A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-06-07 / 23. szám

Huszonöt évvel emiatt helyezték tizembe a Szoujetunióban a Kaszat­­tengeren, a parttól száz kilométerre a „Fekete szikláknál" az első fúró tornyot, s ezzel megkezdődött a tengerfenék alatti kőolajkészletek fel­tárása. Azóta 3U—4U méteres cölöpökön egész kis olafvárosok épültek a tengeren, szivattyútelepekkel, kétemeletes lakó- és Irodaházakkal, iskolával, postával, kórházzal, kult úr házzal. — A képén az egyik ilyen tengeri olajváros. RÉGI ßS Of. -- A Volga menti Kufbisev, az egykori Szamara északi peremén valamikor egy kolostor állt, ezen túl már a végtelen erdő kez­dődött. A város ma a Volga partján húsz kilométerre a' volt kolostoron túl húzódik, amelyből már csak a bejárati kapu maradt meg. Rigában, a Lett SZSZK fővárosában nemrég nyitották meg a lelt vörös­gárdisták múzeumát. A lett lövészezredek nagy szerepet látszottak az Vjn-es októberi forradalomban. Felvételei!: APN Moszkva Képek o Szovjetunióból integráció a szocialista közösség gazdasága további felvirágoztatásának útja Néhány nappal ezelőtt ért véget Varsóban a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 24. ülésszaka. Van valami jelképes abban, hogy a KGST tagállamainak magas szintű küldött­ségei éppen Varsóban gyűltek össze 24. ülés­szakukra. Ott, ahol 15 esztendővel ezelőtt, ép­pen ezekben a napokban az európai szocialista országok politikai és katonai együttműködést) két helyezték a barátsági szerződés tartós alap­jára. A lengyel főváros most a gazdasági kap­csolatok még magasabb szintjét megalapozó tanácskozások színhelye volt. A miniszterelnökök ezúttal nein egyszerűen a KGST további munkájáról tárgyaltak. Olyan fejlesztési irányelvek, programok foglalkoztat­ják a tagállamokat, amelyek célja a jelenlegi közös erőfeszítések formáinak, módszereinek tökéletesítése és íljabb, hatékonyabb formál­nak és módszereinek felkutatása. A 23. rend­kívüli, moszkvai ülésszak tavaly áprilisban szé­les fronton kezdeményezte az Integrációs prog­ramot. Ez azóta is számos állandó bizottság és munkacsoport megbeszélésein formálódon, s most ez a. program került a miniszterelnö­kök elé. A jelenlegi integrációs irányzatok a nemzet­közi szocialista piacon megfelelnek a kölcsö­nös árucsere terén elért eredményeknek. Itt figyelembe kell vennünk, hogy ez a kölcsönös árucsere a KGST egy-egy tagországa külkeres­kedelmi forgalmának több mint a felét teszí ki. Az utolsó tíz évben a KGST országok Jelen­tős mennyiségű nyersanyagot és készterméket szállítottak egymásnak, például több mint 200 millió tonna szenet, mintegy ISO millió tonna kőolajat, több mint 45 millió tonna gabonát, mintegy 240 millió pár cipőt stb. Nemzetközi tervezés alapján folyik a tagországok ipará­nak kooperációja és szakosítása. Jó eredménye­ket hoz a közös vasütlkocsí-park, a közös euer­­get)kai rendszer stb. Ma a KGST-országok termelése gyakorlatilag a legnagyobb termelési komplexumot jelenti a világon, ha figyelembe vesszük, hogy a tag országok több mint 340 millió lakossal rendel­keznek és a világ ipari termelésének több mint egyhannadát szolgáltatják. Az utolsó húsz év folyamán e komplexum ipart termelése több mint öt és félszeresére emelkedett s fejlődési üteme megelőzi a másik európai gazdasági komplexum — az Európai Gazdasági Közösség Ipari termelésének fejlődési ütemét. A KGST-ben tömörült szövetséges országok helyesen fölismerték azt a gazdasági szük­ségességet, hogy elmélyíteniük és tökéletesíte­niük kell a népgazdasági tervek egyeztetési formáit és módszereit, erősíteniük a termelés hatékony ős szilárd nemzetközi szakosítását és kooperációját. Fokozatosan ki kell küszö­bölni a nyersanyagigényes termelés! ágazatok duplleltását, a nemzetgazdasági tervek haté­kony koordinálásával közös, nagyméretű beru­házásokat lehet megvalósítani, összhangba le­het hozni a fűtőanyag, energiai- és nyersanyag­igényeket s gyorsabban el lehet jutni a mű­szaki fejlesztés kulcskérdéseinek megoldásá­hoz. A nemzetközi szocialista piacon megnyilvá­nuló Integrációs irányzatok megkívánják a tag­államok szorosabb tudományos-műszaki együtt­működését. A tagállamok keresik a konkrét formáit ennek az együttműködésnek, szó van közös kutatóintézetek, tudományos tanácsok létrehozásáról. Fokozatos és hatékony Integrációja egy olyan hatalmas komplexumnak, mint amilyent a KGST-országok alkotnak, az említett kérdések ős számos további nyílt kérdés sokoldalú ta­nulmányozását igényli. A tanács ülésszaka ezért határozatot hozott a szocialista világrendszer közgazdasági problémáival foglalkozó nemzet­közi Intézet megalakításáról. Az Intézet felada­ta egyes gazdasági problémák komplex kidol­gozása és a KGST-tagállamok együttműködésé­nek további elmélyítése, tökéletesítése. A varsói KGST-csúcs nem kezdet, nem is be­fejezés, nanem része a szocialista közösség guzdasági együttműködése állandó folyamatá­nak. Csehszlovákia rendkívül érdekelt a test­­vérországok közötti kapcsolatok szorosabbá fűzésében, hiszen eddigi terveinek megvalósí­tásában éreztük az összefogásból adódó elő­nyöket, s jövő terveink teljesítésének egyik zálogát látjuk a még hatékonyabb együttmű­ködésben, — ta —

Next

/
Thumbnails
Contents