A Hét 1970/2 (15. évfolyam, 27-52. szám)
1970-08-09 / 32. szám
1846-ban állította fel Alekszejev bányamérnök az első fúrótornyot a világon. S így kezdődött tulajdonképpen a hajsza e fontos Ipari nyersanyag után, melyet később „fekete arany“-nak neveztek el. Megindult az esztelen és rövidlátó harc a kőolajért... A Kaszpitenger partjának minden méteréért kíméletlen harc folyt. Csakhamar rájöttek, hogy a tenger fenekéről is lehetne olajat bányászni. Fontolgatták azt, hogy ki lehetne szárítani a tengert a partok közelében, s ezzel kibővülne a bényászásra alkalmas terület. Az ötlet megvalósítására azonban nem jutott idő, mert a tőkés társaságok számítását keresztülhúzta az Októberi Forradalom. Az azerbajdzsáni Bakuban államosították az olajvállalatokat, Aznaft néven összeolvasztották őket, s ennek élére Alekszandr Szerebrovszklj került, aki személyesen ismerte Lenint. Szerebrovszkíjt később hatvanöt további komiszárral együtt kivégezték a fiatal szovjet állam ellenségei. A forradalom s a polgárháború után egy időre megállt az élet az olajbányászok országában. Azonkívül új eljárásokat kellett keresni, fölmerült tehát ismét az a gondolat, hogy meg kell próbálkozni a tengerfenék alatt levő kőolaj felszínre hozásával. S egy éven belül az ötlet megvalósult... Gépkocsival a mesterséges szigetre A Kaszpi-tengeren épült öt „olajsziget“ egyikén vagyunk. Amerre csak nézünk, a tenger felszínét mindenütt egymással összeköttetésben levő hidak hálózzák be, ezekről mered az ég felé az olajtornyok fekete sziluettje. A hidak — esztakádok — hossza 40 kilométer. A hosszú, mólószerű hidak vasbeton konstrukciójúak. Különösen szilárdaknak kell lenniük, hogy ellent állhassanak a szélrohamoknak és az erős hullámverésnek, azonkívül természetesen el kell bírniok az ezen az úton szállított súlyos gépi berendezéseket is. Az itteni termelési igazgatósághoz tartozó üzemek évente több mint 1 600 000 tonna kőolajat és fél milliárd köbméter földgázt termelnek. 1900 ember dolgozik itt. A munkások 25 százalékkal magasabb bért kapnak, mint a szárazföldön dolgozó társaik. 350— 400 rubelt is megkeresnek havonta. Egy tonna kőolaj termelői ára 8 rubel, az állam 14 rubelt fizet érte. 1000 köbméter gáz önköltségi ára 3 rubel; a vállalat 10 rubelt kap érte. A haszon részben a fejlesztési alapra kerül, részben ebből fedezik az anyagi érdekeltséget fokozó juttatásokat, a szociális segélyeket, a prémiumokat, a rendkívüli munkaeredményekért járó jutalmakat. A dolgozók azonkívül haszonrészesedés cimén ún. „ti-NEM AKAROK Szörényi Levente — Bródy János szerzeménye Copyright by Zeneműkiadó Vállalat. Budapest lAzt mondjik^ogyjob-bon ten-nem, ha megpihennék, 2 í - ró-antatmellett ül-ntk a jóemberek. 3. Megpróbáltamsokszor ma-gam leálli-ta-ni, Ar-talmassá vól-hat az ug . ró - tás. Azt mondják,hogy mindent Jót a- karnak ten - ni, ez nam vi - tás. Azt mondják,a dot-got Bt-fogtam in a számat rsn-ds - tan, Ds ntmso-ká-ig tudágy- is el - in-tiz-nek. Nem ke II hozzá túl nagy fel - haj-tás. nem kell úgy eisi-et-ni, Mi lesz, ha nem Jó- a szá-mi-tás. tam csendben üldögélni, Más is van,kitr-rt kip-te-len. Nem akarok áll-ni,ha futnak a percek,Nem akarok állni, ha fordul o föld, JE______JL_____A______l___J._______L-........ t______l± $ Nem akarok ált-ni, ha futnak a percek,Nem akarok állni, ha fordul a föld. o\ i 0/A i ^ i i i e,A i / * ni Lü-rTfUbt-íllSS
