláiban, valamint a tanulók internacionalista nevelésének kérdéseit. Ez a vázlatos ismertetés nem ad teljes képet munkánkról, de elképzelést nyújthat arról a szerepről, amelyet egyetemünk magyar tagozata játszik a magyar ajkú lakosság kulturális és szellemi fejlődésében. n A lenini nemzetiségi politika megteremtett minden feltételt területünk összes nemzetiségei, köztük a magyar nemzetiségű dolgozók minden irányú kulturális és szellemi fejlődéséhez. A 93 magyar tannyelvű iskolában (ebből 17 középiskola, 58 nyolcéves és 18 elemi) több mint 23 ezren tanulnak. Két magyar nyelvű területi lap, a Kárpáti Igaz Szó és a Kárpátontúli Ifjúság, a három kerületi magyar nyelvű újság, a Kárpáti és a Ragyamszka Skola Kiadó magyar szerkesztősége, a területi rádió és televízió magyar osztályai — mind-mind a kárpátontúli magyarság kulturális felemelkedését szolgálja. Az Uzshorodi Tanár-továbbképző Főiskolának Is volt magyar tagozata. 1963-ban megnyílt az Uzshorodi Állami Egyetem filológiai fakultásának magyar tagozata, amelyen jelenleg 100 diák tanul. Az 1969—1970-es tanévben a magyar tagozaton elkezdődött a levelezői oktatás is. A magyar nyelv és irodalom tanszéken töb "bek között magyar irodalomtörténetet, nyelvtörténetet, mai magyar nyelvet, a magyar Irodalmi nyelv történetét, magyar nyelvjárástu-Vngvár látképe — az Ung folyó hídja.
