A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-01 / 4. szám

Folyóparti résxlot A nagypolitikából ez a mérges Jelzőnk már rég kikopott. Az „oszt­rák sógorság“ emléke azonban ma Is eleven mind a két népben. Kü­lönösen Mátyás király 6ta s a mo­hácsi vészt követő Időkben vol­tunk „jóban-rosszban" együtt. Időnként „rebellis“ volt a nevünk. Tartott ez 1918 novemberéig, ami­kor a Monarchia felbomlott. A ke­serűségeket kölcsönösen rég elfe­ledtük. Ma azt keressük egymás­ban, ami kedves, vonzó. Ilyen ér­zésekkel eltelve barangoltam be ezt a kedves és szép kis országot. Bécs felől a Duna mentén Tirol felé tartva utam egyik felejthetet­len állomása Salzburg városa volt. Salzburg azzal dicsekszik, hogy pontosan Európa közepén fekszik; Párizs, Róma, Varsó, Koppenhága, Marseille csaknem egyforma távol­ságra van Innen. Melyik a legfiatalabb? Azt mondják, hogy Salzburg tar­tomány az osztrák állam legfiata­labb szövetségi tartomónya, noha ezt a elmet általában Burgenland viseli. Ezt azonban a szellemes salzburgiak rögtön meg Is magya­rázták. Tekintettel arra, hogy a mal Burgenland, mint a történelmi Magyarország nyugati része, a ma­gyar királyi korona birtokával a császár fennhatósága alá került, Burgenlandot Is az osztrák tarto­mányok közé sorolják, mint amely már a XVI. sz. közepétől tagja a közös birodalomnak. Salzburg jo­gilag azonban csak a múlt század elejétől tartozik az osztrák tarto­mányok közé. Véglegesen 1815-ben, a Bécsi kongresszus határozata folytán került Ausztriához Salz­burg város és tartomány. Ezért a legfiatalabb tartománya Ausztriá­nak Salzburg. Magában a városban és az egész tartományban számos népszokás maradt fenn, s ha nem is él már — az Idegenforgalom kedvéért újra feltámasztják. Színes, Jelmezes me­netek vonulnak végig zenekar kí­séretében a falvak utcáin minden lehető ünnepi alkalommal: ilyen­kor vagy hadastyánok, vagy pol­gári lövészek menetelnek vidám sorokban a vendégek örömére száz-százötven éves egyenruhák­ban, vagy másféle korabeli vise­letben. Térdig érő barna kabát, kék harisnya, zöldtollas csákó, pi­ros sújtás, fehér mellény, modern lőfegyver vagy napóleoni flinta, alabérd, villogó kard, nagydob, clntdnyér, rézkürt Így vonulnak az egyik városkában. Díszes úr­­napl körmenet a másik városkában vagy a tavon; Sámson-menet a hegyek alatt, júniustól augusztusig csaknem minden vasárnap vala­hol. Salzburg városa a Salzach fo-A Festspielhaus nésfitsre lyócska mindkét partján terül el. Tartományi ős érsekségl székhely, fontos közlekedési csomópont, s fontosságát az Is emeli, hogy közvetlen az osztrők-bajor határon fekszik. Az érsek és szolgája Salzburg népszerű neve: Fest splelstadt Salzburg — az Ünnepi Játékok Városa. Európának talán legszebb környezetben rendezett s kiváló művészi értékű szabadtéri színielőadásai s hangversenyei zaj­lanak itt, évtizedek óta mintául szolgálva más városok hasonló ün­nepségeinek. Nemcsak Európa kö­zepének, hanem Európa legszebb klvárosának is mondják. Humboldt, a nagy természettudós nyilatko­zott Így először róla. Lakosai min­denesetre a világ egyik legszebb varosának tartják, s méltán. Fek­vése a