A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-07 / 23. szám

kassai, a tornai, a rimaszombati, a nagymegyeri, a nagyozorai, a somorjai általános iskolák táncegyüttesei és a zselizi gimnázium táncegyüttese.

15.00 órakor

EGY HAZÁBAN ÉLÜNK — a

csehszlovákiai magyar élegyüttesek seregszemléje, teliépnek: a Csemadok fülekpüspöki helyi szervezetének táncegyüttese, Székely István koreográfus vezetésével,

a Csemadok abaújszinai helyi

szervezetének táncegyüttese, Erős Pálné koreográfus vezetésével. Az együttes a legrégebben alakult együttesek közé tartozik, sikeresen szerepelt a szvidnyíki ukrán népművészeti fesztiválon,

a Csemadok Kassa-űjvárosi he‘lyi szervezetének Oj Nemzedék táncegyüttese, Hemerka Olga koreográfus és Steez László asszisztens vezetésével, a Csemadok rimaszombati helyi szervezetének Gőmöri Népi Együttese, Ádám Lajos vezetésével. Az együttes 1958 lg az egyik legjobban működő és a legnívósabb produkciókat nyújtó együttes volt. 1968 után hullámvölgybe kerültek, de kitartó munkájukkal két éven belül ismét a legjobbak közé küz dötték fel magukat, a Csemadok érsekújvári helyi szervezetének táncegyüttese, Szombat Marianna koreográfus vezetésével. Az 1968. évi koreográfusi pályázat III. díját Szombat Marianna nyerte el, „Pataknál“ című tánckompozíciőjával, amelyet az együttes mutatott be. Az 1969. évi koreográfusi pályázaton megvédték III. helyüket, Szombat Marianna „Szüreti epizódok“ című tánckompozíciójával, a Lévai Garamvölgyi Népi Együttes, Bura István koreográfus vezetésével. A legrégebben működő táncegyütteseink közé tartozik. Az idei fesztiválon Búdra István „Regrutabúcsúztató“ című tánckompozíciőját és Halász Gyula „Bodrogközi táncok“ című táncszvitjét láthatjuk,

a Komáromi Járási Dal- és Táncegyüttes a legfiatalabb együtteseink közé tartozik. 1969 őszén alakult Tornyosi László művészeti vezető és Goda Éva _ koreográfus vezetésével. „Martosi lakodalmas“ című népszokás-feldolgozásokat mutatják be a fesztiválon.

Ez évben első ízben kerül sor az együttesek értékelésére. A központi tanácsadó testület által kinevezett zsűri az együttesek között az alábbi díjakat osztja ki:

I. díj: Az Országos Népművészeti Fesztivál Nagydíja; ezzel a legjobb koreográfiát díjazzák;

II. díj: ezt a legszebben táncoló együttes kapja;

IH. díj: ezt a legszebb műsor megválasztásáért ítélik oda;

IV. díj: ezt a legjobb szólótáncos kapja.

Ebben a műsorban lépnek fel a TAVASZ! SZÉL VIZET ÁRASZT... népdalverseny győztesei.

A inhuíóbnn

A SZOCIOLÓGIAI TÁRSASÁG

A Csemadok KB mellett előkészítő bizottság alakult a Csehszlovákiai Magyar Szociulugiai Iársaság megalakításának előkészítésére. A bizottság márciusi ülésén határozatott hozott, hogy május 22-én és 23 án kétnapos szakszemináriumot rendez Bratislavában a járási szociológiai szakcsoportok vezetői részére.

A szemináriumon sokán részt vettek Dél-Szlovákia járásaiból. Akik nem jöttek el, sajnálhatják, hogy lemaradtak a nagyon értékes előadásokról.

A szeminárium előadói voltak: KULCSÁR KÁLMÁN, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutatócsoportjának vezetője, FERGE ZSUZSA és SZELÉNYI IVÁN, az MTA Szociológia Kutatócsoportjának munkatársai. A Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének képviseletében WAGNER eivtárs jeleut m«g.

A kétnapos munkaértekezletet Kardos István, a nyitrai Pedagógiai Fakultás tanársegéde vezette, akivel elbeszélgettünk a szeminárium jelentőségéről.

Vendégeink szívesen jöttek el hozzánk — mondotta Kardos István. — Éppen a legnehezebb munkában, az Indulás feladataiban, az alapvető elméleti-módszertani ismeretek elsajátításában segítenek bennünket. Ez a segítség más vonatkozásban is nagy jelentőségű.

