A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-24 / 21. szám

a tények minden magyarázatnál ékesebben beszélnek A Szovjetunió segít gazdasági problémáink megoldásában A hazánkban végbemenő konszolidációs fo­lyamat gazdasági téren is nagy lépésekben halad előre. Messze vagyunk még ugyan attól, hogy a kezünket dörzsölve elégedetten meg­pihenjünk — erre egyhamar nem kerülhet sor, meg azután nem is volna helyes, ha elbíznánk magunkat és állandóan többre ne törekednénk —, de azért kilátásaink már nem a legrosszab­bak. Abban, hogy ezt kijelenthetjük — amint az az alábbiakból is kitűnik —, nagy érdeme van szilárd támaszunknak: a Szovjetuniónak. A május elején megkötött nagy horderejű csehszlovák—szovjet gazdasági szerződések célja gazdasági nehézségeink kiküszöbölése. A Szovjetunió korszerű technikája és technoló­giája segítségével ugyanis kiküszöbölhetők lesznek a villanyáram termelésével kapcsola­tos zavarok, meggyorsulnak a lakásépítkezé­sek és a prágai metró ütemesebb felépítésé­vel a főváros közlekedési problémái is a ter­vezettnél hamarabb nyernek megoldást. Atomerőműveket építünk Az elmúlt tél folyamán nem egyszer meg­győződhettünk róla, mennyire megbízhatatlan a villanyáram-szolgáltatás nálunk. Lényeges ja­vulásra a saját erőnkből az elkövetkezendő években sem számíthatnánk, mert az áramter­melésben mutatkozó hiány csak az energiafor­rások növelésével biztosítható. Márpedig erő­művek építése igényes feladat, gazdag tapasz­talatokat kíván és hosszú évekig tart. Hőerő­művek építése különösen szénvidékeken, pl. Észak-Csehországban célszerű; a hőerőművek hátránya viszont az, hogy az üzemeltetésükkel keletkezett füst, pernye, korom és a kigőzöl­gések a levegő beszennyeződését, tehát a la­kosság életkörülményeinek lényeges rosszab­bodását idézik elő. Ezért tartjuk olyan nagy jelentőségűnek azt a szerződést, melynek érteimében két,, egyen­ként 840 megawatt teljesítményű atomerőmű­vet építünk a Szovjetunió támogatásával. Ez a szovjet segítség rendkívül sokoldalú, tekintet­tel arra, hogy nemcsak az atomerőműveket és a hozzájuk szükséges berendezéseket vásárol­juk meg, de az építkezési és szerelési munká­latok megkönnyítése céljából szovjet szakem­berek nyújtanak segítséget. Az első voronyezsi erőművet a szlovákiai Jaslovské Bohunicéban már működő atomerő­művünk közelében tervezzük. Üzembe helyezé­sére 1977-ben kerül sor. Azt még nem döntöt­ték el a szakemberek, hogy a másik atomerő­mű hol fog felépülni. Javaslataik értelmében a Morva folyó közelében Hodonín mellett, eset­leg a tfebici járásban, a Jihlavka folyónál he­lyezik el, úgyhogy 1979-ben, de legkésőbb 1980- ban már hasznát is vehessük. Az új atomerőművek üzembe helyezéséig te­hát kétségtelenül csínján kell bánnunk a vil­lanyárammal, melynek gazdaságos felhaszná­lása még jó néhány évig az üzemekkel szemben támasztott követelmények egyike marad, ha nem akarunk hasonló helyzetbe kerülni, mint a múlt télen ... Lakásgyáraink lesznek Az egyre nagyobb méreteket öltő lakáshiány­ról és szomorú következményeiről már eddig is sok vita folyt. Ám a nehézségek gyakori elem­zése, sőt a hibákra rámutató bírálatok sem járultak hozzá a helyzet enyhüléséhez. Szak­emberek véleménye szerint a javulás csak szakavatott intézkedésekkel biztosítható, olya­nokkal* amelyek lehetővé teszik, hogy az ed­digi hagyományos építkezési módszerek helyett az ipari építkezési módszerekre térjünk át. Hogyan érhető ez el? Természetesen ugyan­csak a Szovjetunió segítségével. A már emlí­tett szerződés értelmében a Szovjetunió