A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-21 / 25. szám

A Szojuz—0 teljesítette programját. A tudományos kommentá­torok véleménye szerint a Szojuz-9 repülőse munkaszakasz, sajátos láncszem a kozmonautákkal végzett Űrrepülések azon programjában, amelynek fő célja a kozmikus teret az ember szolgálatába állítani, oly mádon, hogy ebből jelentékeny haszon származzék nocsak a tudomány, de a gazdasági terűlet számára is. Képünkön: Andrljan Nytkolájev ürptlúta felölj és Vttalij Szevasztyjanou fedélzeti mérnök, a Szojuz—6 két űrhajósa fAPN fele.) CSEHSZLOVÁKIA 1970 Maxink felszabadulásának 25. évfordulói* al­kalmából Moszkvában nagyszabású kiállítást rendeztek, amelyen a mai szabad szocialista Csehszlovákia mutatkozik be a baráti Szovfet­­unlónak. Szovjet barátaink már jó elóre meg­töröm tették a legjobb lel tételeket, Moszkva lakossiga óriási órdeklódássel várta a kiállí­tás megnyitását, hiszen a csehszlovák Ipari ás egyéb termékek színvonalának jóbfre már ré­gebben eljutott hozzájuk. A közelmúltban egy Ismerúsóm, a Szovjetunió Ószaki vidákéról, el mondotta, miképp ismerkedett meg évekkel es­etett Csehszlovákiával a moszkvai üvegipari kiállításon. Azelőtt szinte semmit sem tudott hazánkról, az említett kiállítás annyira föllel­kesítette fit. hogy feleségével együtt érdeklődni kezdett Csehszlovákia és annak kültérije Iránt a már jó lde|e a Szovjet-Csehszlovák Baráti Társaságban tevékenykedik. Igen, az üveg­ipari kiállítást a Szovjetunióban még nem fe­lejtették el, ezt a mostani, a „Csehszlovákia 1870“ elnevezést vlseifi kiállítás rendezői csak­hamar fellsmorték. Ugyanis nlfire kiszámítot­ták, hány ember látogatja majd meg a kiállí­tást s náhlny nappal a belépő jegyek árusí­tásénak megkezdése után rémülten állapították meg, hogy a jegyek tele már elkelt s az ér­deklődés egyre fokozódik. A föhlr megelőzte magát a kiállítást, melynek szervezői nem okoztak csalódást. A szokásosnál sokkal rő­­vtdebb Idő alatt készítették el a szocialista Csehszlovákia gazdasági és kulturális eredmé­nyeit szemléltető — a maga nőmében egye­dülálló — kiállítást. A szovjet küxOnség hálás néző és látogató, a hagyományos barátság az érdeklődés hatalmas hullámát váltotta kt, ki­állításunkat százezrok látogatják. Jekatyertna Furceva szovjet mávolődésUgyl miniszter a kora­reggelt órákban, jóval a megnyitás előtt látogat­ta meg a kiállítást, hogy nyugodtan megszem­lélhesse. Utána az évszak legfelcntfisebb társa­dalmi és kulturális eseményének nevezto. A kiállítás természetesen nemcsak moszkvai jelentőségű, Csehszlovákia barátai felkeresik azt a Szovjetunió legkülünbüzőbb vidékeiről, megcsodálják a kiállított tárgyakat, tapsolnak a kulturális műsornak, megszemlélik s a szak­értők magasra értékelik üveg-, bútor-, textil­én gépipari termékeinket. A szocialista Cseh­szlovákia 25 évvel felszabadulása után láto­gatásra érkezett Moszkvába. Jön!!! Jön!!! A legsúlyosabb kiállított tárgy: egy hajómotor A legmagasabb állami és pártfunkcloaériusok látogatása a kiállításon A divatklállitáshoz nem kell kommontár Jön!!! ‘ ' & ' . ' Kurucr. Sándor felvétele SZABÓ LÖRINCZ fiestri »füsti Pocaké, a flcsorl, füsti fecske, futár az egek meg a konyha között, ki a túrt ajtón kt-beszökve-repesve «zömünket a tiszta azúrba kötöd, mi csalt Ide, tavalyt tanyádra, tlcserl, villafarkú, dalröpke vándor, a nagy vizok ás hegyek fölött Magyarországra Afrikából: micsoda hűség, mily szeretet? „Mit, mit?“ — csicseregsz, ha kérdelek; — „Itt, itt!“ — cslvogod, ha kereslek, s már tovatünas. „Mit vitt?“ — a társad kördl; de: — „Csitt, csitt!“ — inted le, ahogy megint berepülsz. Nem értelek, Isteni vendég, te tlcserl, csak nézem, hogy körözöl elegánsan » csupaszáf-fiaidnak enni hogy adsz: áldás lakik a fehérfalú házban, ficaeri-füstl, ahol te laksz. Pedig gyötrődsz, te, vidámszavó fecske, te, szép, te citeraénekü: mint lelket a bűn, fészked nyűve-szennye folyton emészt, a rüh, bolha, tetű, „Csitt, osittl“ — keserű szavad Is gyönyörű: ha csak villansz, önzőn felejtem nyomorod, nyllgyors, légi vadász, s — „Vigy, vigyl“ — hintázom a végtelenben kők szárnyadon, elragadtatás. Mert ott aztán te vagy út, ti vagytok urak az arany gömb alatt, szédültök, ahogy föl-, ahogy lecsapok (világnagy csókban a gondolat), ég hangot halai, fecsegtek, tlcserl: a mindenség öröme tolong a táncotokban, az áletetek — nem Is figyeltek rá, hogy ■ konyha álmát a mennybe kötitek. Fecske, tv flcsorl, füsti fecske, három-négy éve láttalak, a most újrja jössz, elegánsan evezve: unokád? a fiad? férjed? te magad? Bárki vagy, Dalteli, jó látni, hallani, hogy itt vagytok, áldó igézet, nyarunkat telezengeni hű fial a szenvedésnek, barátaim, — é& győztesen 27. számunkban megkezdjük Kuprtn Szulamit című világhírű kisregénynek folytatá­sos közlését. Ha szereti a szépet, ha hisz a szerelemben és abban, hogy egyedül a szépség halhatatlan, túléli a piramisokat, a hadvezérek hírét, öregebb a folyúknál és a hegyeknél, a ragyogását nem tompíthatják el a suhanó évszázadok, évezredek, okvet­lenül biztosítsa magának a Hót következő számait. Felejthetetlen olvasmánya less a szép nyári hónapokban. Megtudja, hogyan született a világirodalom legszebb szerelmes költeménye, az Éne­kek éneke... Hogyan szerette a bölcs és mesésen gazdag Salamon király Szulamitot, az egyszerű kis szőlőmunkás leányt, akitől Így búcsúzik el: — Ameddig szsretni fogják egymást az emberek, ameddig a lélek és a test szép­sége lesz a legszebb és a legédesebb élőm a földön, addig, esküszöm neked, Szulamit, nevedet századokon keresztül moghatottan és hálával emlegetik majd. Igazai mondott! Amíg ember él a Földön, az Énekek éneke a világirodalom legszebb szerelmes vérre élni tag milliók ajkán, ezer nyelven. S az a könyv Is, amit Salamon k<rőly és Szulamit szerelméről irt Knprtn, amit Önök is hamarosan olvashatnak lapunk­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents