A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-25 / 3. szám

&s MOSZKVA Özörény s végül Gömörhorka a község neve, vagy hivatalos szlo­vák változatban Gemerská Hôrka. Mind a négy égtáj felől meg­közelíthető, a legkönnyebben még­is a dél-északi'- Irányba haladó 50-es műútról; a ldkenyei nagy ka­nyartól balra letérő utas átmegy a íeketevlzü Sajó hldján, majd egyenesen torony Irányt halad to­vább. Már a bekötőútról szembe tűnnek a példásan rendezett ha­tár, a gondosan megművelt földek, a síkon s a dombokon egyaránt terpeszkedő község korszerű há­zai. Maga a község bizony elég ferde talajon épült, mondhatnám úgy is, hogy beszorult a Kőnyárt hegy oldalába, mintegy védelmet keresve a csípősen maró és oly-, kor kegyetlen északi szél ellen. Később mégis a laposabb részen épült a lakóházak zöme, éspedig talán főként azért, mert a cellulóz­­gyár keletkezésével és (annak ál­landó növekedésével megkezdődött1 a lakosságnak a munkát szolgálta tó s megélhetést biztosító ipari központhoz való közeledése. A mezőgazdaság kollektivizálása idején, az ötvenes évek elején a község közigazgatásilag még a volt tornaijai járáshoz tartozott. Földművesszövetkezete az akkori járásban az elsők között alakult meg és vált virágzó nagyüzemi gazdasággá. Most a község a rozs­­nyói járáshoz tartozik, s itt sem játssza a másodhegedűs szerepét a földinűvesszövetkezet, sem az üzem és egészében véve, maga a község sem. — Az 1880—18ö2-es években a jelenlegi cellulóz-gyár helyén Pel­­sőcnek volt vízimalma — kezdi mondani az üzem történetét Volcs­­ko Gyula; a gömörhorkai cellu­lóz-gyár kereskedelmi igazgatója. — Abban az időben megvásárolta egy társulat és gőzgépmeghajtású köszörűt építtetett fel faköszörü­­lét előállítására. Ugyanis ebben az időben már működött a nágy­­szlabosi papírgyár, és ennek egyik nyersanyagszükségletét képezte — és képezi ma is — a „faköszörü­­let“. Csak úgy mellékesen meg jegyzem, hogy a mindig nagyobb és nagyobb papírfogyasztás kielé­gítésére a régebbi időkben a gyár­táshoz használatos rongyanyag kevésnek bizonyult. Ez arra vezet­te a szakembereket, hogy a hiány­zó rongyanyag legalább részben való pótlására, papírgyártásra al­kalmas és olcsó pótanyag után ku­tassanak. Természetesen olyan után, amely nagy mennyiségben áll rendelkezésre. Már a 18. század közepén felmerült a gondolat, hogy fából készítsenek papirost, de csak száz évvel később sikerült olyan eljárást és gépi berendezést előállítani, amely iparilag alkal­mazható módon lehetővé tette, hogy a főt mechanikai úton — köszörüléssel — bontsák szét ele­mi sejtjeire. Ez a termék az úgy­nevezett „faköszörület“ — más anyaggal keverve — alkalmas volt papiros készítésére és — különö­sen az olcsóbb papirosokhoz — a rongyanyag nagyméretű pótlására. Az említett társulat, látva, hogy milyen jó felvevő a nagyszlabo­­si papírgyár, a biztos jövedelmező­ség, a biztös haszon reményében átalakította a vízimalmot faköszö; rület gyártására. Ez a termék azon­ban nem volt alkalmas finomabb kivitelű papiros gyártásához, így, kénytelenek voltak tovább keresni a rongyanyag pótlását, s így jött létre a facellulóz gyártása. Az 1890-es évek végén már három főzőkazán volt működésben. 1897- ben egy papírgépet is üzembe he­lyeztek a szükséges berendezés­sel és leállították a faköszörület gyártását. Ebben az időben már 460—470 embert foglalkoztatott a gyár, napi papírtermelése 6000 ki­logramm, cellulóz-termelése pedig 11000 kilogramm volt, 1930-ban az évi termelés elérte a IQ 500 tonnát, g jelenleg ennek már két és fél­szeresét termeljük — fejezi be az Igazgatóhelyettes dióhéjba szorí­tott gondolatsorát. Ennyit mond a száraz történe­lem, csakhogy én ezzel nem elég­szem meg. Tovább keresek, kuta­tok a rendelkezésemre álló meg­sárgult sorok között, mert van mit keresnem, van mit kutat­nom .,. A századforduló idején rohamo­san fejlődésnek Indult kapitaliz­mus az ipar koncentrációját von­ta maga után, és ebben a kérlel­hetetlen, létért küzdő gyilkos kon­kurenciában a kevés tőkével ren­delkező kisüzemek vagy lépést tud­tak tartani vagy kényszerűen be­olvadtak a nagyvállalatokba, eset­leg létük Is veszélybe került, A gyilkos konkurrencia-harcnak elsősorban a munkásság látta ká­rát. A védekezés egyetlen lehe­tőségét a szervezkedés nyúj­totta. Az egységben vélte jobb sor­sának biztosítását, és ide vezet­hetők vissza a gyökerei tmnak. A cellulóz-rost elválasztásához szükséges vegyi anyagit ebben a torony ban állítják elő A fa tisztítása kézzel A községi vizvezstékhálózat gép háza rT áÉ , _lu ■■ il ! JL v. ,m .4 ILZ.TT t A gömörhorkai Verontkd strandfür­dő A gömörhorkai efsz tyúkfarmja

Next

/
Thumbnails
Contents