A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)

1970-09-20 / 38. szám

Közeleg az új színházi évad kezdete. Bár igaz, hogy a nyárutó és az ősz a fő idénye. A falvak apraja-nagyja segítkezik, ki hol tud, szövetkezetekben, állami birtokokon, háztájik körül. Meggyőződésem, hogy a fizikai fáradtság ellensúlyozását szolgálják a különböző rendezvények — aratási ünnepségek, körzeti, helyi Csemadoknapok és a szüreti ünnepségek.

Kár, hogy falvaink, járásaink kulturális dolgozóinak eddig elkerülte figyelmét az a tény, hogy ezek a rendezvények milyen nagy lehetőségeket tartogatnak a műkedvelő színjátszók fellépéseire. Ezeken az összejöveteleken a műsort magyarországi vendégművészek és esetleg egy két népi tánccsoport fellépése tölti ki. Véleményem szerint, ideje lenne végre tudomásul venni, hogy van hazai népdalénekes-gárdánk, központi kamara tánccsoportunk — s ezek szerepeltetése, a közönséggel való megismertetése erkölcsi feladata a Csemadok valamennyi járást titkárságának, annál is inkább, mert művészi teljesítményükkel lelkesedésük is párosul, hogy minél szélesebb körben élesztgessék, ápolják, terjesszék népi kultúránk hagyományait. A Csemadok KB Szőttes népművészeti csoportja, ez a lelkes fiatalokból álló társaság a múlt hónapban bejárta Kelet- és Közép-Szlovákiát, valamennyi fellépésével megnyerte a közönség szivét, olyannyira, hogy újabb fellépésekre visszavárják az együttest.

De térjünk vissza a helyi, körzeti, járási rendezvényekhez. Nem változik meg az ünnepségek jellege, ha helyet adunk népi komédiáknak, népi játékoknak. Sőt rendezvényünk ezáltal tarkább, gazdagabb és vonzóbb lesz. — Mit is játszhatnánk ilyen alkalmakkor? — Néhány járásban a Csemadok járási bizottsága mellett megalakult a néprajzi bizottság, azzal a céllal, hogy többek között felgyújtsák a régi krónikákban feljegyzett és szájhagyományok útján elterjedt mondákat, vidám történeteket, népmeséket. Bizonyára községeink legtöbbjében élnek még az emberek ajkán furfangos történetek a hajdúról és a szegény libapásztorról, a csizmadiáról, a kovácsról stb. Ezek összegyűjtése jó anyagként szolgálhat a dramatizáláshoz.

Az ilyen darabok előadásához elég egy pódium és a legszükségesebb kellékek, színfalakra legtöbbször nincs szükség. A mesének megfe lelő környezetbe kell helyezni a darabot — játszódhat például egy terebélyes fa előtt, egy dombon, vagy egy borospince előtt. Az ilyen anyagok feldolgozói a játékot küldjék el a Csemadok KB színjátszó referensének, hogy a legjobbakat sokszorosításban vagy nyomtatásban megjelentessük.

Azoknak a rendezőknek, akik nem éreznek magukban annyi tehetséget, hogy egy adott témát — mesét, történetet — dramatizáljanak, segítségükre lehet a LIT A színdarabkiadó vállalat. Ez 20 éve ad ki magyar színdarabokat, s bár Igaz, hogy népi komédiákban nem túl nagy a választék, de a szemfüles rendező tud választani közülük.

Ajánlataink

fékey Zoltán: Mátyás király juhásza

Vadnay Dezső: A táncos csizma

Kopányi György: Okos Domonkos

Hárs László: Vetélkedik ma is még, Szerencse és Bölcsesség

Gál István: Ravaszdi és Szerencsés

Benedek András: Csudakarikás

R. E. Mitchell: Rumra cseréli feleség

Az öntevékeny színjátszó együt tesek vezetőségei a nyári szünet után összeülnek és terveket készt tenek, milyen színdarabokat lehetne bemutatni az őszi-téli idény ben. Ebben a tervegetésben szeretnénk segítségükre lenni a LIT A legutóbbi kiadványaival.

Vígjátékok, szatírák, komédiák:

Tabi László: Enyhítő körülmény (vígjáték 3 felvonásban)

Tóth Miklós: Kutyaszorító Ibohó zat 3 felvonásban)

Síposs fenő: Nagy baj az agy baj (falusi komédia 3 felvonásban,

Dosztojevszkij—Szántó—Szécsén. Két férfi az ágy alatt (szatíra 3 felvonásban, 5 képben}

Történelmi darabok:

Szinetár György: Én, Varga Ka

talin (történelmi színmű 2 részbeni

Jókai Mór—Török Tamás: Szeretve mind a vérpadig (romantikus dráma 3 felvonásban j

Herczeg Ferenc: Szendrei Júlia (színmű 3 felvonásban j

Farkas Imre: Iglói diákok (diáktörténet 4 felvonásban, dalokkal j

Társadalmi színművek:

Raffay Sándor: Egyszál magam (színmű 2 részben)

Örkény István: Tóték (színmű 2 részben)

Szabó Magda: Kígyómarás (színmű 3 felvonásban)

Monoszlóy Éva: A hűtő (színmű 2 részben/

B. Dávid Teréz: Lidércfény (dráma 2 képben/

Göllner Emil: Vérző virágok (cigánydráma 3 részben)

Azokra az együttesekre is go:i dőltünk, amelyek kisebb lélegzetű darabokkal szeretnének bemutatkozni közönségüknek.

