A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-07 / 23. szám
Életünk valódi alapja Az elmúlt években gyakran tar pasztalhattuk, hogy a társadalom egész életét, minden rezdülését döntően befolyásolja az ország gazdasági állapota, a termelőmunka szintje és eredményessége. Marx voit az, aki megtanított rá: az embereknek ahhoz, hogy éljenek, szükségük van ételemre, ruhára, cipőre, lakásra, tüzelőre és más anyagi javakra. De az emberek csak úgy Juthatnak anyagi javakhoz, ha termelnek, dolgoznak. Ez a társadalom valódi létalapja. Mindez köztudott. Köztudott az is, hogy a társadalmi Jólét emelésének alapvető feltételo a több termelés, a színvonalasabb, szervezettebb és eredményesebb munka. Hasznos és szükséges, hogy tökéletesítsük a gépeket, a termelés szervezettségét, eredményesebb munkamódszereket vezessünk be, állandóan könnyltsük a munkát, de mint ahogy végsősoron a legtökéletesebb gép sem helyettesítheti az embert, a tulajdonképpeni munkát sem helyettesítheti a „legboszorkányosabb" termelési rendszer sam. Távol áll tőlem, hogy lebecsüljem a termelés tökéletesítésére Irányuló törekvéseket, de mat helyzetünkben elsődleges feladat u becsületes munka, ,a szervezett és tervszerű munka. Az elmúlt két évben Óta Síktól kezdve bőven akadtak emberek, akik különböző „csodamódszerekot“ ajánlottak a termelés fellendítésére, akik úgy akarták megvalósítani a „fogyasztói társadalmat“, hogy közben lerombolták a munka becsületét. Fejatehát t\ Gsuli szlovákiai Magyarok Tár sadahnt és Kulturális Szövetség*? nők hetilapja Megjelenik mi ml in vasárnap-Föszeikes/.frt Majos Ágoston Főszerkesztő helyi*!Ins Mács József Sze r készt ó bizottság Major Ágoston, Moes József, Ozs valci Árpád, Szőke József Grafikai elrendezés: Csader í,Oszló Szerkesztőség: Bratislava, Obehmi na n. 7. Postal ink ľ 399 Telefon: főszerkesztó 341 34 főszerkesztő helyettes 329 Ü4 szerkesztőség 32fl 85 Terjeszti a Posta Hirlaps/ulgála la, előfizetéseket elfogad minden postahivatal ós levél kézbesítő. Külföldre szőlő előfizetéseket el Intéz-? I'\S Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo nam. 411 VII. Nyomja a PRAVDA iiynindavólla lat. Bratislava, $ tó r óvá 4. Fluii/otési dij negyed évre 28, Kés. f ii évre 52,— Kčs, egész év >:v UH, Kés. < ;7M ■Hókat nein őrzőnk meg és mm kúldiírik vissza tejére állított gondolkodás szülte a „fogyasztói társadalom“ elképzelést, hiszen minden társadalom elsősorban termelő társadalom, mert csak akkor fogyaszthat, ha előbb termel. Az alap a termelés, és az is marad minden körülmények között. A szocializmusról külön Is hangsúlyozzuk, hogy a munka társadalma, ahol a munka valódi lényegében már nem pénzért végzett bérmunka, hanem a minden lehetséges fejlődés alapja, „becsület és dicsőség dolgu“. Elkoptatott szólamnak tűnő szavak ezek, de kifejezik a lényeget és ezért ma is ragaszkodnunk kell hozzájuk. A ml társadalmunk sok olyat tesz az emberért, az ember jólétéért, egészségéért, szakképzettségéért és műveltségéért, amiért nem kejl ez egyénnek külön-külön fizetnie, és ezért társadalmunkban sok az olyan teendő Is, amelyet bér nélkül, önfeláldozóén kell elvégezni. A ml viszonyaink között nem engedhető meg, hogy a pénzt tegyük a munkára serkentés egyetlen eszközévé, mert az anyagi érdekeltség mint Igen fontos tényező mellett nem lehet lebecsülni a szocialista tudatot, az emberek nevelésére Irányuló tényezőket sem. A munka az elmúlt társadalmakban kényszerű munka volt. A dolgozókat legkülönfélébb módszerekkel kényszerltették, hogy gazdagságot teremtsenek a. klzsákmáuyolóknak. A dolgozó ember mértéktelenül sokat fáradozott, mégsem volt becsülete, mégis nyomorúságos körülmények között ólt Ez a kényszerű munka utálatot és gyűlöletet keltett az emberekben a termeléssel szemben, amelv szellemileg és fizikailag elnyomorftotta őket, aláaknázta egészségüket. Ez a felfogás átitatta a dolgozók egész társadalmát és utóhatását hiba lenne ma Is, a ml körülményeink között lebecsülni. Azok, akik 1988-ban csupán a pénz