A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)

1970-10-04 / 40. szám

P. Katka felvétel« A Csehszlovákiai Magyarok Tár sadalini és Kulturális* Szövetségé uek hetilapja Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston Grafikai elrendezés: f’.sáder I.ászlő Szerkesztőség: Bratislava, Obehod uá u. 7. Posta liek C 391) Telefon, főszerkesztő 341 34 főszerkesztő helyettes 328-64 szerkesztőség 328 65 Terjeszti a Posta Ilírlapszolgála ta, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levél kézbesítő. Külföldre szőlő előfizetéseket el intéz: PNS Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gottvvaldovn nám. 411/VIi. Nyomja a PRAVDA nyomda válla tát. lírai tisláva. Štúrova 4. K J ti íi/ef»: isi. díj negyed évre 26,— Kés . fél évre 5 2, - Kés, egész év re HM.--. Kés. é ľzíratokal nem őrzőnk meg es ft cm kiil diink vissza. Négykézláb B sorok írója szereti az őszt, mondhatnánk azt ts: őszt ember ősszel született, a jellemében U van ualaml őszt melankólia. De ennyi talán elég Is bevezetőnek ... Nézzünk csak szét, mielőtt be­következnék az őszi esőzések és a reuma Időszakai Egyelőre folyik a nagy őszi be­­akarltás. Megérett a szőlő, potyog a dió, hull a tevéi. Ez történik egyebek között. S ennek a törté­nésnek humora ts van. Ha például egy dió az orrunkra esik, önérze­tesen felkacagunk: lám, mégsem vagyok afféle tucatlény, kiválasz­tott vagyok, akinek a dió is pont az orra hegyére pottyan. Érdekes, hogy a szőlőt ugyan még csak most szüretelik, prése­lik, ebből az alkalomból mégis rengeteg bort fogyasztanak s fő­képpen a szüretelők. Hol itt, hol amott látni Imbolygó, derűs han­gulatban lévő s néha bizony való­színűtlen helyzetben [pl. négykéz láb) danolászó állampolgárokat. Bizonyos szempontból érthető a dolog, kellenek a hordók a must­nak, az új bornak, legegyszerűbb tehát, ha a régit megisszuk. Hűvösek a reggelek Reggelente bizony már hűvös van. két fiamat kísérem az Isko­lába. Tulajdonképpen Attila miatt megyek velük, ö még csak elsős. S vigyázni kell rá, mert ö költő, tehát a valóságról alig vesz tu­domást. Íme, most is, amint az autóbuszra várunk, így szól a báty­jához: Őszi tártat — Zotyo, fázik a füled? — Fázik bizony — felelt a na gyobbik. — Mtért nem teszed zsebre? kérdezi nagy komolyan Attila. A városban: — Apuka, stessünkl — Mtért? Van még Idő. — Siessünk, hogy ne érjen utol a hideg! őszi szerelem Hogy az Ifjú szerelmesek sze rettk-e az őszt nem tudom; most. hogu a fák, bokrok lombja hull­­dogát. nyilván kevesebb lesz a rej­tekhely. mely utóbbi köztudottan a szeretem eavlk fontos feltétele, különösen a lakással még fvagu már! nem rendelkező szerelmesek esetében. Egyébként nemcsak a reggelek, az esték ts hűvösebbek, sőt a nappalok ts, egyszóval be­fellegzett a lázas „szabadtéri‘‘ ér­zelmi játékoknak. Így hát jóma­gam, a deresedö hatántékú. úgy vélem, az Ifjú szerelmesek, túlságo­san nem rajonghatnak az őszért. A Duna-parton ts mindössze egyetlenegy olyan emberpárt lát tam a minap, amelyről teljes biz­tonságnál megállapíthattam, hogy szer elme spár. Bizonyos jól Ismert jelek alapián. természetesen. Ültek az egyik pádon, szorosan eavmás melleit arcukat az őszi veröjény­­ben fürdették és fogták egymás kezét. Mint tapintatos ember, nem szó­lítottam mea őket. Ügy láttam, kissé fáradtak. Amire kiváncsi le­hettem, azt így ts kitaláltam: sze­retik egymást. Előttük mnanske­­rekü babakocsiban ptrosarcü fiúcs­ka aludt. Ötpercenként hatoltak föléle. Egyszerre. Nyilván az uno­kájuk volt. ősz az utcán Lealnkább a zóldséaes-, auilmól­­csósbódék lelztk az őszt. Vtszonu­­laq elég sok a gyümölcs, s már az árak sem olyan égbekláltóak. mint néhány héttel ezelőtt. Nem­­réaen még dinnye Is