Élőkről rosszal vagy semmit (kabaré műsorfüzet /

Egyfelvonásosok: 6 darab kapott helyet ebben a kiadványban

A kisszínpadi formák egypár változata

Oldiik Danek: Tárgyalás előtt — riportdráma

P. Horváth László: Sajnálatos est — tanjáték

Kamondy László: Aranyvasárnap

— humoros játék

Gárdonyi Géza: Falusi verebek

— költői mese

R. E. Mitchell: A rumra cserélt feleség — népi komédia

Kai kő Pál: Az egyeztető — abszurd komédia

A Kisszínházi formák című kötet ben jelentek meg:

Az égre írj — irodalmi színpadi összeállítás Radnóti Miklós ver seiböl

Látószögek — szerkesztett dokumentumműsor az 1914—18-as háborús események közvetlen irodalmi termékeiből.

Kunszabó Ferenc: Műszakiak beszélnek — pódiumelőadás Az elmélet és a gyakorlat ellent mondásos kapcsolatáról.

Havas Gáborné: Oda-vissza — szerkesztett műsor A mezőgazdaságból elvándorló fiatalok helyzetével foglalkozik.

Katona Éva: Terhes jegyesség — riportjáték

A kötelezettség, a szerelem és a falusi konvenciókból adódó bonyo dalmakat veszi lencsevégre a szer

zó.

Bródy Zoltán: Tárgyalás — rí portjáték

A rosszul sikerült házasságok problémáit, a gyerekek vállalását, ne velését tárgyalja.

Az állami iinepeket évforduló kát, megemlékezéseket már el sem tudjuk képzelni kultúrműsor nél kül. Iskolai műsorok, klub-rendez vények és a Csemadok helyi szer vezeteinek ünnepi üléseire színvonalas irodalmi műsorokat találunk az Ünnepnapok, Ötven év, Emlékezzünk című műsorfüzetekben.

Valamennyi együttesünknek a a következő évadra szerencsés választást és sok sikert kívánunk.

FARKAS VERONIKA

11

Pályázat

Az Oktatásügyi Minisztérium Nemzetiségi Iskolák Főosztálya a csehszlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák 20 éves fennállása alkalmából az oktató-nevelői tevékenység időszerű feladatainak megoldása érdekében pályázatot hirdet.

A pályázat feltételei:

1. A pályázóknak kötetlen terjedelemben, eredeti munkával, emlékek, dokumentumok feltárásával, azok feldolgozásával lehet pályázniuk.

2. A pályázat témái a következük lehetnek:

a) Iskolánk húsz éve.

b) A politikai konszolidációs folyamat iskolánkban a tanítók és a tanulók közt.

c) A kommunista ifjúság nevelésének kérdései.

d) A szakterminológia tanítása az alapiskolában.

e) A szlovák nyelv tanítása az alapiskolák 1. vagy 2. osztályában.

f) A „Gyermekűnk elsős lesz“ c. könyv a pedagógiai propaganda szolgálatában.

g) Va'iamint a Szocialista Nevelés 1970 júniusi (10.) számában (a 293 — 195. oldalon) közzétett munkafeladatok.

3. A pályázaton részt vehetnek pedagógusok vagy a témával foglalkozó, más területen foglalkozók is. Egy szerző csak egy munkával vehet részt a pályázaton. A pályázatra csak olyan munka küldhető be, amely még nem díjazott, és nyomtatásban még nem jelent meg.

4. A pályamunkákat — jeligés levél kíséretében — három azonos gépelt példányban kell beküldeni a következő címre:

Ministerstvo školstva SSR, Odbor národnostných škôl, Suvorovová 16, Bratislava.

A pályamunkák benyújtásának határideje:

1970 december 1.

5. A pályázatok eredményét 1971 márciusában közöljük a Szocialista Nevelésben.

Pályadíjak: I. díj 4000.— Kčs

II. díj 2000.— Kčs

III. díj 1000.— Kčs

A bíráló bizottság dönthet a pályadíjak meg osztásáról, visszatartásáról és egyes munkák jutalomban való részesítéséről.

6. A díjazott és jutalmazott pályamunkák megjelentetésére a jogot a minisztérium két évre fenntartja magának. Megjelentetés esetén a szerzők honoráriumban részesülnek.

Oktatásügyi Minisztérium Nemzetiségi Iskolák Föosztála

Bratislava, 1970 augusztus

/