A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-28 / 26. szám

A* „ember, aki megnyerte * h&bo­­rfit" — így nevezték el az angolok Antoni Kocjánt, az Illegális lengyel hadsereg őrnagyát, aki embereivel megszerezte és Londonba juttatta a V—1 és a V—2 titkát. A Gestapo elfogta és kivégezte. George Culllford replllészázados. a RAF pilótája, aki repülőgépén a V—2 egy mintapéldányát Lengyelország­ból Brindisíbe vitte. Ma G|-Záland­­ban él és a Weliingtoni Egyetemen tanít. A csodafegyver pontos leírása De térjünk vissza a lengyel föld­alatti mozgalom kémszolgálatá­nak a munkájához. A rakétaszál­­lító vonat elleni támadást nem kellett végrehajtani. Szerencsés véletlen folytán a Bliznóban kilőtt V—2 kísérleti rakéták egyike nem robbant fel: „bedöglött“ a Bug mocsaras partján, nem messze Sarnakí városkától. A vízből csak a rakéta „uszonyai“ álltak ki. A környék megfigyelésével meg­bízott lengyel ellenállók nem kés­lekedtek. Lombokkal betakarták a rakétát, még mielőtt a német szak­emberek ellenőrzésre odaértek vol­na s ezek aztán hiába keresték a rakétát. Mikor elmentek, megjöt­tek a lengyel szakemberek. Ki­húzták a rakétát az iszapból, de szerencsétlenségükre két részre szakadt. A robbanófej a mcc: fenekén maradt. A kihúzott részt azonban gondosan megtlsztogat-Keresem a szót Szörényi Levente és Bródy János szerzeménye Énekelte Koncz Zsuzsa Copyright by Zeneműkiadó Vállalat, Budapest e n hogy fogjak hoz-zá, mi az.mit ér-zek A. A U'! r Keresema szót, Keresem a szót, En még nem tudora, hogy kezdjem En mór min-denben ké-tel-ke­) Miami **** M j íjeatEMSSa ? éhé keresem a hangot. Keresem a szót, keresem o keresema hangot. Keresem a szót, keresem a hangot. hangot. Tudom, el-mond-va másképp hat minden Fedek. Igyhát légyki-csit meg-ér-tá, kér-lek, Né-ha nem ertesz engem majd meg, Ö-szintén se-gíts ne- kém. hangot. Keresema szót, hangot. Keresem a szót, G Keresem a szót, keresem a Keresem a szót, keresem a D,—, .0____ff ____ ff--------­keresem o hangot. Nézd, én már keresema hangot. Nézd, én mát £L----------, t ...............Q____ I las - san. kent nem hiszek las - san .ként nem hiszek sen-klnek, sen-kinek, Még-is mindin-kóbb érzem, hogy Még-is megkér-lek, nemenj eľ, m szuk-sé-gem van nagyon ne hagyj et, egy ki-csit lÉiÉi rád várj Hidd el ne Tá - rel - me - sen rád. várj, J-----­rád, rád nagyon rád^ rád, várj, egy ki-csit várj, várj, J.l_ J.___ » i QC.alFlne aV-1ésV-2 M jÜ fH Ű h b H * STANISLAW JAREMCZAK ták s egy eldugott falucskában egy szénakazalba rejtették. (l rakéta szétszerelése és alkat­részeinek gondos megvizsgálása után egyes részeit a lengyelek Var­sóba vitték s onnan elküldték a „csodafegyver“ pontos leírását Londonba. Ez az információ ha­talmas visszhangot keltett London­ban. Itt kell megemlíteni, hogy 1944 májusában folytak a szövet­ségesek részéről az invázió utol­só előkészületei. A szakértőket a legjobban a raké­ta irányításához használt rádióadó­­vevő érdekelte. Az angol és az amerikai szakemberek úgy vélték, hogy ha a németek rádióhullámok­kal tudják Irányítani a rakétát, ak­kor azonos hullámhosszon sugár­zott rádiójelekkel meg lehet vál­toztatni a rakéta röppályáját úgy, hogy például a tengerbe csapód­jon be. Erre a kérdésre azonban csak a lengyel szakemberek tud­ták megadni a választ. A hazai hadsereg központja Ja­­nusz Groszkowskl professzorhoz (a Lengyel Tudományos Akadémia jelenlegi elnökéhez) fordult. A pro­fesszor munkatársaival igen pri­mitív és veszélyes konspirativ fel­tételek között látott hozzá a ku­tatómunkához s bizonyos idő múl­tán elküldte Londonba a kért tá­jékoztatást. Kiderült, hogy a ra kéta rádióvevője 21 megaciklus frekvencián, 14 