A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)

1970-10-25 / 43. szám

p] könyvek Székely Júlia: Az ötödik parancsolat A kamaszodás évei a legtöbb fiatal lelkében megrendítik a szülői te­kintély addig oly szilárdnak tűnő épületét. De Nemere Karcsiban, a ne­ves pécsi sebészorvos fiában szokatlanul heves földrengés rázza meg ezt az épületet: egy véletlen felfedezés folytán gyermekük meggyilkolá­sával kénytelen meggyanúsítani feddhetetlennek ismert szüleit. Maga is megretten a szörnyű vádtól, de az igazság utáni vágy erősebb benne; Agathe Christie-n nevelkedett barátja, Skultéti Gabi segítségével, a vég­sőkig folytatja a nyomozást. Ennek eredményét itt nem áruljuk el, elég annyi, hogy a „felnőttek képmutatása“ ellen lázadt két fiú végül, a kamaszokra jellemző szégyenlősséggel takargatva érzelmeit, kije­lentheti: „Azért a szülő is ember.“ Fekete István: Bogáncs Fekete István regényének hőse Bogáncs, a filmről is ismert kalan­dos életű juhászkutya. Bogáncs szülőhazája a puszta, az öreg Galambos Máté számadó birodalma, ahol a kis puli nagy becsületet szerez magá­nak mint a falka terelője. Egy napon azonban nyomavész ... Kalandos útja előbb egy cirkusz porondjára vezet: terelő kutyából rövidesen „cso­dakutya“ lesz. De a dicsőség nem tart örökké, a kiskutyát ellopják, s egyre messzebb kerül a falkától, az otthontól, míg végre vándorútja visszakanyarodik a szülőföldhöz, s Bogáncs újra meghallja a kolomp hívó szavát. Megszökik ideiglenes tulajdonosától, hogy visszatérhessen egyetlen igazi ősi gazdájához: az öreg juhászhoz. Gondolatok az Felgördült a függöny. Vége hát a türelmetlen várakozásnak. A színház rajongói ismét elfoglalhat­ták helyüket a nézőtéren, átenged­hetik magukat ismét a varázsnak, az áhítatnak, annak a furcsa, kü­lönös érzésnek, mely a színházi estét mindig ünneppé teszi. A szí­nész örül a szabadságnak, a nyári pihenésnek, de egyszeresük nyug­talan lesz: hiányérzete van. A kö­zönség kezd neki hiányozni, a partner, akivel együtt játszik drá­mát, vidámat és szomorút egyaránt estéről-estére. Nyugtalanul várja az újra-találkozást és boldog, mi kor a színház kaput nyit. Az évad elkezdődik és nekünk, színhá­ziaknak az minden törekvésünk, hogy mindig egy sikeresebb évad­ra tárjuk ki kapunkat. Sikerül-e? Ítélni még korai. Terveink persze vannak. És szép terveink. Első bemutatónk, Bra­­niszláv Nusics szerb drámaíró „Bá­natos örökösök“ című vígjátéka már a kedves néző elé került, a néző és a kritika ítéli majd meg, sike­rült-e a kezdés. Mi mindenesetre igyekeztünk. Kedves vendégünk és barátunk, Jozef Felbaba, az eperjesi Ukrán Nemzeti Színház „Kiváló munkáért“ érdeméremmel kitüntetett művészeti vezetője ren­dezte a darabot, teljes összhang­ban a szereplőkkel, ugyanolyan jó együttműködéssel, ahogy a fe­lejthetetlen és nagy sikerű Anna Karenina előadásunk készült. Az Anna Kareninát egyébként az ősz folyamán, a Csehszlovák —Szovjet Barátsági Hónap keretében több helyen még játszani fogjuk, de már készülünk a következő da­rabra is, melyet a párt születésé­nek 50. 