zöld — soKszor fellegekbe takarózó — hegyek karéjában s a zöld hegyek mögött fehőrlő hava­sok tágabb koszorújában elraga­dó. Műemlékei páratlanok, zenei s művészi élete világhírű. Ragyogó barokk város, amely szülöttel kö­zött olyan névvel dicsekedhet, mint Mozarti Salzburg kanyargós szűk utcát három kis halom körül seregle­nek; olyanok ezek a belvárosi hal­mok madártávlatból, mint három kicsiny zöld kalács egy lapos, de igen magas paremű órlástányéron- A legjelentősebb „kis halom“ a Mönchsberg, erre épült e vár, az érsekek székhelye, messzire lát­hatóan, büszkén dacolva a száza­dokkal, teljes épségben van ma Is. Akár a város jelképének Is mond­hatnék, ha ugyanakkor Salzburg­nak nem lenne több más népszerű Jelképe Is: a Dóm, Mozart szülőhá­za, a Festplelhaus, vagy a Mira­­bell-kutak barokk pompája. Elvezet ezekben a szűk salzbur­gi utcákban sétálgatni még esők évadján Is, bár a tájékozódás nem könnyű a lablrlntusszerü keskeny útvesztőkben. De élvezet akkor Is, amikor az ünnepi játékok hetei­ben a világ minden tájáról jött tíz- és tízezernyi vendég hullám­zik az utcáikon; élvezet az ün­nepség előtt, s az ünnepi hetek végeztével Is aká, társtalanul róni <a csendes utcákat, vagy télen ta­posni a finom porhavat. Az 1758-os év aranybetükkel ke­rült bele Salzburg krónikájába: ekkor született Wolfgang Amadeus Mozart, a herceg udvari zenészé­nek fiaként. Később ő Is a herceg­­érsek udvari zenésze lett, bár az érsek csak a szolgaszemélyzet kö­zé számította. Nem a gőgös érsek vált híressé, hanem zenei szolgá­ja; az érsek neve Mozart által vált közismertté! ünnepi játékok A város zenei hagyományai Nagy Károly Idejéig nyúlnak vissza. Már Arno püspöksége Idején, a 800-as évek kezdetén felcsendülnek a Szt. Péter apátság templomaiban a gre­gorián kórus dallamai. Az orgo­­namüvészet folytatója Heinrich Fine volt. A zenei hagyományok töretlenül szálltak nemzedékről nemzedékre. A múlt század közepétől kezdve ez a szerencsés, szép város mind­inkább a zene, a művészetek s a tudomány városa lett. Mozart vá­rosának lenni — rangot s egyben feladatot is jelentett. 1841-ben ala­pították mog a Mozarteumot és a Dóm Zeneegyesületét, tulajdonkép­pen ezzel kezdődött Salzburg új korszaka. A következő években már Mozart-ünnepségeket rendez­tek. Salzburgnak, az ünnepi Játékok­nak modern története 1917-ben kezdődött, a vilógháború legvére­sebb esztendejében. Ekkor alapí­tották a „Salzburgi ünnepi Játé­kok Házának Közössége" néven az ünnepi játékokat. A játékok meg­indításának alapeszméjét tulajdon­képpen a híres bajor húsvéti pas­sió-játékok adták, bár a négyéven­ként megismételt biblikus játékok rendezése a háborús esztendőkben akadozott. A Salzburgi Játékok szervezői között Hugo von Hof­­mannstahlnak, a 'híres írónak. Max Reinhardtnak, a nem kevésbé vi­lághírű rendezőnek és Richard Straussnak nevét első helyen ta­láljuk. Elsőül Ausztria legszegé­nyebb éveinek egyikében, 1920-ban adták elő Hofmannstahl drámáját, a Jedermann-t óriási sikerrel. Az előadás színhelye a Dóm tér volt, főszereplője az akkor Igen híres Alexander Molssl. A darabot több nyáron keresztül játszották, sőt