A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-05-03 / 18. szám

Négyen az ország Ötmillió fekete lakosa közül

Elsősorban azört, mert Itt faji probléma Játszik szerepet. Az angolok eddig mindig, csak őfelsége színes bőrű alattvalói ellen avatkoztak be. Rhodesiában a túlnyomórészt angol származású fehér telepesek ellen kellene Interveniálniuk, s az Ilyesmi gentlemanok között mégiscsak lehetetlen.

Fontosabbak azonban a gazdasági érdekek. Rhodesiában már hoszszabb Ideje, Igen előnyösen fektetnek be nagyobb összegeket angol és amerikai érdekeltségek, de az utóbbi években kezd beáramlanl a nyugatnémet, a francia és a Japán tőke Is. Rhodesia a nyugati monopóliumok számára kitűnő piac Iparcikkek elhelyezésére és fontos nyersanyagszállító. Az angol dohányipar pl. az utóbbi évtizedben csaknem teljesen rhodesial dohány feldolgozására állt át.

Az afrikai országok, de más államok által Is követelt és a Biztonsági Tanács több határozata alapján megvalósítható katonai beavatkozás azonkívül beláthatatlan társadalmi következményekkel Járna. Már 1982 óta tevékenykedik — egyelőre még kevéssé összehangolt két szervezetben — az Illegális afrikai nemzeti felszabadító mozgalom. Ennek kiterjedését és Jelentőségét bizonyltja egyebek között az a közismert tény, hogy Smith kénytelen volt állandó tartózkodásra erős rendörkülönltményeket kérni a Dél-afrlkal Köztársaságtól. Erről az ellenállásról egyelőre még keveset tudni, de a csaknem teljesen áthatolhatatlan hivatalos cenzúra ellenére is olykor kiszivárognak hírek fegyveres összetűzésekről.

Nem kétséges, hogy egy angol katonai Intervenció könnyen kiválthatná az afrikai nacionalizmus nem ellenőrizhető láncreakcióját, s ez nem lenne Ínyére sem Nagy- Brltanniának, sem átlanti szövetségeseinek.

Az Intervenció ellen szóló legsúlyosabb ok valószínűleg az a tény, hogy Rhodesia nincs egyedül: Egy Rhodesia ellen Irányuló

akció sorompóba állítaná szövetségesét, a Dél-afrlkal Köztársaságot s a szomszédos Angola és Mozambique gyarmati kormányzatát is. A függetlenség egyoldalú kikiáltásától eltelt négy évre éppen az Jellemző, hogy a Smlth-rendszer céltudatosan eltávolodott az egykori gyarmatosító nagyhatalomtól, ugyanakkor egyre közelebb került oda, ahova hatalmllag, politikailag és Ideológiailag vonzódik — a Dél-afrlkal Köztársasághoz, mint valamennyi reakciós erő természetes gravitációs központjához az afrikai kontinens déli részén. Ebben az értelemben a Rhodesiái Köztársaság kikiáltása vereséget jelent a Wllson-kormány habozó és ami a gazdasági szankciókat Illeti, képmutató politikájára nézve. Ezeknex a szankcióknak ugyanis sohasem volt meg a kellő hatékonysága, s a brit partnerek és a gazdasági konkurrensek közül többen is kezdettől fogva kijátszottak őket. Így történhetett azután, hogy Smith csak nevetett a dolgon, s a Wllsonnal — 1966-ban a Tiger csatahajó és 1966-ban a Faerless romboló fedélzetén — folytatott tárgyalásokon a kiegyezés feltételéül olyan túlhajtott követeléseket támasztott, hogy ezeket az angolok már csak presztízs-okokból sem fogadhatták el.