volt bőség­gel, de mire észbekaptam, lejárt az ideje, s bizony a sárgadinnyét meg sem kóstolhattam az Idén. Gyönyörűek az ősztbarackos lá­dák. Pontosabban az őszibarackok a ládákban. El Is gyönyörködöm bennük, sőt meg ts kóstolnám, de előbb szeretném meatapogatnt. mert amit tegnap vettem, olyan kemény volt, hogy leafcljebb kuq­­lizásra lett volna alkalmas. Óva­tosan megfogok hát egy Őszibarac­kot. — Hé, jóember — rlpakodlk rám a szőke elárusltönö —, tapogassa otthon a... Hogy mtt tapogassak otthon, azt nem írom Ide. mivel még Ilyenkor, ősszel sem bírja el a nyomdafes­téket. Gombatámadás Egytk napilapunkban olvastam, hogy a minap valahol jaz erdőt már elfelejtettemI egy nyolckl­­lűs gombát találtak. A hatalmas ttnőrút le ts fényképezték. Mond hatom, gyönyörű példány volt. Ál­lítólag nemcsak a gombázó és csa­ládja. hanem még a szomszédok Is jóllaktak belőle. Tizenhárom éves koromban, ősszel, ha nyolckilós gombát nem ts, de mondjuk négykilósat én Is találtam (nem mértem le). Ve nem is ez az érdekes, hanem, hogy legalább ötszázat. Sem azelőtt, sem azóta nem láttam egyszerre annyi gombát. Zsákokban~ hord tam haza, nemcsak a szomszédok, hanem az egész utca gombát evett. Így bizony, s amikor mindez eszembe jutott, már küldtem ts a jeleségem a nagyvásártérre, nézze meg, nlncs-e gomba, mert már az emlékektől Is összefutott a nyál a szájamban. Volt gomba, volt bizony, még hozzá nyolc koronáért adlak húsz dekát. (Hej, mit keresnék én most annyi gombával!) Drága, de: fajta gomba volt. Ti­­nórú. Vacsorára Is maradt belőle. Meg ts ülte a gyomromat alapo san. Almomban két utasszálitó re pülőgépet ts elraboltam. Szerencsére felébredtem, még mielőtt elfogtak volna. őszi gondok A qondok Is felgyűlnek ősszel, az biztos. Főként az olyan ember­nél (mint jómagam Is vagyok), aki úgy lett városlakó, hogy falusi maradt, méghozzá nemcsak átvitt értelemben, továbbá nemcsak emlé­keiben és vágyaiban, hanem azzal ts például, hogy a lakása nem összkomfortos, nem távfűtéses, így egyebek között szénről vagy egyéb tüzelőről kell gondoskodnia. Köztudott dolog, hogy az utóbbi években szénből megszorult az or szág. Olvasom, hogy az idén még a tavalyinál Is kevesebb szén jut a lakosság részére. Az nem köztu­dott, én viszont nagyon jól tudom, hogy évente legalább negyven má­zsa szénre van szükségem. De mt lesz ezután? A széntele pen azt mondták, hogy az Idén mindössze húsz mázsára tarthatok igényt. Ugyanakkor azt is közöl­ték velem a széntelepen, hogy ezt a húsz mázsás kvótát én már ez év januárjában kimerítettem. Mi lesz ezután? Benézek a sze­neskamrába, s azt látom, hogy annyi szenem sincs, amivel egy madarat elkergethetnék a körte­fánkról. Most a következő kérdés Izgat: Miképpen lehetne az idén ts a ta­valy eltüzelt szén mellett meleged­ni? Mini, maxi és a többi No de, hogy van-e szenem, vagy nincs, az szerencsére magánügy, amit nem tlltk a világ elé tereget ni. Sokkal Inkább közügy a szók nyák Ilyen-olyan fajtája, ponto­sabban a mindenható Divat. Pillanatnyilag még mindig konok és kemény harcot vív a mini- és a maxtszoknya. Gondolom még az Idén ősszel eldől ez a harc s a mérleg nyelve, mivel az ősz után természetesen az Idén ts a hideg tél következik, véleményem sze­rint, a maxi jelé btllen. Továbbá az a véleményem, hogy az efféle radikális változások nem tesznek lót a férfiak lelkivilágának, tehát a maxi mégiscsak bizonyos kom­promisszumot lesz kénytelen köt ni a minivel, azaz mégsem lesz túl­ságosan hosszú, vagy ha Igen, lesz a szoknyán elöl, hátul vagy oldalt egy mély hasíték. Utána már a mérsékelt szél ts elegendő lesz, hogy a férfiak is bepillanthassa nak a divat mélyebb rejtelmeibe. Zs. NAGY LAJOS

Next

/
Thumbnails
Contents