A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-04-05 / 14. szám
Még a fecskék nem jöttek meg, s a felszabadult város lakosságának első dolga a romeltakarítás volt. Be kellett kötni a város sebeit... Azóta huszonöt év telt ell A sebek begyógyultak, a könnyek telszáradtak. A város lakossága megduplázódott. G| lakótelepek, kórházak, üzemek, középületek nőnek ki gombamódra a földből. Egyre épül és »épül a főváros, de ez nem jelentheti azt, hogy felejtsük el a múltat, felejtsük el azt, ami huszonöt évvel ezelőtt történt) Emlékezzünk) /V Csehszlovákiai Magyarok Társa dulmi és Kulturális Szövetségének hetilapja Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston Főszerkesztő helyettesek: Mans |ózsef és üzsvald Arpád Szerkesztők: Lovicsek Béla Nagy László Nagy Lajos ürdődy Katalin Péter I.ászló Tarjáui Andor Grafikai elrendezés: Csáder László Fényképész. Praiidl Sándor Szerkesztőség: Bratislava, Obchod na u. 7. Postafiók C 338. Telefon: főszerkesztő 341-34 szerkesztőség 328 85 Terjeszti a Posta llírlapszolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Rölföldrc szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48 Vil Nyomja a PRAVDA nyomdaválla lat. Bratislava, Štúrova 4. előfizetési díj negyed évre 28, Kés, fél évre 52,— Kčs, egész év re Í04, Kčs. Kéziratokat nem őrziink ,r,eg és nem küldünk vissza. Tavasz volt akkor Is, huszonöt évvel ezelőtt... De micsoda virágok nyíltak akkor a földön, az égen ős az emberek szivében? I... 1945. március 24-én pontosan éjfélkor végre befejeződtek az általános támadás előkészületei, s másnap reggel ötvenöt perces tüzérségi előkészület után a szovjet 53. hadosztály és a 7. gárdahadsereg átkelt a Garamon, és a folyó nyugati partján hídfőállást foglalt. Március 20-án pedig az 1. lovasgépesített hadseregcsoport áttörte az ellenséges védelem vonalát éä megkezdődött az elkeseredetten védekező ellenség üldözése. A 2. Ukrán Front parancsnoksága megállapította, hogy a hadműveletek jól haladnak előre, s az első szakasz befejező része Pozsony felszabadítása lesz. Március végéig a szovjet csapatok nemcsak a Nyltrán keltek át sikeresen, hanem a Vágón Is. Pedig a Vág nyugati partját a németek tartani akarták egészen az új „csodafegyverek“ bevetéséig. A szovjet hadsereg most már feltartóztathatatlanul nyomult előre nyugat felé. Tekintettel a kedvezően alakuló így smbodull fel hadihelyzetre, a szovjet hadsereg hadműveleti parancsnoksága némileg módosította eredeti elgondolásait. A fő erő, vagyis az 53. hadsereg, áz 1. lovas-gépesített hadseregcsoport és más harci alakulatok mielőbb el akarták érni a Morva vonalét, s Így a 7. gárdahadsereg kapta feladatul Szlovákia fő városának, Pozsonynak megtámadását. Az előrenyomuló szovjet csapa'ok tudatában voltak annak, hogy Pozsony elfoglalása rengeteg áldozatot követel majd, mert a németek alighanem körömszakadtáig fogják védelmezni. S hogy ez valóban így Is volt, arról tanúskodnak azok a jelentések, melyeket az ellenséges vonalakon keresztül a szlovák partizánok és hírszerző csoportok küldtek a szovjet hadműveleti parancsnokságnak. Pontosan tudatták a német csapatok összetételét és a védelmi állások elhelyezését. Az ellenséges vonalak mögött tevékenykedő szovjet felderltők és hír szerzők megállapították, hogy a híranyag megbízható. Egy Ilyen veszélyes akcióról számol be később Ivan Ivanovics JefimovszkiJ, a 4. gárdahadosztály katonája: „1945. március 17-től május 1- ig Pozsony területén működtünk. A szlovákok mindenben a segítségünkre voltak. Okvetlenül szükségünk volt néhány »nyelvre«, a várost védő német helyőrség néhány tisztjére. Három nap és három éjjel lestük azokat a helyeket, ahová autóval Jártak a német tisztek. Végre március 20-ári siker koronázta fáradozásunkat. A Hviezdoslav téren, a Szlovák Nemzeti Színház közelében elfogtunk két németet, egy híradós tisztet és az összekötőjét. ..“ I. I. Jeflmovszkij élményeiből Igen érdekes filmet készíthetnének. Még 20-án este átöltözött Kolesznyák törzsőrmesterrel a foglyul ejtett német tisztek ruhájába és elment a város leginkább megerősített részére, a várba. Amíg a törzsőrmester a parancsnoksági írnokokkal és összekötő tisztekkel beszélgetett, addig a „Wermacht főhadnagy“, azaz JefimovszkiJ meglátogatta a német parancsnokot. Ittak egymás és a Führer egészségére, a biztos győzelemre, majd megtekintették az erődítményeket ... De nem Jeflmovszkij volt az egyetlen, aki beférkőzött az egyébként annyira gyanakvó német tisztek bizalmába, s így azután csakhamar megtudta a szovjet parancsnokság, hogyan Is készültek fel a németek a védelemre. Az első védelmi vonal az előváros keleti peremére és a Kis-Dunára támaszkodott, a második a Dinamit gyár— Förév vonalon, a harmadik pedig a város keleti peremén húzódott. Az utászok a megfelelő épületeket tüzelőállásokká alakították őt, az útkereszteződéseket aláaknázták. Sokhelyütt drótakadályokat állítottak fel és tankcsapdákat építettek. A város központjában pedig különleges egységek helyezkedtek el. A szovjet hírszerzők pontosan felbecsülték az ellenség erejét és megállapították, hogy a Wermacht alakulatai ugyan meggyengültek, de még mindig elég erősek és hosszabb ideig tarthatják Pozsonyt. Sz. M. Sumtlov vezérezredes úgy döntött, hogy a 25. lövész-gárdahadosztály szakaszán Indul meg a
