A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-11-01 / 44. szám
naponta megjelenik a csinos bemondónő ön előtt a képernyőn, ha tévékészüléket vásárol! Itt az ideje, hogy döntsön! Boltjaink jól el vannak látva kitűnő minőségű hazai és külföldi gyártmányú készülékekkel. Tökéletes készülék kiegészítő kölcsönre is a Háztartási Bolt Vállalat villamossági szaküzleteiben ELEKTRO ■’•DOMÁCE POTREBY m kíváncsiak klubja A távíró elődei Kis Csaba kassai olvasónk kéri, hogy ismertessük lapunkban a mai távfró elődeit, a híradás fejlődőiét. Már oi őskorban is érezték az emberek annak a szükségét, hogy raeszsze vidékre gyorsan híreket továbbíthassanak. A legelőször alkalmazóit eszközök azonban minden népnél nagyon kezdetlogesek voltak. Kiállított őrök kiabálták mog agymásnak a híreket, vagy tudatták egymással mcsszelátliató jelek, tűz, zászló, tüstoszlop stb. segítségével előre megállapodott jelek alapján az egyes eseményeket. Dáriusz perzsa királyról beszélik, hogy a birodalma legtávolabb eső vidékein történt tuntos eseményeknek a fővárossal való közlése céljából a hegymagaslatukra egymástól bizonyos távolságra jótorkú embereket állított. A király fülelnek nevezték ezeket az embereket, akik megkiabálták egymásnak a híreket és Itymódon azok egy nap alatt harmincnapi járóföldre eljutottak. Az Agamemnon elmú drámából tudjuk, hogy a hóditó neje tüzjelekkel még ugyanazon az éjjelen értesült a győzelemről, noha e hírnek az Egei-tengeren keresztül hetvon mérföldnyl utat kellett megtennie. A jalzőőrök állomása ekkor Troaszban az Ida, Lemnnszban a Hermaiosz hegyén volt. Hérodotosz említi, hogy Perzeusz királytiak rendszeres inesszejelző intézményei voltak, amelyek a fontos hiroket táklyajelekkel továbbították: sőt azt Is állítják, hogy Hannibál Spanyolországban és Afrikában a hírközléshez erődített tornyukat építtetett. De nemcsak a görögök és a rómaiak, hanem a kínaiak és Észak-Amerlkn őslakói is világító tornyok segítségével továbbították a híreket. A fáklyajelekkel egészen váratlan eseményekről is hírt tudtak adni. Időszámításunk előtt 450-bon Kleoxénesz és Demokrétosz betürendszert állított fel, amelyben az ábécé huszonöt betűjét öt vízszintes és öt függőleges dobna rendezték el olyformán, hogy minden betűt két szám kombinációjával, fáklya segítségével lehetett megjelölni. Később fa- és deszkadarabok is szolgáltak jeladó eszközül, amelyeket a torony tetején póznákra függosztve hol kidugtak, hol behúztak vagy az alakjukat válteztatták. Habár ezek a megoldások rendkívül primitívek voltuk, mégis gyakran visszatértek hozzájuk. Még Keszler találmánya is (1617), aki az egyes balüket hordóban gyújtott világgal, a hordó födelének meghatározott számú nyitásával jelölte meg, lényegében a régi római masszajelző készülékek színvonalán áll. Itt megjegyezzük, hogy a lámpajeleket, zászlójeleket u hajókon és vasutakon még ma is használják. A haladás bizonyos nyoma csak a XVII. század harmincas éveiben mutatkozott, amikor az angol Worcester 1633-ban optikai jeladó készüléket szerkesztett, amelyet Ammontous, egy süket francia 1663-ban tökéletesített. 1684-ben az angol Hooke ezekhez hasonló találmánnyal lópBtt a világ elé. Mozgatható vonalakkal mértani alakokat ábrázolt, amelyeknek jelentésére nézve előzőleg megállapodtak. 1792-ben nyójotta be a francia nemzetgyűlésnek Chappen egyszerű, de szellemes szerkezetét. A nemzetgyűlés felismerte ennek politikai és stratégiai fontosségát és megépíttette a messzejelső vonalakat Majdnem az egész országban elterjedt a Chappen-féle inesszejelző, noha őrlési hibája volt, hogy esős vagy ködös időben nem lehatott használni. Alapvető véllozés a híradás történetében csak a villamosság feltaláláséval kezdődött. Az emberiség örömmel Fogadta Zümmerlng galvanlkus messzeirfijét, majd a Sckllllng-féle vlUanydelejes messzolrőt, amelyet csak a mostanában is használt, természetesen tökélotnsitett morserendszer és az ábécé használatára alapozott géptávírő szorított ki Említésre méltó, hogy az optikai távírók idején nálunk is történtek nevezetes újítások A pozsunyi Chudl József 1787-ben Ismertette a maga tervezetét, amelynek alapja az 5—10 kilométer távolságra éllé őrházak láncolata segítségével továbbított fényjel-rendszar volt. Természetesen ez a sok szempontból új javaslat az akkori viszonyok között nem került megvalósításra. Hazánkban az első modern túvirövonalat az osztrák kormány építette 1847-ben Bécs a Pozsony között. Az állami ügyintézés meggyorsítását és a vasúti forgalom érdekelt szolgálta. (sz. j.) RálwartcarnL Mai számunkban egy osztrák újdonságot mu- DclyCyoai vllv tatunk be. Ezt a bélyeget az Osztrák Posta az Innsbrucki Lépőid Franzens egyetem 300 éves fönnállásának emlékére adta ki, aránylag kicsi (egymilliós) példányszámban, ezért nem kétséges, hogy ez a szépen sikerült bélyeg nagy keresletnek fog örvendeni. A tübbi újdonság közül a kővetkezőket említjük meg: Belgium: emlékbélyeg a 25. genfi vásár alkalmából. — Bulgária: blokkal és nőgyértékü sorozattal emlékezik meg az osakal világkiállításról. — Dánia: a hajózás fejlődése a bronzkortól napjainkig, négy bélyeg. — Német Demokratikus Köztársaság: harc a fasizmus és imperializmus ellen, kétértékű sorozat. — Olaszország: két bélyeg a torinói univerziád alkalmából. — Szenegál: 50 Frank névértékű légipostabélyeg az első Párizs—New York i repülés jubileumán. — Szovjetunió: külföldi festők alkotásai, sor és blokk. Az 50 kopek névértékű blokk Leonardo da Vinci Madonnáját ábrázolja. 50.00 KmmiKUSIfRR! KM m K H ) IAMKI H< m iUHKAN/INMlNIVIKMlM IN INNSHMIt h