európai körútra mentek vele. A salzburgi ünnepi Játékoknak gyorsan híre ment, a szabadtéri színpad elvét sok helyütt lemásol­ták. Tekintettel a szeszélyes idő­járásra és az egyre sokasodó kö­zönségre, 1925-ben az érseki rezi­dencia lovardáját építették át fe­dett színházzá. Később ez Is szűk lett, és 1960-ban nyitották meg az új Festspielhaust Clemens Holz­meister tervei szerint. A játékok évről évre több közönséget von­zanak. Osztrák „G«mUtlichk«it" Ismerkedésünket az óvárosban kezdjük, a Salzach bal partján. Innen jutunk a Rat'hausplatzra, mely meghitt levegőt áraszt. Az árkádos városházát 1407-ben épí­tették, azóta azonban több ízben alakítottak rajta. Főbejárata fölött az Igazság istennőjének márvány­szobra látható. Tovább haladunk a szűk utcában, mely fokozatosan kiszélesedik és az ö-placba tor­kollik. Valaha ez volt a város áru­piaca. A piac közepén a Markt brunne (Városkút) vize csobog. Eljutottunk « Resldenzplatzru. A csobogó kút mögött ível ma­gasba a harangjátékok tornya, fe­jedelmi méltósággal emelkedik ki a Dóm, mögötte a Várhegy: olyan kép ragad itt meg bennünket, amely lenyűgöz, s amelyért érde­mes sok száz kilométert utazni, s amelyért évente száz- és száz­ezrek az óceánt Is átszelik. Euró­pa egyik legtöbbet emlegetett, leg­többet látogatott terén állunk. Az Újépület tornyában muzsikál a híres harangjáték. A 35 haran gocskóból álló harangjátékot 1702 ben szerkesztették. Naponta há romszor játszik bűbájos melódió kát, sokszor játssza Haydn, We­ber s természetesen Mozart müveit Is; 7, 11 és 18 órakor csendülnek még a harangok, de hangjukat még az Időjárás is befolyásolja. A Ge treidegasse 9. sz. ház Mozart szü lőháza. Szinte természetesnek vesz szűk, hogy Mozart csak ebben a bájos utcában születhetett, hisz maga az utca Is csupa muzsika, fennen szárnyaló Ívelés a felle gek közé. Harmadik emeletén lát­ta meg: a napvilágot a kis Wolf­gang Amadeus. Az egész ház ma Mozart Múzeum. A Káptalan-térről siklópálya visz fel a várba. A kötélpályát régen vízzel hajtották. Minden percben, minden méternél egyre szebb ké­pekben tárul elénk a város, meg­­anuyi tornyával, kanyargós szűk utcácskáival. A föl vonópálya ál­lomásánál a Café Winkler teraszán pihenünk meg s Innen lepillantha­tunk a Salzach partjára. Minde­nütt tapasztalhatjuk a jellemző osztrák kedélyességet, a Gemüt- Uchkelt-et: az újbor fogyasztása mellett vég nélkül érad a színes lampionokkal megvilágított helyi­ségben, vagy a nyári kertben a salzburgi muzsika. Szeretnek Is­meretlenek Is együvé ülni, szívé­lyesen elbeszélgetni, rögtön több hangon énekelni. Az osztrák em bér örül, ha melléje ül valaki, ke délyesen szóba áll vele. Számunk­ba ez idegen, de szokjuk meg, mert ez a magatartás közvetlenebb, em­beribb. Aligha eshetik Salzburg­ban kellemesebb, gondtalanabb pi­henés, mint egy ilyen kávéház te­raszán ülve, bágyadtan a sétától, a sok-sok szépség látásétól, elnéze­getve az Alpok vonulatait, ez Ide­genek elárasztotta utcákat, hallgat­va a vidám nyelvzavart, és éppen a kellemes, szinte zenei zsongás­ban pihentetni az agyat, pihentet­ni a szemet. Dr. ILLÉS LAJOS 5

Next

/
Thumbnails
Contents