A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)

1970-11-01 / 44. szám

A tahi mildern utcasora A csicsói tó festői részlete — Jó lenne, ha dióhéjban el­mondana nekünk minden lényege­set a faluról. — A lakosok száma 1050. Az ár­víz után körülbelül harminc család elköltözött Innét. 497 házszám. A felszabadulás után pontosan 190 új ház épült, ebből az árvíz Ide­jén 174 összedőlt. Azóta sokkal szebb és jobb házak épülnek, s a régi házakat is átépítették, kibő­vítették. Van a községben tizenegy személygépkocsi. — De ezekhez utak Is kelle­nek ... — Az utakat 1955 után kezdtük rendbehozni. 300 vagon terméskő­ből csináltuk meg az utak alapját. 1967-ben Indult meg az utak asz-Csicsón? S ráadásul még azt is megtudom, hogy a víz három hó­napig nem takarodott el a község határából. Az akkori árvíz okozta károkat csak szinte emberfeletti erőfeszítéssel heverhette ki az ál­lam és az egyén egyaránt. Csoda-e tehát, ha a Csícsón töl­tött két nap alatt legalább ezerszer hallottam ezt a baljós csengésű szót: árvíz. Tíz vagon alma A cslcsól földművesszövetkezet Igazán a legjobbak közé sorolha­tó, ennek ellenére még mindig egy nagyon öreg épületben vannak az irodái, Igaz, már nem sokáig, mert A csicsói tóbem van egy béka, az is az én ■szívem szomorúja: Hun kiugrik, hun meg be, hun meg föl, hun meg visszal (Népdal) Lesz mé§ Csicsón K örülbelül 15—20 évvel ezelőtt voltam utoljára Csicsón, amikor barátaimmal a tó partján táboroztunk. Akkoriban még egy kis elmaradott, poros fa­lucska volt. S most, amikor meg­tudtam, hogy Csicsóra mehetek, azt vártam, hogy egy egészen meg­változott, újjáépült falut találok a régi helyén. S őszintén megvallom, hogy kissé csalódtam, mert még 11 nádfedeles házat találtam Itt. Azt hittem, hogy a sárfalú, nádfedeles házakat összedöntötte, elsodorta az 1905-ös nagy árvíz, mivel ép­pen itt szakította át a Duna a gá­tat Cstcsó és Kulcsod község kö­zött. Azt gondoltam, hogy a víz megsemmisítette a nádfedeles há­zakat is a múlt minden rossz, vlsz­­szajáró kísértetével együtt. Felkerestem Llvínka István hnb­­elnököt és feltettem neki néhány kérdést. — Való igaz, hogy még tizenegy, nádfedeles ház van Csicsón, csak éppen azt nem vették észre, hogy ezek a falu legmagasabb pontján vannak, tehát nem árthatott ne­kik az árvíz. Ennek a szerencsét­len véletlennek köszönhetik, hogy még léteznek. Másrészt viszont a tulajdonosaik vagy nagyon öreg emberek, akik már nem akarnak építkezni, vagy pedig nem élnek itt, s így a házak kisajátítása és lebontása elég körülményes dolog. Lassanként azonban megoldódik ez a problémánk Is. faltozása négykílométeres útszaka­szon. Most kezdjük meg a járdák építését. — Hány éve elnöke a hnb-nek? — 1963 óta. Szeretem a falumat és minden lehetőt megteszek ér­te. S még valamit: még mindig 131 embernek nem tudunk itt munkát biztosítani. Ezek kénytelenek na­ponta vagy hetente utazgatni. Mit mond a krónika Mivel Csicsón mindenki még most is az 1965-ös árvizet emle­gette, megnéztem, mit Jegyeztek fel a községi krónikában az akkori eseményekről. „1965. Június 16-án a Duna szint­je községünknél elérte a 801 cen­timétert. Két nap alatt — 90 sze­mélyen kívül — az egész község lakosságát biztonságos helyre szál­lították. 1905. Június 17-én 9 óra 30-kor a Duna átszakította a meg­erősített védőgátat. Másodpercen­ként 2500—3000 m3 víz zúdult a község területére. Az új lakóte­lepen a lakóházak 2 méteres víz­ben álltak. Rombadőlt 168 lakó­ház, 92 pedig súlyosan megrongáló­dott." Nézzük csak, milyen anyagi ká­rokat okozott az árvíz: koronát A lakóházakban 6 336 871.— a növénytermelésben 4 225 000 — az állattenyésztésben 882 000.— Ennyi kár egyetlen faluban I Hát csodálkozhatunk-e akkor azon, hogy még 11 nádfedeles ház van Vannak még nádfedeles házak épül a modern szövetkezeti Iroda­ház. Rledlmayrir János szövetkezeti elnök: — 1949-ben alakult meg a szö­vetkezet, és 1950-ben már tagja volt a falu valamennyi földművese. 1953-ban 8, majd 15, majd pedig 32 korona egy munkaegység — a természetbeni juttatásokon és a háztáji jövedelmen kívül. Jelenleg a baromfitenyésztésre specializá­lódunk, 12 ezer szárnyasunk van. A múlt évben 30 hektáros gyümöl­csöst létesítettünk, ebből 5 hektár szőlő. Már az idén 10 vagonos al­matermés várható. Nem, ebből még nem Igen pénzelünk, mivel éppen fedezi a tagság szükségleteit, de majd jövőre, vagy két év múlva ... — Hány hektáron gazdálkodik a csicsói szövetkezet és hány ál­landó dolgozója van? — 1318 hektáron gazdálkodunk 190 szövetkezeti dolgozóval és a szezonmunkásokkal. Hót a kultúra? A postán megkérdeztem, hogy hány magyar lap jár Csicsóra, s a következőket tudtam meg: 150 Tá­bortűz, 132 Szabad Földműves, 122 Oj Szó, 120 Kis Építő, 75 Oj Ifjú­ság, 72 Nő, 45 Hét, 7 Természet és Társadalom, 6 Irodalmi Szemle. A Csemadokról Fördős Kálmán iskolaigazgató beszélt: — Egy év leforgása nlatt a Cse­­madok-tagok számát 105-ről 222-re emeltük. Helyettesem, Wurczell Gá­bor vezeti a helyi csoport har­­minctagú énekkarát. Kultúrház? Van, de nem éppen új épület. Az egyik régi iskolát alakították át, még nem készült el teljesen. 6

Next

/
Thumbnails
Contents