Presztizs-okok vezették az angol kormányt a köztársaság kikiáltása után annak a felhívásnak közzétételére, amely felszólítja a kormányokat, hogy dlplomáclallag ne Ismerjék el a lázadó rezsimet. Az Egyesült Államok, Olaszország, Norvégia, Dánia, majd további országok Is, eleget téve a felhívásnak, megszüntették sallsbury-1 konzulátusukat. Ez a gesztus némiképp megrendítette a Smlth-kormány önbizalmát, de nem túlságosan. „Tulajdonképpen nem is lényeges, hogy van-e itt diplomáciai missziójuk, vagy sem — Jegyezte meg egy sallsbury-l businessman. — Ügyls tovább mennek az üzletek. Csaknem az összes ú] gépkocsi Japánból származik, s emellett a Japánoknak sohasem volt diplomáciai képviselete nálunk.“ Meg aztán Itt vannak a készséges szomszédok. A Limpopo határfolyó hldján szünet nélkül dübörögnek a szükséges nyersanyagokat és fogyasztási cikkeket Rhodesiába s az Itteni terméKeKet a dél-afrikai piacid szállító hatalmas kamionok. Ugyanígy továbbra Is rendelkezésére áll a rhodeslal kereskedőknek Balra tengeri kikötő a portugál Mogamblque-ban.

A köztársaság kikiáltásának egész bohózata nem Jelent mást, mint az „élettér“ kiterjesztését 228 000 európai telepes s Jogaik további megnyirbálását 5 millió afrikai őslakó számára, ugyanazokkal a módszerekkel, amelyeket a szigorúan szegregált Dél-afrlkal Köztársaságban alkalmaztak.

A felhívásoknak, nyilatkozatoknak és szankcióknak megvan a Jelentősége, de csak — erkölcsi jelentősége. Az Igazi felszabadítást magának az afrikai lakosságnak kell kivívnia. Zimbabwe népe (így hívják az afrikaiak országukat) minden segítséget megérdemel, amikor önrendelkezési jogának érvényesítésével ki akarja vívni szabadságát és függetlenségét.-|h-Hatalmas, soklábú oszlopokon nyugvó huzal kígyózik a Szovjetunióból Magyarországra. Ezen érkezik az onnan vásárolt elektromos energia — vagyis energiaszükségletük negyede. Minden negyedik gép, háztartásuk minden negyedtk villanykörtéje — szovjet árammal működik. Képzelhető, milyen óriási anyagi áldozattal Jár, ha ennek a vezetéknek szerelőre van szüksége.

Mindeddig Ilyenkor — a karbantartás percei, Órái alatt — áramszünetet kellett tartani.

De most — mód van arra, hogy áram alatt levő vezetéken Is dolgozzanak a szerelők.

Csikós Béla, az Országos Villamosvezetők Vállalat (a 400 kw-os távvezeték építőjének és üzemeltetőjének) főmérnöke ugyanis olyan védőruházatot és szigetelőgémes darut tervezett, amellyel a 400 ezer volt feszültséget dolgozni, szerelni lehet. A főmérnök személyesen vezette be a munkamódszert, és saját magán próbálta ki a védőruházatot, távvezetéken és alállomáson 400 ezer volt és laboratóriumban 750 ezer volt feszültségen, 44 alkalommal végzett kísérleti munka során.

— Hogyan lehetséges az ilyen óriási feszültség érintése, amikor még az ezerszer kisebb, 220 voltos háztartási és a 400 voltos Ipari feszültség véletlen érintése Is gyakran okoz halálos balesetet?

— Az emberi szervezetre nem a villamos feszültség, hanem a villamos áram a veszélyes — mondja Csikós Béla főmérnök. — Hőhatása, fényhatása és élettani hatása ugyanis csak a villamos áramnak van. Villamos áram viszont csak akkor keletkezik, ha az ember a „feszültséget“ és a „földet“ egyidejűleg érinti. Ez esetben a százezer voltos feszültséget érintő test a másodperc tört része alatt szinte szénné ég.

— Ha azonban a szerelőt a földtől ellsztgeteljük, és szigetelőgémes daruval felemeljük, akkor elvileg már a nagyfeszültségű berendezés közvetlen érintésével végezhetné munkáját. Gyakorlatilag azonban nem.

Különféle okok szükségessé teszik bizonyos védőruházat felöltését. Ezt a védőöltözetet először 1968 májusában, a BNV kiállításán, már bemutattuk. A kísérleti munkák 1969-ben tovább folytak. Az eljárás és a berendezések tökéletesítése még ebben az évben befejeződik, és üzemszerű alkalmazását Is megkezdjük. Magyarországon a legfejlettebb Ipari államokkal egytdőben valósítjuk meg ezt az új munkamódszert.