méteres hullám­hosszon dolgozik. Azonkívül Grosz­­kowski professzor azt Is megálla­pította, hogy a németek a rakéta­­fejet távirányítással már a leve­gőben fel tudják robbantani, még mielőtt becsapódna. Később az an­golok meggyőződtek ennek a meg­állapításnak a helyességéről. A „Lepke” akció 1944 augusztus közepén a len­gyel ellenállók a Bug parti mo­csárból kiemelt rakéta részeit a dél-lengyelországí Tarnow közelé­be szállították. Megkezdődött a „Lepke“ fedőnevű akció utolsó szakasza. Egy géppisztolyokkal felfegyverzett partizáncsoport kö­rülvette a repülőgép leszállására kijelölt területet. Mindez a néme­tek veszélyes közelségében játszó­dott le. Augusztus 15-én kell meg érkeznie a Brindlsiben felszállt gépnek. Csakhogy a „Lepke“ had­műveleti főnöke az utolsó pilla­natban rádiójelentést küld Brindi­­sibe. „A repülés lehetetlen. A lan­dolópálya a tartós esőtől teljesen iszapos.“ Megint eltelik egy nap feszült várakozásban. S éppen abban a pillanatban, amikor a híradós a BrindlslbŐi küldött rádíójelentést veszi, megjelenik a rögtönzött landópálya fölött egy „Storch“ mintájú német repülőgép, amely valószínűleg a rádlójeízésekre mérte be magát A rádiótelegrafis­­ta félbeszakítja a munKát. S újabb akadály merül fel. A landolópálya fölött teherszállí­tó repülőgép jelenik meg Egyszer­re csak hatalmas detonációval le­zuhan. A partizánok odaszaladnak a szerencsétlenség színhelyére. A gép roncsai alatt három magyar pilóta fekszik. A partizánok nem nyúlnak semmihez, hogy ne hagy­janak nyomokat. Nemsokára meg­érkeznek a németek és elszállít­ják a gép roncsait meg a halott pilótákat. Augusztus 24-én két német „Storch“ típusú repülőgép száll le néhány száz méternyire a „Lepke“ hadművelet landolópályájától, s a faluba egy csoport német pilóta érkezik, valószínűleg a gépek ki szolgáló személyzete. A „Lepke“ parancsnoka terepszemlére Indul, hogy más helyet keressen a le szállásra ... Kapcsolatba lép a tarnowi összekötővel, Mit csinál jón? „Nem szabad meghátrálnil Az akciót végre kell hajtani. Lon­don várja az eredménytl“ Megszületik a döntés: ha a né­metek hamarosan nem tűnnek el a faluból, az osztag megtámadja a falut, likvidálja a német piló tákat és gépeiket felgyújtja. A tanácskozás még nem ér véget, amikor jelentés érkezik, hogy a helyzet magától megoldódott — a két „Storch“ elrepült. Hogy a németek figyelmét a „Lepke“ ak cló színhelyétől másfelé tereljék, egy díverzáns csoport megtámad­ja a németek kantinját Radlow­­ban, a „Lepke“ akció repülőteré­től délre. Aztán visszavonulnak, hogy miaguk után csalogassák a német fegyveres erőket. Augusztus 25-én reggel rádiőüze net érkezik Brindisiből: „A gép ma indul. A startról jelentést kül dünk “ Egy húsz emberből álló csoport elfoglalja a helyét. Fahasábokból rakott gúla jelzi a kifutópálya kezdetét. A „repülőtér“ kerületét Istállólámpákkal rakják körül, ezek tompított fénnyel fognak v - lágltani. Ezért rongyokkal takar­ják be őket. A leszállási irányt vörös fények jelzik. A jugoszláv hegyek fölött magá­nyos repülőgép halad. A Dakota KG 477-es pilótája egy pillantást vet az órájára. A navigátor a tér képet nézi, a rádiós készülékével van elfoglalva. A gép percről perc re közeledik a célhoz. Éjfél körül a leszállóhelyen ké szenlétben le,vő partizánok motor zúgást hallanak. A sötét erdő fö­lött feltűnik egy ’ repülőgép szí luettje. Az akció parancsnoka apró zseblámpást vesz elő és megadja a megbeszélt jelet a leszállásra: egy hosszú ... egy rövid ... egy hosz­­szú... A gép úgyanígy válaszol. „Vegyétek le a rongyot a lám pákróll“ A „Lepke” jelszó A „repülőtér" szélein felcsil­lan a lámpák fénye. A gép köri 18

Next

/
Thumbnails
Contents