varázserőiében bízva próbálták az emberekei e ma is élő szemléletből „klgyógyltani", tulaldonképpen további éltető injekciókat adtak, teljes egészében újraélesztették ezt a szocializmustól Idegen felfogást, lói tudjuk, hogy miként végződött a kísérletük. Csodaszerükkel milliárdos anyagi károkat okoztak, de még nagyobb kár az, amit erkölcsipolitikai téren okoztak. Bebizonyosodott, hogy az ún. „szabad vállalkozás", mégha hozzá Is ragasztották a szocialista jelzőt, a társadalom ellen fordult, szabad teret un gedett a spekulációnak, megvesztegetésnek és túlfizetésnek, az egyének és vállalatok jogtalan meggazdagodásának a társadalom rovására, teljes káoszt teremtett az amúgy is bizonytalankodó beruházási politika terén. Mindez túlságosan drága tandíj volt annak felismeréséért, hogy büntelenül nem lehet elhagyni a szocialista gazdálkodás alapelvett, hogy a gazdasági tervet nem helyettesíthetjük a piac szeszélyes ingadozásával, hogy a központi Irányítást nem pótolhatja egyént elképzelés és döntés, hogy csupán a gazdasági körülményekkel avagy „klímával“ nem kényszeríthetők a vállalatok arra, hogy azt termeljenek, amire a társadalomnak szüksége van, hogy olyan mennyiségű és minőségű áruval lássák el a kereskedelmet, amilyet a szocialista társadalom érdekel megkívánnak, hogy ésszerűen és gazdaságosan termeljenek és önként mondjanak le a monopol helyzetükből eredő jogtalan gazdasági előnyökről. Egyszóval az egész elképzelés nem teljesítette azt a vá rakozást, hogy gazdasági életünket ktgyógyítju az 1988 januárja •előtti bajokból. A párt jelenlegi vezetősége azonnal fellépett e torzulásokkal, gazdasági káosszal szemben. A Központi Bizottság Idei januárt ülése olyan teljesíthető feladatokat tűzött a társadalom elé, amelyek arra Irányulnak, hogy megteremtsék az elkövetkezendő ötéves terv, a további felemelkedés előfeltételeit. Azóta kezd mutatkozni a hozott Intézkedések konszolidáló, a káros folyamatokat megállító hatása. Természetesen távolról sem állíthatjuk, hogy már minden szükségeset megtettünk, hogy máris kitűnő eredményeket értünk el. Egy azonban bizonyos: Ismét kezd kialakulni az emberek munkához való leleJősségteljes viszonya. Bizonyítják ezt a kötelezettségvállalások, a szocialista munkaverseny újraéledése, a szocialista munkabrigádok aktivizálódása, a pluszműszakok, az önkéntes fásítás, a faluszépités, az Iskolaépítést akció 3tb. Ismét kezd kialakulni az a tudat, az a légkör, hejgy minden elvégzett munka nekünk segít, a ml életünkön javít. Erősödik az a tudat, hogy a termelés minden eredménye és mindon tpunkasiker közvetlenül vagy közvetve hatással van a társadalom egészének Jólétére. Ismételni szeretném: az anyagi érdekeltség mellett a dolgozók raunkekészságét nagy mértékben fokozza az, ha a dolgozók tudják, hogy a termelés növelése, a jobb minőségű termékek előállítása több és jobb minőségű közszükségleti cikket eredményez mindenki számára. Mindezt csak rendszeres és állandó felvilágosító munkával érhetjük el. így változhat meg véglegesen az emberek munkáról alkotott nézete, alakulhat ki a munkához való felelősségteljes viszony. Az anyagi érdekeltség is fontos, rendkívül fontos, de a munka nálunk semmilyen körülmények között sem süllyedhet le a pénzért végzett szolgálat, a pénzért tett „szívesség" szintjére. Országunkat az elmúlt 5 év során elsősorban az tette elismertté, azért tudott gyorsabban olóre haladni, mint sok más ország, mert népeink többet ti jobban dolgoztak. Ez a biztos és járható üt áll ma is előttünk. Természetesen a mai kor már műszakilag magasabb szintű termelést követel. Fel kell használni a tudomány és technika összes korszerű vívmányát, a munkaszervezés bevált tapasztalatait, különösen a szocialista országok tapasztalatait. Mindezt a dolgozó ember joggal várja a termelés mai kapitányaitól, mérnököktől, közgazdászoktól és Igazgatóktól. SZŰKE JÓZSEF A lakásépítés országunk nagy gondja. A lakosság csak az állam jelentős anyagi huzzájárulásával oldhatja meg lakásproblémáit.
