A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-01 / 4. szám

Senki sem külön sziget; minden amber egy rési a kontinensből, a szárastOld egy darabja; ha egy gö­röngyöt mos el a tenger, Eurúpa lesz kevesebb, éppúgy, mintha egy hegy fokot mosna el, vagy baráta­id házát, vagy a te birtokod; min­den halállal én leszek kevosebb, mert egy vagyok az eraberiséggol; ezért hát sose kérdezd, kiért szál a harang: érted szól. (John Donne) Nagycétényi A falu Nincs messze Nyltrától. Olyan, mint a legtöbb falu Szlovákia-szer­­te. Évröl-évre terjeszkedik, növek szik. Vagy 200 új ház épült tel benne. A falut portaianltott utak erezik. Az utcákon sok a lúd. Han­gos gágogással rűperelnek a falu­ba tévedt Idegenre. 1962-ben korszerű, 14 tantermes Iskola épült. Tornaterme, étkezdé­je nincs, ami megnehezíti a peda gógusok munkáját. Szemre is szép, s a kor igényel­nek minden tekintetben megfelelő egészségügyi intézményt, rendelő­intézetet Is kapott 'a falu, melyben van körzeti-orvosi, gyermekorvosi és fogászati rendelő. Sajnálatos inődon azonban az illetékesek itt fs megfeledkeztek lakások építte­téséről. Az orvosoknak Nyltráról kell kijárniok nap mint nap. Eb­ből sok -kellemetlenség származik, mert sokszor nincs kéznél az or­vos, így aztán a korszerűen beren­dezett rendelőintézet nem teljesít­heti a küldetését maradéktalanul. A faluhoz nagyklterjedésű szőlő­hegy tartozik. Ami szokatlan és szembetűnő, vagy 450 pince, hajlok övezi a szőlőhegyet. Sok köztük a régi, elavult, de laz újonan épül­tek már nem pusztán pincék, haj­­lokok, hanem valóságos csodala­kok, kicsi villák, nyaralók. Hangos dáridőkat csapnak ott a borosgaz­dák, Valamikor Nagycőtény híres volt -a boráról. A múlt század alkonyán, pontosabban 1886-ban ütötte fel fejét először a ílloxéra, aztán a ki­pusztult oltványszőlő .helyére ma­­gántermő otellót telepítettek a gaz­dák, ami igénytelen, ellenálló, s bőtermő. A bora vad, gyomrot maró, fejet szédítő, egészségtelen. Mégis, téli reggeleken forralt bort és plrftós kenyeret früstököltek az emberek, beleszámítva -a gyere­keket is. örvendetes, hogy az utóbbi 2—3 év alatt ezen a téren is változás történt. Kivágják az otellót, s he­lyére oltványszőlőt telepítenek. Main könnyű az „átállás“, s Jóné­­hdny év eltelik addig, amíg Nagy­­cétény ismét visszahódítja régi di­csőségét, s újra híres lesz boréról. ,4 A szövetkezet Sládecsek Ignác, a szövetkezet Az ö/ Iskola elnöke mozgékony, nyugtalan ter­mészetű, aránylag fiatal ember. Örökké lót-fut, rendelkezik, inté­zi a szövetkezet ügyelt. — Nincs nagyon mivel dicseked­nünk — mondja. — Azért szégyen­kezésre sincs okunk. Gazdaságunk jó, közejms, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben elért eredményeink is közepesek. 19 ko­rona a munkaegység értéke. Elő­legként kifizetünk 15 koronát, a fennmaradó összeget zárszámadás­kor egyszerre kapják kézhez a ta­gok. Női munkaerőben nincs hiány. A férfi munkaerő idősebbekből és túl fiatalokból tevődik össze. A gé­pesítésünk jó, a kezelő személyzet mind erőteljes fiatalember. Fa­lunkban sok az „Ingázó“ munkás. A munkaerők java — köztük sok szakember —, eljár a faluból dol­gozni. A szélrózsa minden irányá­ba. Feleségeik a szövetkezetben dolgoznak. Megkeresik a konyhára valót, baromfit, sertést nevelnek, férjeik pedig hordják haza a ne­héz ezreseket. Házat, pincét épí­tenek, berendezkednek, esetleg au­tót vásárolnak. Ügy vélem, hogy az ingázó munkások lassanképt, néhány éven belül visszaszálllngőz­­nak a szövetkezetbe, s akkor már szakemberben sem lesz hiány. Kósa Rudolf 22 éves zoot8chni­­kus ül előttem. Szerény, kedves fiatalember. Elvégezte a Komáro­mi Mezőgazdasági Technikumot, majd bevonult katonának. Lesze­relés után visszatért a szövetke­zetbe, azóta Is itt dolgozik. — Egyáltalán nem bántam meg, hogy ezt a szakmát választottam — mondja. — Kényszer nélkül, sa­ját elhatározásomból tanultam, s jöttem a szövetkezetbe. Nem csa­lódtam, megtalálom itt a számítá­somat. A vezetőség és a tagság bízik bennem — s nem kis dolog a bizalom kérdései Megbecsülnek, elismerik a munkámat. Ha csalód­tam valamiben, talán csak abban, hogy más az elmélet és más a gya­korlat. Bevallom, nem volt köny­­nyü beleilleszkedni a gyakorlati életbe, kis akarással és szorga­lommal mindent ét lehet hidalni. Véleményem szerint a gazdasági