'évfordulója tiszteletére tanulunk be és viszünk közönség elé. Kornyejcsuk: „A nagy műtét“ című orvosdrámájáról van szó, me­lyet Konrád József rendez. Ezt kö­veti a már klasszikusnak számító szlovák író, Báró Ivan: „Az anya“ című drámája és Raffai Sarolta magyar kortárs drámaíró „Diplo­mások“ című színműve a óvő év tavaszán. Évadunkat ismét a szó­rakoztatás és a vidámság jegyé­ben kívánjuk zárni majd, mikor is Csiky Gergely: „Kaviár“ című bohózatát tervezzük bemutatni, melyhez Iiínocent-Vincze Ernő ver­seire Tardos Béla szerzett vidám hangvételű zenét. Ez a terv a ko­máromi együttesnél. Színházunk kassai részlegének, a Thálía Színháznak is elkészült a műsorterve, melyben olyan érté­kes bemutatók ígérkeznek, mint Jean Paul Sartre: Altona foglyai c. drámája, egy új Soloviő darab, és több figyelemre méltó színmű, melyről kassai testvérszínházunk bizonyára időben tájékoztatja majd a kedves közönséget. A színház műsorán marad továbbra is az An­na Kareninán kívül a gyerekek ré­szére Kuknár Ladislav: „A bölcs kádi“ című mesejátéka, valamint mulatságos és szórakoztató zenés vígjátékunk: a „Szalmakalap", A színház új tagokkal is erő­södött. A komáromi együtteshez Kassáról átjött Benkó László és a múlt szezon végén felvettük Szo­­by Gabit akit már sokan ismernek a bratislavai Forrás Irodalmi Színpad előadásairól. A Tháliálioz szerződtettük újra Gálán Gézát és Kassára várjuk — budapesti tanul­mányai befejeztével — Sunyovszky Szilviát is. A Magyar Területi Színház mind­két művészegyüttese megkezdte az új évadot. Játék, próbák, tanulás — ez váltotta fel a nyári pihenést. És most, az évadkezdés alkalmá­ból szeretnénk felvetni egykét gondolatot. A kedves néző támo­gatását, szeretetét eddig is tapasz­taltuk, élveztük és merjük remél­ni, hogy élvezni fogjuk továbbra is. Nemcsak az érdeklődés jellem­zi a közönség magatartását irá­nyunkban, hanem a színház iránti köteles tiszteletet is. Az előadást ma már mind városi, mind falusi közönségünk megtiszteli azzal, hogy az alkalomhoz illetően öltözik és jelenik meg az előadáson. Közön­ségünk ízlése finomodott, de saj­nos — a színház látogatottsága nem emelkedett. Mi ennek az oka? Tudjuk, a televíziónak nagy a von­zása, nem lesz sáros a cipő, papucs­ban ülve, fekete mellett lehet talán nálunknál jobb színésznek játéká­ban gyönyörködni. De szeretném, ha a kedves néző nem feledkez­ne meg róla: mi is itt vagyunk, a MATESZ, amely a szlovákiai ma­gyaroké, mindannyiunké és — higgyék el — nagyon várjuk az Önökkel való találkozást estéről estére és nagyon elszomorít, ha félig üres terem fogad bennünket. Jó lenne, ha minden egyes nézőnk, aki már 18 éve ismer — és remél­jük, szeret — bennünket, egyéni­leg is propagandistájává válna a MATESZ-nak, a komáromi és a kassai társulatnak egyaránt, hogy az új évadban telt házak előtt játszhassunk. Persze, a közönség támogatása minket is kötelez. Kö­telez elsősorban arra, hogy elő­adásaink színvonala — már ahogy a színpadok lehetősége megenge­di — ne maradjon el a bemutatók Sunyovszky Szilvia Prandl Sándor felvétele új évad elején művészi színvonalától. A közönség vidéken, a legkisebb faluban is közönség. Ugyanolyan joga van nívós, jó előadásokat látni, mint a városiaknak, és nekünk köteles­ségünk ugyanolyan erőbedobásssal játszani, mint Kassán vagy Bra­­tislavában. Nem ismerhetünk fá­radságot, indiszponáltságot, lazas­­ságot ezen a téren, és ígérjük, hogy minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy az előbb ismertetett évi repertoárunkat a legnagyobb lelkiismeretességgel és a legjobb művészi színvonalon tolmácsoljuk a párszáz lelket számláló falu színpadán is. Művészi igyekezet és lelkes mun­ka részünkről, odaadó és szerető támogatás, bizalom a nézők részé­együttműködésünket. Találkozása­ink minden egyes alkalommal ün­nepnapok legyenek városban, falun egyaránt. A függöny felgördült.. s Most már csak rajtunk, a Magyar Területi Színház művészein, tech­nikusain és a kedves közönségen múlik, hogy az új évad sikeres legyen. SIPOSS JENŐ a komáromi Magyar Területi Színház tagja

Next

/
Thumbnails
Contents