A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-06 / 36. szám
I khráflföi&k kinbja A VOLGA Balogh Sáudor kassai olvasónk kérdezi: Milyen szerepe van a Volga folyénak a Szovjetunió életében? — Európa legnagyobb folyója, a Szovjetunió európai részén. Hosz;sza 3890 kilométer, vízgyűjtő térülete 1 380 000 négyzetkilométer. A Valdáj hátságon ered. Volgográdtól északkeletre, a Kaszplmélyföldnél két ágra oszlik és Asztrahánynál 130 000 négyzetkilométeres deltát építve, 28 méterrel a tenger szintje alatt ömlik a Kaszpi-tengerbe. — Hajózása? — A folyam 3550 kilométeren hajózható. A Szovjetunió folyami hajószállításának kétharmada a Volgán bonyolódik le. Nagyobb kikötői: Kalinyln, Ribinszk, Jaroszlavi, Gorkij, Kazán, Kujbisev, Szaratov, Volgográd, Asztrahány. Évente három-öt hónapra befagy. Jelentősebb mellékfolyói: Kosztroma, Unzsa, Vetluga, Káma, Szamara, Oka, Szura. — Csatoméi? — 1933-tól a legkülönbözőbb építkezésekkel igyekeztek megváltoztatni a Volgát. Egy részét csatornázták, vízjárása kiegyenlítésére pedig több helyütt — így Ivankovónál, Ugllcsnál, Ribinszknél, Gorkijnál, Kujblsevnél, Volgográdnál — víztárolókat építettek. (Ezek gátjain emelkednek napjainkban a Szovjetunió nagy vízierőrnüvel.) Emellett az 1808-ban készült Mária-csatornarendszert is átalakították és helyén, a Volga— Balti-tengeri vlziúton tengeri hajók járhatnak Lenlngrádig, illetőleg a fehér-tengeri csatornán át, a Fehér-tengerig. Ugyanakkor a Lenln-csatorna a Volgát a Donon át a Fekete-tengerrel kapcsolja össze. A Moszkva-csatoroa segítségével pedig a szovjet főváros öt tenger: az Azovl-, a Balti-, a Fehér-, a Fekete- és a Kaszpi-tenger kikötője. — Két erőmüve? — A kujbisevl Lenin erőmű építkezésénél 180 millió köbméter földet mozgattak meg, 7 millió köbméter betont és vasbetont használtak fel. Az erőmű kapacitása 2,3 millió kilowatt. Zsiliprendszerének egy-egy kapuja 700 tonnás, a bűkógát pedig 1 kilométer hoszszú. A másik hatalmas volgai erőmű, a volgográdi XXII. Pártkongresszus Erőmű, 1980-tól ad áramot, kapacitása 2,5 millió kilowatt. Víztárolójának tükre 3470 négyzetkilométer. A gát- és zsiliprendszer 26 méterrel emelte a folyó szintjét. — Volga-parti városok? — Említésre méltó — egyebek között — Uglics, Borisz Godunov tragédiájának, Dmitrlj cárevics meggyilkolásának színhelye. Az Oka torkolatánál található Gorkij, az író szülővárosa, a hajdani Nyizsnyij-Novgorod. Balparti központ a háromnegyed millió lakosú Kazany, a Tatár Autonóm Köztársaság fővárosa. A folyó mentőn fekszik Uljanovszk, Lenin szülővárosa is. Rókagomba - Tojásgomba - Sárga rókagomba Cantharellus ciharius — Líika obecná —' Kuriatko jedlé — Pfifferling, Eierschwamm — Pieprznik jedálny. Kalapjának átmérője 1—7 cm, először ernyő, majd tölcsér alakú. Aranysárga, később fakó tesz és a széle hullámos. Lemezei aranysárgák és mélyen lenyúlnak a tönkre. A tünk 3—8 cm magas, 1—2 cm vastag, felfelé vastagszik. Színe ugyanolyan, mint a kalapnak. A gomba bele halványabb, mint a külseje, húsos, fűszeres illata és íze van. Spórája halvány okkersárga. Tű- és lomblevelű erdeinkben egyaránt található májustól novemberig. Kitűnő étigomba tojással, de finom pörköltnek elkészítve, levesben és ecetben elrakva is Vándormadarak Nagy Sándor losonci olvasónk kérdezi: miért költöznek minden évben a fecskék és más madarak? Február végén, március elején és szeptemberben, októberben benépesülnek a légi országutak: a vándormadarak nem törődve hóval, faggyal, óramű pontossággal térnek vissza téli szálláshelyükről.- A költözés? — A madarak a tél, illetve az ezzel járó táplálékhiány és más kedvezőtlen életfeltételek elől vándorolnak el. A vándorlási ösztön az évezredek alatt megváltozott éghajlati viszonyok hatására alakult ki. A madarak íelkerekedésének időpontját bonyolult működésű hormonjaik állítják be. Faunánknak mintegy 2X0 fészkelő madara van, ennek fele költözőmadár. — „Állampolgárság?“ — Minden madár igazi hazája ez, ahol költ, és ahol kicsinyeit felneveli. A távolból visszatérve a legtöbb régi fészkét újítja fel. A pacsirta például képes — az időközben megváltozott körülmények ellenére is — a régi barázdába visszatalálni. Vizuális memóriájuk, Idegrendszerük igen fejlett, pontosan tájékozódnak. — Sorrend? — Elsőnek a pacsirta tér haza. A néphit azt tartja, ha február 19- én Zsuzsánna napján megszólal, gyorsan beköszönt a tavasz, őket követik sorban a seregélyek, a bíbicek, az örvösgalambok, a gémek. És ha a vadászok barázdabillegetőt látnak, tudják, két hét múlva megjönnek az erdei szalonkák is. Ezután érkezik a fecske, április első hetében megszólal a fülemüle és itt vannak a legkedkevosebbek Is: a gólyák. Április második felében Jönnek vissza: a sárgarigó, a fürj, a légykapók és a gébicsek. Az utolsó vonuló a gyurgyalag. — Honnan? — A gólya Afrika legdélibb pontjáról, a Fokföldről; a rigó a spanyol szigetekről; a pacsirta és a seregély Észak-Afrlkából, Marokkóból, a daru a Nílus völgyéből, a fecske Rhodesiából, Kongóból érkezik. — Távolság? — A gólya tízezer kilométert repül 3—400 kilométeres szakaszokban. Hat hét alatt ér haza. A fecske a TU-gépekkel felvéve a versenyt, messzi útját sokszor ezer kilométeres egyhuzamban tartó repülésekkel teszi meg. Útközben rovarokkal táplálkozik. — Vendégek? — A telet nálunk töltik a vadlibák. Legelőkön, vetéseken tanyáznak, s ha nagyon hideg van, délebbre kényszerülnek, sokszor Egyiptomig is lehúzódnak. A skandináv vendégek, a csonttollúnk november végén, december elején érkeznek, bogyókkal, fagyönggyel táplálkoznak, s március végén, április elején térnek vissza hazájukba a költés idejére. — Védelem? — A hasznos madarak védelmét törvény biztosítja. Az európai államok erre vonatkozóan 1902-ben, Párizsban kötöttek nemzetközi egyezményt. Nálunk ez 1906-ban emelkedett törvényerőre. Minisztériumi rendelet szabályozza, milyen feltételek mellett lehet hasznos madarat fogni, tudományos célokra felhasználni. A hazánkban levő madárfajok közül csupán nyolc nem védett (például veréb, gerle), 34 fajta pedig, köztük a kócsag, a daru, a túzok, a sas, a bagoly és a kék csörű réce, különösen védett.