A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)

1970-09-27 / 39. szám

Madách Imre élete »j megvilágításban

Madách Imre életével, működésének emlékeivel ma már aránylag kevesen foglalkoznak. Viszont ma is akad néhány irodalomtörténész, lelkes tanárember, aki új adatok után nyomoz s szeretné felkutatni Madách életének különböző vonatkozásait, szeretne bizonyos félreértéseket a valóság fényében újra tisztázni. Ezek egyike Kerényi Ferenc budapesti tanár. Gyakran átjár Szlovákiába, hogy új adatokat gyűjtsön Madáchról. Eddigi értékes munkájáért tavaly kitüntetésben is részesült, Madách-emlékplakettel jutalmazták Budapesten. Az iránt érdeklődtem tőle, Madách működésére vonatkozó milyen új dokumentumok kerültek elő az utóbbi időben.

Kerényi Ferenc többek között a következőket mondotta:

— Ezerkileneszázhatvannégyben ünepeltük Madách Imre halálának századik évfordulóját. E centenárium táján élénkült fel ismét a Madách-kutatás. Ekkor kerültek elő új dokumentumok. jómagam még egyetemi hallgatóként kapcsolódtam be a Madách-kutatásba. Hadd emlékezzem itt meg néhány szóval Waldapfer József professzoromról, aki Madách Imrét közel hozta hozzánk, egyetemi hallgatókhoz s elindított bennünket a Madách életét kutató úton. Azóta folyamatosan foglalkozom Madách Imre életének és működésének

1

I

emlékeivel... 1964-ben, Krizsán László levéltáros kis füzetet jelentetett meg Balassagyarmaton, amely Madách Imre Nógrád megyei emlékeit, iratait tartalmazta. jómagam a családi levelezés közzétételével és feldolgozásával járultam hozzá a dokumentumok feltárásához. Budapesten és Becsben további kutatásokat folytattunk Madách 1852—53-as hadbírósági perének iratai után. A hadbírósági per tényleges iratanyaga elveszett, de bizonyos közvetett dokumentumok előkerültek, s ezek nagy segítséget nyújtanak Madách életének tárgyilagos megvilágításához.

— A knztudatba került Madách-ról való felfogást mennyire változtatták meg ezek az új dokumentumok, illetve hogyan helyezik új megvilágításba a költő emberi és politikusi arcképét?

— Madách Imre úgy él a magyar irodalmi köztudatban, mint Sztregova remetéje, aki a közéleti működéstől visszavonultan, szerencsétlen házassága után irta meg fő művét, Az ember tragédiáját. Ezt a művet emberi katarzisa váltotta ki belőle — állítják azóta is. Nos, az újabb kutatások fényében Madách egész életútja más megvilágításba kerül, és kibontakozóban van egy politikusi Madách-portré. Ma már tudjuk, hogy az 1830-as, 40-es években Madách Imre pesti egyetemi ta' ........ """ 1

nulmányai során megismerkedhetett a kor leghaladóbb eszméivel, és ezek a pesti eszmehatások végigkísérték egész életén. Ezek a hatások egyébként jól kimutathatók Az ember tragédiájában is. Nagyon jelentős az az emberi válság, amely a negyvenes évek elején jellemezte Madách Imrét, amikor az európai kitekintés után visszatért Nógrád megye szűk körű, földhözragadt valóságába. Madách megpróbálta a megyét felhasználni politikai céljaira, noha hibáit Eötvösékhez hasonlóan, világosan látta. Ez a megyei szereplés vezet el minket 1848-hoz, amikor az eddigi felfogással ellentétben kiderül, hogy Madách Imre tevékenyen részt vett a szabadságharcban. Mint a megye hadi főbiztosa, a nemzetőrség felállításával, ellátásával, felszerelésével foglalkozott, sőt — adataink szerint — ma már tényekkel tudjuk alátámasztani, hogy betegsége ellenére fegyveres szolgálatra is jelentkezett a szabadságharc során. Megállapítottuk, hogy csak azért nem került a délvidéki hadszíntérre, mert a nógrádi nemzetőrséget tartalék állományba helyezték. Újdonságnak számít az 1850-es évek anyagában az — se téren még nem fejeződött be a kutatás —, hogy Madách Imrét nemcsak •a köztudomású rejtegetés — Kossuth titkárát, Rékóczy Jánost rejtegette —, hanem egyéb indokok alapján is bíróság elé állították. A csesztvei Madáchemlékmúzeumban ma már ott látható rendőrségi lapja, amelyből kiderül, hogy egészen 1857- ig rendőri megfigyelés alatt állott és a rejtegetés mellett gerilla-csapatok szervezésével, valamint az emigrációval, azaz Kossuthékkal való kapcsolattartással is vádolták. Ez a kutatás ígérkezik a Madáchstúdiumok legújabb területének, mondhatnánk legújabb szenzációjának is. Hónapokon, talán egy-két éven belül véglegesebb adatokat tudunk mondani erről. És végezetül: 1861- ben, nem sokkal a Tragédia megírása után, Madách Imre, Balassagyarmat képviselője az országgyűlésen Teleki László mellett a leghatározottabban képviseli 1848-as álláspontját. Tehát így végigtekintve Madách életén, azt látjuk, hogy a sztregovai remete tulajdonképpen korának egyik legtágabb látókörű, legaktívabb, legharcosabb és 1848 eszméihez leghűbben ragaszkodó politikusa volt.