iskoláknak sokkal nagyobb súlyt kellene fektetniük a gyakorlatra ... Bújom a szakkönyveket. Egyébként is szeretek olvasni. Igaz, nem sok ídó Jut rá, hiszen fiatal vagyok, szórakozni is kell néha, bár a fa­luban kevés 'rá a lehetőség. Tagja vagyok a Csumadoknak, sajnos ugyanúgy alszik a szervezet, mint a járás többi magyarlakta közsé­gében. Ügy tudom, 23 Ilyen község van a járásunkban, ha nem Is mind szíumagyar, mint a miénk. Vala­hogy fel kellene rázni, életre kel lene hívni a szervezeteket... Ravasz Tibor, a helyi szervezet elnöke szól közbe: — 130 tagunk van ... s valóban Igaz, hogy az utóbbi években kissé elaludtunk. Azért azt mégsem mondhatjuk, hogy mélypontra Ju­tottunk. Szereztünk két színdara­bot, s a színjátszást rövidesen be­indítjuk. Némi dicsekvéssel azt is kijelenthetjük, hogy 104 új előfi­zetőt szereztünk a Hétnek. Azt hi­szem, emiatt nem kell szégyenkez­nünk. Ha minden szervezet ugyan­így Igyekezne, szép eredmény szü­lethetne országos viszonylatban. Van a szövetkezetnek mellék­üzemága is. Erről Kósa János, a melléküzemág vezetője tájékoztat. — Hát igen, ez is hozzájárul az eredményesebb pénzügyi gazdálko­dáshoz — mondja, -- A múlt év­ben vásároltunk a homokbányába egy baggert és két teherkocsit, a formatéglát gyártó üzembe pedig két gépet. Eddig kézigéppel dol­goztunk. Elég magas a befektetett összeg, de reméljük, hogy rövide­sen visszatérül, ha teljes erővel hozzáfogunk a munkához. S összetalálkoztam PresinszJky János bácsival, a szövetkezet rak­tárosával. 70 éves, őszülő, kefe­­bajszú. Magas kora ellenére fürge a mozgása, bár az arcát szabdaló árkok kemény életútról beszélnek. Talán az 6 sorsa fejezi ki leghí­vebben la nagycétényiek örök küz­delmét a létért és a fennmarladé­­sért. E kicsi magyar sziget hagyo­mányos életformája, ingázása, s a mai kor jegyei mind, mind kl­­taplnthatók, felmutathatók a csa­ládja sorsában. — Hatan voltunk testvérek. Nagygazda volt az apám. Jól be­­nősültem, 55 holdas lányt vettem feleségül. 1934—35-ben 110 hold földön gazdálkodtam, 7 vagon ga­bonát csépeltem. A front után csa­varos észjárással szétosztottam a birtokot a lányom, fiam, sógorom közt. Mindenkinek 10—10 hektár jutott, nekem Is. Tudja, a 10 hek­táron felülieknek jóval magasabb volt a beadási kötelezettségük. A 20 éves Plcza László Rajtam nem fogtak ki, mindent be­adtam, amit kértek, sokszor meg is fölöztem. Tartottam is magam keményen egészen 1959-ig. Akkor aztán becsukták a vömet — persze igazságtalanul —, s szabadon bo­csátásának az volt a feltétele ... hiszen tudja? ... Aláírtam a belé­pési nyilatkozatot... Nem szabo­táltam én, kérem, tanú rá az egész falu. Egész enjberségemmel lép­tem be a szövetkezetbe, s kemé­nyen dolgoztam, mint magángazda koromban. Tudom, arra gondol most, hogy néha-néha azért bi­zonyára felsajog valami la szívem­ben. s visszasóvárgom a birtokot. Nem. Elégedett vagyok. 413 koro­na nyugdíjat kapok, a szövetkezet­ben megkeresem a havi 1200-at, s a gondom századannyí, fmlnt va­lamikor. Nem sajnálok én semmit, kedves uram, csak azt, hogy elre­pültek felettem az évek. Mit nem adnék 15 évnyi megfla­­talodásértl Van öt unokám és egy déduno­kám. A fiam Pozsonyban a Slov­­naftben dolgozik, a vöm meg a vasútnál. Az egyik unokám autó­szerelő a szövetkezetben, a másik meg géplakatos Nyltrén. Ügy tu­dom, a fiam február elsejével ha­zajön dolgozni, a vöm már alig­ha... Hát Így van ez, kérem, a 110 holdtól Ide vezetett az út, így hullott szét sejtjeire a család, de az a lényeg, hogy mindenki szépen él, elégedett, megmaradt gőg és harag nélküli nagycétényi ma­gyarnak ... Az iskola 18 osztályos, 439 tanulóval és 23 tanítóval. Szép, Jól felszerelt. Szá­raz Elek az iskola Igazgatója, Var­ga Jenő a helyettese. Hozzáértés­sel, emberséggel s nagyfokú igé­nyességgel irányítják az Iskola munkáját. Céljuk: minél maga­sabbra emelni a színvonalat, úgy felkészíteni a tanulókat, hogy azok az élet minden területén megáll­ják a helyüket. Szerintük ez kor­­parancs. — Az Iskola múltjához tartozik — mondja az igazgató —, hogy is­kolánk tanulói közül 1 orvos, 1 állatorvos és 9 tanító került ki. A végzős tanulók közül évente 20 —25 százalék tanul tovább kö­zépiskolában, technikumokban. Az Is Igaz, hogy sok végzős tanuló se-Presinszky János bácsi, a raktáros

Next

/
Thumbnails
Contents