A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-29 / 12-13. szám
— Ketten voltunk gyerekek (fiúk), s az apám kettőnknek hozót egy üveg szagos vizet. Ezt azután mi kétfelé öntöttük és ha elfogyott, szappanos vagy narancsos vízzel folytattuk a locsolódást. Féltek is az aszonyok, leányok attól, hogy nyomot hagy a ruhájukon. öreg keze kutyája nyakát simogatja, s csillog a szeme, előjönnek a rejtett emlékek az agy rejtett zugaiból: — Amikor én legénykedtem. Jobb Idő járta márciusban (lehet, hogy csak az ő testéből fogyott ki azóta a meleg J és volt itt a faluban egy juhász. Annak a felesége gyönyörű asszony volt! — elhall-Özvegy Auguszttn Sándorné a régi-régi húsvétokról beszél Popellár bácsi a kedvencével játszik gat és tudom, hogy most azt a gyönyörű asszonyt látja maga előtt. — Ez a gyönyörű asszony annak köszönhette a szépségét, hogy nagypénteken mindig megfürdött a Szlklnce patakban. Ml legények Ilyenkor meglestük és olyan látványban volt részünk, hogy ... — csettint a nyelvével és most legalább húsz esztendővel flatalabbnak látszik. özvegy Augusztin Sándorné elmondta, hogy hozzájuk mindig szívesen Jártak el a legények, mert ők nemcsak Itatták a legényeket, mint más házaknál, hanem ételt Is adtak nekik. — Hej, de szép Idők Is voltak azok — mondja és a szemét törülgeti. Pedig ő Is nagyon Jól tudja, hogy nem annyira az Idők voltak szépek, mint maga a fiatalság. — Annyi legény járt a házunkhoz husvétkor, hogy alig győztem ruhát váltani. De szép leány Is voltam ám... Várjanak csak, mindjárt megmutatom a fényképemet, a fiatalkorit... Húsvét... Mindenkinek valami mást Jelent, s elég egy piros tojás, egy kis kőlniillat, egy húsvéti kirakat látványa és máris visszafiatalodunk, gyerekek, legények, takaros leányok leszünk ... Sajnos, ez az érzés nem lehet tartós, mert gondok is vannak a világon, s a hétköznap lényegesen több az ember életében, mint az ünnep. Szöveg: N. LÁSZLÓ ENDRE Képek: Gróssmann (1) és Praadl S. Az olvasók hangja Új Csemadok helyi szervezet Pozsonyban A közlelmúltban, a Csemadok pozsonyi városi bizottsága szervezésében, alakuló gyűlésre Jöttek össze Pozsony ú| városnegyedeinek magyar lakói a trávnlky-1 művelődési otthonban, hogy létrehozzák a Csemadok pozwony—újvárosi helyi szervezetét. Dr. György István, a városi bizottság elnöke röviden tájékoztatta az összejötteket arról, hogy ml vezette a városi bizottságot ahhoz a javaslathoz, hogy helyi szervezetet hozzanak létre az új városnegyedekben. Az alakuló gyűlés résztvevői kifejezték azon meggyőződésüket, hogy a város új negyedelnek magyar lakói sem közömbösek mindazon kérdések és problémák lránt, amelyek a csehszlováklat magyarság általános és a pozsonyi magyar lakosság specifikus társadalmi, politikai és kulturális életéből erednek. Az új helyi szervezet létrehozásával közelebb kívánják hozni a Csemadokot az új városnegyedek magyar lakosságához. Az alakuló ülésen megválasztották a vezetőséget, amelyet Idővel kibővítenék. Az elfogadott határozat feladatul tűzi a vezetőségnek, hogy tegye meg a kellő lépéseket az egyes kulturális rendezvények megszervezése érdekében az új városrész kultúrotthonalban. A gyűlésen elhangzottak valóraváltása nagyban hozzájárulhat a magyar kulturális és társadalmi élet fellendítéséhez Pozsony új városnegyedeiben. Az alakuló gyűlés résztvevői tudatosították, hogy ehhez azonban a helyi szervezet vezetősége kezdeményezésén túl mindenekelőtt a város új negyedel magyar lakosságának támogatására van szökség.-mj-Wittenberg József 70 éves Eseményekben zsúfolt, tettekben gazdag újságíró,< pályafutását 1922-ben Komáromban, az ott megjelenő „A reggel" című napilapnál kezdte. Az újságot később Ersekújvárott, majd Pozsonyban adták ki. 1928-ban a Ozurányi László és Győri Dezső által szerkesztett Magyar Gjságnál dolgozott. Wittenberg József később Lévára költözött, és Itt alakította meg a hazánkban elsőként két nyelven megjelenő Garamvölgy című újságot, melynek főszerkesztője volt. 1929-ben a Losoncon kiadott „A hét" című újság felelős szerkesztője, majd a baloldali Magyar Híradó munkatársa. 1938 után — letartóztatták. Hivatalos bírósági tárgyalás nélköl először a budapesti hírhedt „toloncházban", később pedig Hajmáskéren tartották fogva. Amikor visszakerült Lévára, rendőrségi fel ügyelet alá helyezték. Először naponta egyszer, később kétezer kellett jelentkeznie a rendőrségen. A felszabadulás után Budapesten a Szikra nyomda és kiadóvállalat propagáclós osztályának vezetője volt. Sok bonyodalom után visszakerült Csehszlováklába, ahol tisztviselőként dolgozott. A Csehszlovák Ojságlrószövetség Wittenberg Józsefet 1922-től visszamenőleg elismerte rendes tagjának. A jubiláns nemrég fejezte be tanulságokban bővelkedő életütjáról szóló könyvének kéziratát. Wittenberg József ma Pozsonyban él és a nyugdíjas újságírók klubjában tevékenykedik. (a. p.|