A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-06 / 36. szám
Nyolcvan évvel ezelőtt, 1890 szeptember 9-én született Prágában Vilém Zitek nemzeti művész, a prágai operaszínház tagja, az egyik legjelentősebb cselt énekes Nyolcvan évvel ezelőtt, 1890 szép tember 10-én született Prágában Franz Werfel Író és drámaíró, a népek testvériségének hirdetője A Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetségé nek hetilapja Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston Főszerkesztő helyettes Máes József Szerkesztőbizottság: Major Ágoston, Mács József, üzsvald Árpád, Szőke József Grafikai elrendezés: Csáder László Szerkesztőség: Bratislava, Obchodná u. 7. Postafiók C 398 Telefon: főszerkesztő 341 34 főszerkesztő helyettes 328-64 szerkesztőség 320 65 Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS Üstredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo nám. 4Ü/VII. Nyomja a PRAVDA nyomdavólla tat. Bratislava, Štúrova 4. Ki(í£i7etési díj negyed évre 26,— Kčs. tál évre 52,— Kčs, egész év>•“ 1(14,.. Kés. Kéziratokat nem őrzőnk meg és nem küldünk vissza. A Rubel perspektívák Beszélgetés Václav Brodnlßek. . Az utóbbi években sok vita folyt a csehszlovák—szovjet kereskedelmi kapcsolatokról. Olyan hangok is hallatszottak, hogy a Szovjetunióval folytatutt kereskedelem nem kifizetődő a számunkra. A közvéleményt persze gyakran sikerült félrevezetni szándékosan elferdített tényekkel. Fel tudná sorakoztatni azokat az érveket, melyek minden kétséget kizáróan bizonyítják e kereskedelem előnyösségét? A kereskedelem előnyössége két tényezőtől, az árucsereforgalom struktúrájától és a földrajzi fekvéstől, Illetve az ebből adódó közlekedési problémáktól függ. Csehszlovákia nem bővelkedik természeti kincsekben. Az ipari nyersanyag nagy részét külföldről, elsősorban a Szovjetunióból hozzuk be. A Szovjetuniótói oly sokféle nyersanyagot és olyan nagy menynyiségben vásárlunk, hogy ezt egyetlen ország sem tudná biztosítani számunkra. És persze nem kis súllyal esik latba az ellenérták térítésének módja sem. A világpiacon általánosan elfogadott gyakorlat az, hogy a nyersanyagokért előre fizet a vásárló fél, a Szovjetunió viszont velünk szemben nem támaszt ilyen követelményt. Gépipari termékeinket a világpiacon csak hitelben tudnánk eladni. A Szovjetunió azonnal fizet árucikkeinkért, s ez nem kis megtakarítást jelent számunkra. A nyersanyag-behozatalt illetően jelentős szerepet játszik a szállítás lebonyolítása. A Szovjetunióval folyó kereskedelem során kihasználhatjuk a közös határ nyújtotta, a szállítást lényegesen olcsóbbá tevő lehetőségeket. Csak összehasonlításképpen említem meg, hogy a tengerentúlról behozott áruk szállítási költségeit a vásárló fél viseli. Sót mi több, kemény valutában kell fizetni, s ml bizony meglehetősen szerény vnlutakésziettel rendelkezünk. A közvetlen szomszédság folytán a szállítás minimális költségekkel jár. Ha már itt tartunk, engedtessék meg egy kérdés. Ha a Szovjetunióval való kereskedelem Csehszlovákia számára állítólag nem fizetődik ki, vajon miért tartja ugyanezt előnyösnek az olasz Fiat, a francia Renault és egy egész sor nyugatnémet, angol és japán cég. Nem tudom, hogy miért éppen azt a piacot kellene átengedni másoknak, melyre — jelentős pozíciókat szerezve — sikerült betörnünk, s amely Iránt jó néhány nyugati állam is meglepően élénk érdeklődést tanúsít? Az 1969-es évben a Szovjetunió és Japán közötti kereskedelmi forgalom elérte a 600 millió dollárt, de az NSZK-val, Angliával és Olaszországgal lebonyolított áru csereforgalom értéke sem sokkal kisebb. E tőkósországok érdeklődése, azt hiszem, mindennél jobban beszél. A szovjet felvevőpiac rendkívül fontos a csehszlovák ipar számára. Képesek vegyunk-e tökéletesen kihasználni a kínálkozó lehetőségeket? Csehszlovákia meglehetősen előkelő helyet foglal el a Szovjetunió kereskedelmi partnerei között. Az elmúlt évben a szovjet gépimport több mint egy ötödé Csehsz'továklából származott. Az a sok nagyarányú megrendelés, melyet a pilzeni Skoda Müvek, a brnói ZKL, a Chepos, a Sigma, a Martini Gépgyár, a komáromi Steiner Gábor Hajógyár, a Vítkovlcel Vasmű kap a Szovjetuniótól, európai viszonylatban Is ritkaságszámba megy. A hosszú Időre szóló szovjet megrendelések megbízhatósága kedvező hatással van gyáraink termelési programjának fejlesztésére és a fogláikoztatottság alakulására. Ez sajnos túlzott önbizalmat és önelégültséget vált ki, termelő vállalataink nem szentelnek kellő figyelmet termékeik műszaki tökéletesítésének, az árucikkek minőségének, nem tartják be a szerződésben megszabott szállítási határidőt. Ilyen szempontból nemcsak gépgyártásunk, hanem bútoriparunk is elmarasztalható. Tíz évvel ezelőtt még mi voltunk a Szovjetunió egyik legnagyobb bútorszállítója. Jelenleg e téren az NDK, Lengyelország, Magyarország, Jugoszlávia, sőt Finnország is megelőzött és egy jó pár ország ütőiért bennünket. Iparunk egyik fájó pontja a műszaki szerviz nehézkessége, és 6 leszállított gépekhez és termékekhez járó pótalkatrészek biztosítása. Meg vagyok győződve arról, hogy vállalataink képesek lesznek kiküszöbölni e hiányosságokat, Néprajzi Még másfél éve stnes annak, hogy a Hét hasábjain a cslfárl iskola által megrendezett nagyszabású néprajzi kiállításról olvashattunk. Az azóta eltelt rövid Idő alatt szinte csodálatra méltó tevékenységet folytattak tanítók, tanulók és mások, a néprajzot kedvelők, s lelkes, megértő és fáradhatatlan munkájuk eredményeként további néprajzi kiállítások nyíltak kéménden, Lédecen, Galántán, Paláston, Hetényben, Tardoskedden. Es most, másfél évvel a cslfárl kiállítás után, már a harmadik zoboraljai falu kutatfa fel népművészeti kincseit, rendez belőlük kiállítást. Kolon semmivel se szegényebb népművészeti alkotásokban, mint például Csifár vagy lédec. Itt ts találni még minden háznál szőtteseket, szebbnél szebb hímzett ingujjakat, ktvarrott vállkendőket, főkötöket, cserépedényt, és sok helyen még a régi paraszti gazdálkodás munkaeszközei is megtalál*
