A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-21 / 25. szám
it ■ ll így őrzik az elnököket A minduntalan megismétlődő merényletek és merényletkísérletek felkeltették a világ érdeklődését aziránt, hogy milyen biztonsági intézkedésekkel védik a világ államfőit. Nixon elnök ellen közvetlenül a megválasztása után merényletet kíséreltek meg. Egy bejelentés alapján a merénylőket még Időben leleplezték. Mégis, azóta Is n világ egyik legjobban őrzött államférfija az Egyesült Államok elnöke. A Fehér Ház, amelyben 1969. január 20 óta él és dolgozik, egyike a legjobban őrzött épületeknek. Reflektorokkal látták el és az ajtókat elektronikus berendezések mozgatják. Ezek az ajtók csakis belülről nyithatók. Az elnök olyan páncélozott autóban utazgat, amely szinte annyira golyóálló, mini a tank. Az őrök százainak nincs más feladata, mint az ő testi épségének az őrzése. Minden Wasshlngtonon kívüli útjára csakis specialis katonai repülővel utazik. Ezután felmerül a kérdés, hogyan őrzik a világ többi vezető politikusát. Az egyik amerikai lap felmérése alapján bátran kijelenthetjük, hogy egyetlen államfőt sem őriznek annyira,' mint az Egyesült Államok elnökét. Wilson angol miniszterelnököt, a londoni Downing Street 10 alatti házban csupán a bejárat előtt álló két fegyvertelen rendőr őrzi. Autója közönséges angol márkájú szériagyártmány, amelynek egyetlen speciális berendezése a telefon. Közismert, hogy De Gaulle, a volt francia elnök nem szerette az őreit és az őt körülfogó biztonsági intézkedéseket. Ezért sohasem lehetett látni az őreit. Egy csoport jól képzett judtsta biztosította a testi épségét, mivel gyakran előfordult, hogy az elnök váratlanul a tömeg közé vegyült, hogy szokásos udvurius kérdéseit íeltehesse, ez a védelmi rendszer bizonyult a legprakttkusabbnak. Saragat olasz államelnök gyakran utazik a maga közönséges kocsiján. Két motorkerékpáros rendőr halad előtte és rendőrségi kocsi mögötte. A Közel-Keleten, ahol a merényletek szerves részét képezik a politikának, az államfők csak ritkán jelennek meg i nyilvánosság előtt. Ha mégis megjelennek, akkor a biztonsági intézkedések olyan feltűnőek, hogy ezzel gyakorolnak pszichológiai hatást a tömegre és nem a maguk praktikusságával. Nasszer például mindig nyitott kocsiban utazik rendőrségi motorkerékpárosok kordonfala közt. A kocsi viszonylag gyorsan halad, de a felkészült lövészektől ez nem védhetné meg. Gyakran megáll természetesen váratlanul, hogy köszöntse az embereket. A repülőtéren csekély testőrkíséret mellett el szokott vegyülni a tömeg közé. Husszein jordániai király olyan szabadon utazgat és mozog az országban, hogy egyesek szerint ez kész öngyilkosság. Ha valahol az ország határán katonai konfliktus támad, minden biztonsági .ntézkedés nélkül rögtön ott terem, ha az utcán demonstrálnak, minden elövlgyázat nélkül a tüntetők közé megy, hogy meggyőzze őket. Fejszál, Szaud-Arábia királya szintén nyitott kocsiban utazik és színes öltözékü beduinok kisérik, akiknek az a feladata, hogy a tömeget ellenőrizzék és figyeljék. A Fekete Afrika államfőit fegyveresek őrzik. .4 Dél-afrikai Köztársaság elnöke, mielőtt munkába megy, az épületet minden nap ellenőrzik. Indira Ghánái Indiai mtnlszterelnököt általában egyetlen rendőr kíséri. Ezzel szemben a pakisztáni elnököl körültekintően őrzik. Ha valahová utazik, az egész útvonalon és a mellékutcákon órákkal előbb leállítják a forgalmat. latin-Amerikában a nemzeti hagyományok megkövetelik, hogy a „vezér" bármikor kéznél legyen. Ezért Itt az összes elnököt alig őrzik. A chilei elnök minden őr nélkül közlekedik az utcán. Bolívia elnöke, habár több merényletet kíséreltek meg ellene, mindig őr nélkül jelenik meg a nyilvános gyűléseken. Ebből is világosan látszik, hogy a világon sehol sincs olyan átgondolt és nagyarányú védelmi rendszer, mint az Egyesüli Államokban. Nemcsak a rendőrök százat állnak Nixon elnök szolgálatára, de testi épségének védelmére Igénybe veszik a technika minden vívmányát is. (Sz. j.) Valóban az a baj, hogy túlságosan sok ember van a Földön? Ha nem akadályozzuk meg az emberiség szaporodását, hovatovább katasztrófa fenyeget? S hogy mindennek « kulcsa a születések kor■ Játozása? ■ Tagadhatatlan, van néhány riasztó szám. 1920 és 1930, 1930 és 1940, sőt még 1940 és 1950 között is 10—11 százalékkal nőtt évtize- I denként a világ népessége. A következő évti- I zedben, 1950 ős 1960 között már 19 százalékkal, azután hússzal, huszoneggyel. S úgy nekilódultunk, hogy ha még fel is tételezzük, hogy 2050- I lg sikerül a tízévenként! növekedést 9 százalékra leszorítani (aminek kiről a valószínűsége) — a földgolyó lakossága addigra eléri a 11 milliárdot. Tehát majd háromszor annyi em- I bér lesz a Földön, mint most. Ezért Irta Thor, kll Kristensen dán professzor: „Hosszútávon az egyetlen elfogadható növekedési hányad a világ számára a nulla. Még egy kicsiny pozitív I növekedés is lehetetlen helyzetet eredményez■ bet a következő évszázadokban.“ Exek (tények: Mi következik hélőfükf A „népességrobbanás“ okia nem az, hogy az anyák több gyereket szülnek. Hanem, hogy kevesebb ember hal meg Az emberiség leküzdötte ősi ellenfeleit, u járványokat, a tömeges éhhalált. Szép számmal akadnak olyan teóriák, amelyek szerint nincs más hátra, mint hogy magunk tizedeljük meg saját magunkat. Hogy „egyensúlyban“ maradjon a születések és a halálozások száma. A gyilkos teóriákat szívesen elutasítja, lelkiismerete megkönnyítésére hamar megbélyezi az ember. A szigorú tényekkel azonban számolni kell. Mindenekelőtt azzal, hogy az emberiség száma nem általánossághan növekszik — hanem miközben a kultúrált körülmények között élő, megfelelően táplálkozó emberek száma alig gyarapodik, az éhesek, a nyomorultak, akiknek semmi veszítenivalójuk nincsen, gyorsan szaporodnak. Komoly veszélye van tannak, hogy a tudomány és technika minden világra, illetve világűrre szóló sikere ellenére évről
