A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-01 / 4. szám
Senki sem külön sziget; minden amber egy rési a kontinensből, a szárastOld egy darabja; ha egy göröngyöt mos el a tenger, Eurúpa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegy fokot mosna el, vagy barátaid házát, vagy a te birtokod; minden halállal én leszek kevosebb, mert egy vagyok az eraberiséggol; ezért hát sose kérdezd, kiért szál a harang: érted szól. (John Donne) Nagycétényi A falu Nincs messze Nyltrától. Olyan, mint a legtöbb falu Szlovákia-szerte. Évröl-évre terjeszkedik, növek szik. Vagy 200 új ház épült tel benne. A falut portaianltott utak erezik. Az utcákon sok a lúd. Hangos gágogással rűperelnek a faluba tévedt Idegenre. 1962-ben korszerű, 14 tantermes Iskola épült. Tornaterme, étkezdéje nincs, ami megnehezíti a peda gógusok munkáját. Szemre is szép, s a kor igényelnek minden tekintetben megfelelő egészségügyi intézményt, rendelőintézetet Is kapott 'a falu, melyben van körzeti-orvosi, gyermekorvosi és fogászati rendelő. Sajnálatos inődon azonban az illetékesek itt fs megfeledkeztek lakások építtetéséről. Az orvosoknak Nyltráról kell kijárniok nap mint nap. Ebből sok -kellemetlenség származik, mert sokszor nincs kéznél az orvos, így aztán a korszerűen berendezett rendelőintézet nem teljesítheti a küldetését maradéktalanul. A faluhoz nagyklterjedésű szőlőhegy tartozik. Ami szokatlan és szembetűnő, vagy 450 pince, hajlok övezi a szőlőhegyet. Sok köztük a régi, elavult, de laz újonan épültek már nem pusztán pincék, hajlokok, hanem valóságos csodalakok, kicsi villák, nyaralók. Hangos dáridőkat csapnak ott a borosgazdák, Valamikor Nagycőtény híres volt -a boráról. A múlt század alkonyán, pontosabban 1886-ban ütötte fel fejét először a ílloxéra, aztán a kipusztult oltványszőlő .helyére magántermő otellót telepítettek a gazdák, ami igénytelen, ellenálló, s bőtermő. A bora vad, gyomrot maró, fejet szédítő, egészségtelen. Mégis, téli reggeleken forralt bort és plrftós kenyeret früstököltek az emberek, beleszámítva -a gyerekeket is. örvendetes, hogy az utóbbi 2—3 év alatt ezen a téren is változás történt. Kivágják az otellót, s helyére oltványszőlőt telepítenek. Main könnyű az „átállás“, s Jónéhdny év eltelik addig, amíg Nagycétény ismét visszahódítja régi dicsőségét, s újra híres lesz boréról. ,4 A szövetkezet Sládecsek Ignác, a szövetkezet Az ö/ Iskola elnöke mozgékony, nyugtalan természetű, aránylag fiatal ember. Örökké lót-fut, rendelkezik, intézi a szövetkezet ügyelt. — Nincs nagyon mivel dicsekednünk — mondja. — Azért szégyenkezésre sincs okunk. Gazdaságunk jó, közejms, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben elért eredményeink is közepesek. 19 korona a munkaegység értéke. Előlegként kifizetünk 15 koronát, a fennmaradó összeget zárszámadáskor egyszerre kapják kézhez a tagok. Női munkaerőben nincs hiány. A férfi munkaerő idősebbekből és túl fiatalokból tevődik össze. A gépesítésünk jó, a kezelő személyzet mind erőteljes fiatalember. Falunkban sok az „Ingázó“ munkás. A munkaerők java — köztük sok szakember —, eljár a faluból dolgozni. A szélrózsa minden irányába. Feleségeik a szövetkezetben dolgoznak. Megkeresik a konyhára valót, baromfit, sertést nevelnek, férjeik pedig hordják haza a nehéz ezreseket. Házat, pincét építenek, berendezkednek, esetleg autót vásárolnak. Ügy vélem, hogy az ingázó munkások lassanképt, néhány éven belül visszaszálllngőznak a szövetkezetbe, s akkor már szakemberben sem lesz hiány. Kósa Rudolf 22 éves zoot8chnikus ül előttem. Szerény, kedves fiatalember. Elvégezte a Komáromi Mezőgazdasági Technikumot, majd bevonult katonának. Leszerelés után visszatért a szövetkezetbe, azóta Is itt dolgozik. — Egyáltalán nem bántam meg, hogy ezt a szakmát választottam — mondja. — Kényszer nélkül, saját elhatározásomból tanultam, s jöttem a szövetkezetbe. Nem csalódtam, megtalálom itt a számításomat. A vezetőség és a tagság bízik bennem — s nem kis dolog a bizalom kérdései Megbecsülnek, elismerik a munkámat. Ha csalódtam valamiben, talán csak abban, hogy más az elmélet és más a gyakorlat. Bevallom, nem volt könynyü beleilleszkedni a gyakorlati életbe, kis akarással és szorgalommal mindent ét lehet hidalni. Véleményem