öt ház­­panel-gyártó üzem szállítására kötelezte ma­gát; ezeknek teljesítő képessége évente 8000 lakásegység lesz. Hol építjük fel a házgyárakat? Évi 4000 la­kásegység kapacitású két üzem Prága szükség­leteit lesz hivatott fedezni. A továbbiakkal Brnóban, Nővé Mesto nad Váhom-ban és Micha­­lovcéban számolnak. Egy-egy panelgyár telje-' sítőképessége — három műszak esetén — éven­te 2000 lakás lesz. Az első üzem berendezésének már a jövő év végén meg kell érkeznie. A többi gyár gép­berendezésének szállítására pedig fokozatosan 1974 augusztusáig kerül sor. Ám ezzel még nem merül ki a Szovjetunió segítsége, mert az üzemek szállításán kívül szovjet szerelők is jönnek hozzánk, hogy kivegyék részüket a szerelési munkákból és értékes tanácsokkal szolgáljanak a csehszlovák szakembereknek. A prágai földalatti is gyorsabban felépül De nem volna teljes a beszámoló, ha nem szólnánk nagy barátunknak a prágai földalat­ti építési munkálataihoz nyújtandó segítségé­ről. Hiszen ezen a téren is sokat tanulhatunk tőle. A szovjet nagyvárosokban mintegy 450 km-nyi útvonalon közlekedő földalatti vasutak megépítésével ugyanis olyan gazdag tapasz­talatokra tett szert a Szovjetunió, hogy fel­használásuk feltétlen biztosítékot nyújt a gyors és gazdaságos építkezésre Prágában is. • Ennek, a gazdasági és műszaki együttműkö­dést szabályozó szerződésnek nagy előnye, hogy nincs időhöz kötve. Ez azt jelenti, hogy a szov­jet segítséget mindaddig igénybe vehetjük, amíg szükségünk lesz rá. Kizárólag tőlünk függ tehát, milyen mértékű és milyen jellegű kíván­ságokkal fogunk fellépni. A szóban forgó szer­ződést jegyzőkönyvek egészítik ki, ezekben fel­soroltuk az építkezések megvalósításához -szükséges mindazokat a szakembereket, akik­nek a munkájával feltétlenül számolunk. Ter­mészetesen azokról a tervezőkről és mérnökök­ről sem feledkeztünk meg, akiknek tanácsait főleg az alagutak és az állomások felépíté­sénél értékesíthetjük majd. Ezzel azonban ^még nem sokat érnénk az építkezéshez szükséges sokféle gép- és gépbe­rendezés, valamint a mozgólépcsők nélkül; ezek 1971-től 75-ig fokozatosan fognak megérkezni Prágába. Emellett szakembereink máris nagyra becsülik azokat a hasznos tanácsokat, melyek­nek célja nemcsak az, hogy a lakásegységek megmentése érdekében minél kevesebb épüle­tet kelljen lebontani és minél kevesebb park és ház rongálódjon meg a fúrások és ásatá­sok köve«jztében, de az is, hogy a gazda­ságosság és a zavartalan közlekedés érdekében egyidőben épüljenek az aluljárók a földalatti vasútállomásaival. Ezek az utólagos módosítá­sok több milliós megtakarításokat jelentenek, nemcsak azért, mert az idő pénz — a földalat­tinak a terv szerint két útvonalon már 1974- ben, illetve 1976-ban meg kell indulnia —, de azért is, mert lehetővé teszik a tényleges költségek tetemes csökkentését és óriási ká­rok megakadályozását. Az elmondottakból kitűnik, hogy a Szovjet­unió mindent elkövet annak érdekében, hogy megkönnyítse helyzetünket és enyhítse gazda­sági nehézségeinket. Nemcsak a tervezési és szervezési problémákkal kapcsolatos gondolat osztja meg velünk, de műszaki és anyagi se­gítségére is feltétlenül számíthatunk, akár energetikánk fejlesztéséről, akár a lakásépít­kezésekkel vagy a földalatti vasúttal kapcso­latos munkák meggyorsításáról van szó. A fentiekben csupán a tényeket soroltuk fel, melyekhez — úgy véljük — nem kell kommen­tár, mert ezek a tények minden magyarázat­nál ékesebben beszélnek. KARDOS MÁRTA Nagy József: Duna partján, tusrajz

Next

/
Thumbnails
Contents