Sokan megfogalmazták már, hogy a szocialista termelési viszohyok közepette élő etnikai közösségek elérhetnek a szellemi fejlődés azon szintjére, hogy tudományos igénnyel kíváncsiskodnak. saját magukról, azaz tudományos módszerekkel és szervezetten rákérdezhetnek saját mibenlétükre, életkörülményeikre, létük belső viszonyaira. Ez az objektív társadalmi viszony szülte azt a gondolatot, hogy a Csemadok mellett átmenetileg, addig, amíg a kérdés méltányosabb megoldást nem nyer, tudományos társaságok alakulnak. A Csemadok új programjával összhangban több tudományos társaság alakult, és dicséretes eredményeket felmutatva működik. Egyedül talán csak a Szociológiai Társaság megalakulása késlekedik, s ennek az az egyedüli oka, hogy — noha sokan érdeklődnek a szociológia iránt — ténylegesen nincsenek képzett magyar szociológusaink. Tudvalevő, hogy a huszas és harmincas években születőben volt Dél-Szlovákiában egy nagyon igéretteljesen életképes, erősen társadalomelméleti telítésű szociológiai és szociográfiai szellemi mozgás l mindenekelőtt a sarlósokra és az érsekújvári csoportra gondolok), de ez, jól imert társadalompolitikai okok miatt, elsorvadt, még mielőtt megerősödhetett volna.

1948 íebruárja után a ml szellemi életünk majdcsak teljesen a semmiből nőtt ki, hiszen a hazai magyar társadalom lényegében egy nagy paraszti világ volt, képzett értelmiség nélküli világ. Az elmúlt húsz év fejlődésének egyik legmarkánsabb ténye éppen az, hogy ma már teljesen más potenciával rendelkezünk, s ki tagadhatja, hogy a csehszlovákiai magyar nemzetiség jelenlegi szellemi élete pezsgő szellemi élet, több vonatkozásában is gazdag és színes. Persze foghíjas Is, mint ahogy foghíjas maga az értelmiségünk is. Mindenre nem futotta sem az időbot, sem az erőnkből, s hadd említsem meg azt Is, hogy szellemi életünket és fejlődését nem kis mértékben befolyásolta az egész ország szellemi mozgása. Ezt azért hangsúlyozom, hogy okaiban is nyilvánvalóvá váljék a képzett magyar szociológusok hiánya.

Ebben a helyzetünkben az előkészítő bizottság úgy döntött, hogy a gyermekbetegségek megelőzése érdekében nem a Társaság megalakításával vagy éppenséggel valamiféle nagyon igényes kutatással kezdjük a munkát, hanem tanulással, a nélkülözhetetlen elméleti alapismeretekben való tájékozódással.

A kétnapos munkaértekezlet tanulságaként megállapíthatjuk, hogy csakis a kölcsönös tájékoztatás és tájékozottság alapján képzelhető el a jó együttműködés, nem beszélve a szociológiai szakcsoportok küldetéséről, kisebbségi létünk társadalmi-gazdasági össztevőinek megismeréséről.

A munkaértekezletet Kardos István értékelte. Zárszavában a következőket mondotta:

„Első szemináriumunkon négy elméleti bevezető és egy tájékoztató előadás hangzott el. Tisztában vagyunk azzal, hogy a szeminárium résztvevői a tárgyi ismeretek szempontjából heterogén társaság, hiszen részt vettek szociológia-szakos egyetemi hallgatók, és a szociológia iránt csak éppenségel érdeklődők. Ilyen esetben természetszerűen nagyon nehéz mindenki igényét kielégíteni, hogy úgy mondjam: mindenkinek a kedvében járni. Ennek ellenére úgy vélem, hogy mindenki hazavisz valamit a tarsolyában: az egyik — lévén az ismétlés a tudás anyja — felújította és megszilárdította korábbi ismereteit, a másik ténylegesen új ismeretekkel gyarapodott. Lehetséges, hogy valaki éppen arra döbbent rá, hogy a marxista szociológia nagyon is igényes tudomány, egyben hasznos is, hiszen az általa föltárt társadalmi összefüggések közvetlenül hozzájárulnak a helyes társadalompolitikai döntések meghozatalához a szocialista társadalomban.

Ezt a szemináriumot továbbiak követik majd. A következő szeptember végén lesz. Az előadások témáját még nem véglegesítettük, de valószínűleg sor kerül majd a szociológiai elméletek történetének áttekintésére, az alapvető statisztikai fogalmak és eljárások ismertetésére, és az egyén szociális öszetevőinek elemzésére. Egyben sor kerül majd a jelenlegi szemináriumon elhangzott témák megvitatására.

Szeretnénk, ha az előkészítő bizottság már szeptemberben előterjeszthetné a Szociológiai Társaság statútumának és munkatervének vázlatát megvitatás céljából. Ennek kapcsán ismételten megnyugtatom a kételkedő elvtársakat, hogy a Szociológiai Társaság tevékenységében specializálódik majd, erejét elsősorban sajátos problémát vizsgálatába, a magyar nemzetiség kultúrális életének szociológiai vizsgálatára kívánja összpontosítani. Tehát egyetlen intézménynek sem veszi el a kenyerét, csak hézagpótló feladatot akar ellátni.“