szerint a gazdasági iskoláknak sokkal nagyobb súlyt kellene fektetniük a gyakorlatra ... Bújom a szakkönyveket. Egyébként is szeretek olvasni. Igaz, nem sok ídó Jut rá, hiszen fiatal vagyok, szórakozni is kell néha, bár a faluban kevés 'rá a lehetőség. Tagja vagyok a Csumadoknak, sajnos ugyanúgy alszik a szervezet, mint a járás többi magyarlakta községében. Ügy tudom, 23 Ilyen község van a járásunkban, ha nem Is mind szíumagyar, mint a miénk. Valahogy fel kellene rázni, életre kel lene hívni a szervezeteket... Ravasz Tibor, a helyi szervezet elnöke szól közbe: — 130 tagunk van ... s valóban Igaz, hogy az utóbbi években kissé elaludtunk. Azért azt mégsem mondhatjuk, hogy mélypontra Jutottunk. Szereztünk két színdarabot, s a színjátszást rövidesen beindítjuk. Némi dicsekvéssel azt is kijelenthetjük, hogy 104 új előfizetőt szereztünk a Hétnek. Azt hiszem, emiatt nem kell szégyenkeznünk. Ha minden szervezet ugyanígy Igyekezne, szép eredmény születhetne országos viszonylatban. Van a szövetkezetnek melléküzemága is. Erről Kósa János, a melléküzemág vezetője tájékoztat. — Hát igen, ez is hozzájárul az eredményesebb pénzügyi gazdálkodáshoz — mondja, -- A múlt évben vásároltunk a homokbányába egy baggert és két teherkocsit, a formatéglát gyártó üzembe pedig két gépet. Eddig kézigéppel dolgoztunk. Elég magas a befektetett összeg, de reméljük, hogy rövidesen visszatérül, ha teljes erővel hozzáfogunk a munkához. S összetalálkoztam PresinszJky János bácsival, a szövetkezet raktárosával. 70 éves, őszülő, kefebajszú. Magas kora ellenére fürge a mozgása, bár az arcát szabdaló árkok kemény életútról beszélnek. Talán az 6 sorsa fejezi ki leghívebben la nagycétényiek örök küzdelmét a létért és a fennmarladésért. E kicsi magyar sziget hagyományos életformája, ingázása, s a mai kor jegyei mind, mind kltaplnthatók, felmutathatók a családja sorsában. — Hatan voltunk testvérek. Nagygazda volt az apám. Jól benősültem, 55 holdas lányt vettem feleségül. 1934—35-ben 110 hold földön gazdálkodtam, 7 vagon gabonát csépeltem. A front után csavaros észjárással szétosztottam a birtokot a lányom, fiam, sógorom közt. Mindenkinek 10—10 hektár jutott, nekem Is. Tudja, a 10 hektáron felülieknek jóval magasabb volt a beadási kötelezettségük. A 20 éves Plcza László Rajtam nem fogtak ki, mindent beadtam, amit kértek, sokszor meg is fölöztem. Tartottam is magam keményen egészen 1959-ig. Akkor aztán becsukták a vömet — persze igazságtalanul —, s szabadon bocsátásának az volt a feltétele ... hiszen tudja? ... Aláírtam a belépési nyilatkozatot... Nem szabotáltam én, kérem, tanú rá az egész falu. Egész enjberségemmel léptem be a szövetkezetbe, s keményen dolgoztam, mint magángazda koromban. Tudom, arra gondol most, hogy néha-néha azért bizonyára felsajog valami la szívemben. s visszasóvárgom a birtokot. Nem. Elégedett vagyok. 413 korona nyugdíjat kapok, a szövetkezetben megkeresem a havi 1200-at, s a gondom századannyí, fmlnt valamikor. Nem sajnálok én semmit, kedves uram, csak azt, hogy elrepültek felettem az évek. Mit nem adnék 15 évnyi megflatalodásértl Van öt unokám és egy dédunokám. A fiam Pozsonyban a Slovnaftben dolgozik, a vöm meg a vasútnál. Az egyik unokám autószerelő a szövetkezetben, a másik meg géplakatos Nyltrén. Ügy tudom, a fiam február elsejével hazajön dolgozni, a vöm már aligha... Hát Így van ez, kérem, a 110 holdtól Ide vezetett az út, így hullott szét sejtjeire a család, de az a lényeg, hogy mindenki szépen él, elégedett, megmaradt gőg és harag nélküli nagycétényi magyarnak ... Az iskola 18 osztályos, 439 tanulóval és 23 tanítóval. Szép, Jól felszerelt. Száraz Elek az iskola Igazgatója, Varga Jenő a helyettese. Hozzáértéssel, emberséggel s nagyfokú igényességgel irányítják az Iskola munkáját. Céljuk: minél magasabbra emelni a színvonalat, úgy felkészíteni a tanulókat, hogy azok az élet minden területén megállják a helyüket. Szerintük ez korparancs. — Az Iskola múltjához tartozik — mondja az igazgató —, hogy iskolánk tanulói közül 1 orvos, 1 állatorvos és 9 tanító került ki. A végzős tanulók közül évente 20 —25 százalék tanul tovább középiskolában, technikumokban. Az Is Igaz, hogy sok végzős tanuló se-Presinszky János bácsi, a raktáros