— Ezek után sor kerül-e majd Az ember tragédiájának újraértékelésére?

— Nehéz kérdés. A közeljövőben valószínűleg még nem kerül sor az átértékelésre. A kutatásokat azonban folytatnunk kell és csak a kutatások befejezése után kerülhet sor

arra, hogy Az ember tragédiáját még alaposabban, még részletesebben újra értékeljük. Annyit azonban előre bocsáthatunk, hogy Az ember tragédiája tulajdonképpen nem más, mint a reformkor rendkívüli sokirányú filozófiai, természettudományos és politikai érdeklődésének dokumentuma. Természetesen 1848 és 1861 között sok minden történt Magyarországon a szabadságharc bukása után és sok minden történt Madách Imre életében is. Az ötvenes évek szűrőjén keresztül ábrázolja tehát Madách Az ember tragédiájában a reformkor örökségét. Nos, a következő feladatunk már azt jelenti: meg kell találnunk azt a szűrőt, amelyen keresztül a fiatalkori eszmehatások Az ember tragédiájában költői-művészi formát kaptak.

— Melyek a soron következő még elvégzetten feladatok a Madách-kutatás terén?

— Mint említettem, az 1850-es évek anyagában kell elsősorban tallóznunk. Meg kell keresnünk azokat az eszmehatásokat, nemkülönben a korabeli újságokat, folyóiratokat, amelyekben Madách Imre indítékot, ötleteket találhatott Az ember tragédiájához. Ezenkívül be kell fejeznünk az ötvenes évek életrajzi kutatásait is, amiről az előbb szóltam már, a börtönévek és a hadbírósági tárgyalás adataival kapcsolatban. És végezetül tulajdonképpen meg kell írnunk Madách Imre tüzetes életrajzát. Ez olyan alapvető munka, amely nélkül egy összefoglaló, nagyobb Madách-munkát el sem lehet képzelni. Ami személy szerint engem illet, szeret* ném az elmúlt évek kutatásainak eredményeit valamilyen formában 1973-ra, Madách Imre születésének 150. évfordulójára kötetben is közreadni. Remélhetőleg ebben a vállalkozásban, amely a Madách-kutatás új és jelentős állomásának ígérkezik, a bratislavai Madách-könyvkiadó is részt vállal. Ebben a készülő munkában szeretném azt dokumentálni, hogy a továbbhaladás a különböző tudományágak

együttműködésének eszközeivel történik, hiszen a levéltári adatokat nem irodalomtörténészek, hanem levéltárosok találták meg, történészek szóltak’ Madách országgyűlési szerepléséről, tehát itt nem szabad elképzelnünk a kutatás jövőjéről valamilyen szűk körű szakmai féltékenységet, hanem ellenkezőleg, az irodalomtörténetírás, a történelemtudomány, esetleg a stilisztikai tudományok bevonásával kell megrajzolnunk Madách Imre új és a valósághoz maximálisan igazodó képét.

DÉNES GYÖRGY

A sztregovai Madách kastély