A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-10-04 / 40. szám
Lány kendővel Böngésző Nincs új a Nap alatt A KENDÖZÉS1 SZOKÁS NAGYON RÉGI. Már ]ób leányai használták az arcfestéket, mely piskolcból vagyis dárdanyból fantlmanlt) készült. Mikor Jeha király lsebel hercegnőt festett arccal látá az ablakban, annyira fölboszszankodék, hogy a szegényt ktdobatá az ablakon. A kelett hölgyek legősibb idők óta festik magukat, főképpen szemeiket. A nagy fekete szemek már régóta nagy szépségnek tartattak náluk, és hogy ezeket nagynak látszókká tegyék, szemhéjaikat körös körül bekenék dárdany és gubacsvegyítékből készített festékkel. A régiek más szereket Is ismertek, kendözőül használtak még krétát, bablisztet, sáfrányt. A régi görögök előtt a kendőzés már a hősi Időszakban ismeretes volt. A GYŰRŰK. Gyűrűket hordani régi és Igen elterjedt szokás volt. Ez egészen a világ teremtéséig felvihető, mert, mondják, hogy gyűrű volt azon egyetlen ékesség, melyet a paradicsomban az első emberek hordoztak. Az indusok orrukban és ajkaikban hordanak nem Igen kényelmes gyűrűket. A molukkl szigetek lakói állukon is viselnek gyűrűket. A zsidóknál az átszűrt fülek örök rabszolgaság jelet voltak. A peruiaknál nagy kitüntetés számba ment a gyűrű viselése. A malabari partokon a feketék női kétfontnyt nehéz gyűrűket hordoznak, ezen okból igen megnyúló füleiken. Seneca kárhoztatja a római hölgyeket azon pazarlásért, melyet a gyűrűkkel űztek. A bajaderek lábujjaikra is gyűrűket húznak. A gyűrű a rómaiaknál a vitézek, szenátorok és tribunusok számára rendelt ékszer oala. Utóbb ez a szokás közönséges lön és annyira haladt, hogy léit és nyári gyűrűket viseltek. Hannibál gyű rűjében hordá azon mérget, mely őt a rabszolgaságtól megóvta. Most benne a szeretetnek fürtjeit hordozzák. Hajdan a jegygyűrűk félig aranyból, félig ezüstből vol tak, most merő aranyból vannak és mégsem tartósabbak. Hajdan a gyűrű talizmán volt, mely a távollevő hű férjet minden szerencsétlenségtől megóvta. A RABSZOLGÁK SORSA HAJDAN. Görögországban és Rómában a szabad emberek száma a rabszolgákéhoz képest Igen aránytalan volt. Az egész római birodalomban, mondd Cicero a respublika vége felé, ntncs kétezer ember, aki megélhetne vagyonából. Egyetlenegy gazdagnak szolgálatában sokszor ezren is voltak; egyetlenegy házban egykor négyszáz rabszolga öleték le azon törvény erejénél fogva, mely parancsold, hogy ha valamelyik római polgár saját házában megöleték, mindazon rabszolga megöletendő, akik vele egy födél alatt laktak. m ESERNYŐK MINT SÉTABOTOK. Párizsban olyan esernyőket készítenek, melyek egyszersmind sétabotok gyanánt használhatók. Átmérőjük nem hosszabb egy újjnytnál és legfeljebb húsz latot jkb. 35 dkg.J nyomnak. A műkészület bennük igen egyszerű és könnyű s arra megy ki, hogy e selyemta karó magától összegördül és tekeredik, fölötte pedig a halcson tok fekete, fényes, hajlékony hüvelyt képeznek. (Megjelent az Athenaeum 1840-ik évfolyamában) Önarckép Minasz Avetyiszjan Minasz Avetyiszjan modern művész s ugyanakkor jellegzetesen örmény festő. Gyakran tévesen olyanokat neveznek modern művésznek, akik alávetik magukat minden pillanatnyi divatáramlatnak. Nem, Minasz Avetyiszjanra (1928-ban született) nem ez a jellemző, sokkal inkább az, hogy tiszteli a hagyományokat. Eleven közelségbe hozza a hazai tájat, szülőföldjét, annak köveit (mert Örményország „köveken épült ország“) és ami a legfontosabb, az ott lakó embereket. Örményország iránt érzett szeretőiét hűen Közvetítik éles és biztos ecsetvonásokkal felrakott világos, tiszta, élénk színei. Aki csak rövid időre is megáll Avetyiszjan képei előtt, szinte azt állíthatja, hogy járt Örményországban, s nyugodtan mondhatja, hogy sokra indent tud róla. Bárhol élt is Minasz Avetyiszjan — a jereváni Képzőművészen Főiskola elvégzése után néhány évig Leningrádban tanult —, hazája napos tájait festette meg. Örményországról szólt, annak békés és dolgos népéről. Mialatt az orosz mestereknél tanúit az erős, olykor hóval borított Leningrádban, tovább ragyogott a déli nap a vásznain. Nemrég a moszkvaiak is megismerkedhettek lángoló színeivel. A Keleti Népek Művészetének Múzeumában megrendezett kiállítása nagy sikert aratott. Szüleim 17
