A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-29 / 12-13. szám
19 amennyit az megkövetel. Szerintem rosszul fizetik a középkádereket, technikusokat, ezért az exportíizemek nem képesek megtartani a jó szakembereket. Ezen a téren bizony a Bratislava! Elektrotechnikai Berendezések Gyárában (BEZ) is igen rossz a helyzet. Ezenkívül kevés figyelmet fordítanak a termékek minőségére, sok pénzt kell kiíizetni selejtért. Nagyon nehezen megy az anyagbeszerzés is. Szikora: A fő cél természetesen az infláció megakadályozása. Sajnos a termelési árak befagyasztása csak a nemzeti vállalatokat érinti. Hiszen Szlovákia termelésének viszonylag magas százalékát a közszolgáltatások teszik ki. S éppen azért, mivel ezekben az üzemekben a béreket szinte korlátlanul emelték, az itt dolgozó alkalmazottak vásárlóereje sokkal nagyobb. Papp: Nem a közszolgáltatásokkal van a probléma. Inkább azzal, hogy a mellékágazati termeléssel foglalkozó üzemek, mivel itt nem voh soha sem ár-, sem bérpolitika, elvonják a szakembereket a nemzeti vállalatoktól. A jövőben el kell érnünk, hogy a kisüzemek dolgozóinak keresete ne haladja meg a nemzeti vállalatok dolgozóinak keresetét. Máskülönben a bérmegállapításoknál ismét azon üzemek dolgozói kerülnek hátrányos helyzetbe, amelyek 1961 óta becsületes árpolitikát folytattak. Mihály Géza: Az elhangzottakban túlnyomórészt olyan problémák merültek fel, amelyek egy-egy konkrét munkahelyen, vagy üzemben gyakoriak. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról sem, hogy a termelési folyamat össztársadalmi méretekben valósul meg. Az egyes üzemek, gyárak, termelő egységek a népgazdaság fontos láncszemei. A társadalmi termelés nagyon bonyolult és összetett folyamat, melyre különböző termelési és termelésen kívüli tényezők sokasága van kihatással. így pl. a termelési berendezések, gépek műszaki színvonala, a folyamatos vagy hiányos anyagellátás, a fogyasztók ízlése és igényessége stb. Vitathatatlan azonban, hogy a legfontosabb termelési tényező a legmodernebb gépek és automaták ellenére is az élőmunka — tehát az ember saját maga. A kitűzött célok, a tervfeladatok megvalósításához a legdöntőbb tényező az ember viszonya a termeléshez — a célok és feladatok realizálásához. A termelés és irányítás bármelyik posztján, csak a becsületes, felelősségteljes tevékenység lehet hasznos társadalmunkra nézve. Sajnos dolgozóink gyakran csak a mennyiségi mutatók teljesítésére törekednek a magasabb bér érdekében, és ennek következtében a minőségről teljesen megfeledkeznek. Nem tudatosítják kellő mértékben, hogy más termékeknek nem termelői, hanem fogyasztói, így más vállalatok rossz minőségű termékeit ők kaphatják meg. Sokszor kölcsönösen idézzük elő, hogy drágább áron rossz minőségű árut kell vásárolnunk. Ugyanez érvényes a vállalatok közötti kölcsönös kooperációs viszonyok hiányosságaira Is. Mindebből látható, hogy a konszolidációs folyamat olyan feladat, mely társadalmunk minden tagjára bizonyos feladatokat és kötelezettsé geket ró. Papp: Igazat kell adnom a két elvtársnak. Nehéz beszélnünk konszolidációról, ha nincsenek meg hozzá a feltételek. Ezek kialakítása központi kérdés. Az első lépés mindenképpen az, hogy biztosítsuk a feltételek kialakítását. Szikora: Ha két üzem nem tud megegyezni, ke.ll lenni egy harmadik fórumnak (egyeztető bizottságnak, végsó esetben a minisztériumnak vagy a szakmai igazgatóságnak), amely dönt egy-egy vitás kérdésben Mihály Géza: Fel szeretném hívni a figyelmet a központi szervek legfontosabb intézkedéseire, amelyek jelentős lépést Jelentenek a céltudatos gazdaságpolitika érvényesítéséhez. A múlt év végén a Szövetségi Gyűlés törvényesen módosította a Munka Törvénykönyvet. A munkajogi változások leginkább a munkafegyelem és a munkaerkölcs megszilárdításának céljából történtek. Lehetővé teszik, hogy a vállalatok szigorúbban léphessenek fel az olyan alkalmazottakkal szemben, akik hosszabb időn keresztül nem teljesítik vagy csak részben teljesítik feladataikat és megsértik a munkafegyelmi előírásokat Az új vállalati adórendszert, a bérezést és jutalmazást szabályozó központi intézkedéseket az 1970. évre szóló népgazdaságfejlesztési tervvel egyidejűleg dolgozták ki. Az 1970-es gazdasági terv szintén stabilizációs beállítottságú. Ezeknek az intézkedéseknek a fő célja az inflációs folyamat tovább fejlődésének meggátlása, továbbá a jövedelmek igazságos és ésszerű elosztása a vállalatok, a lakosság és a társadalom között. Fontos feladatnak tartom az ötödik ötéves terv átgondolt és tökéletes előkészítését, Ili. kidolgozását. Az irányelvek kidolgozásában arra kell törekednünk, hogy biztosítva legyen Szlovákia gyors ütemű fejlődése és az egyes gazdaságilag kevésbé fejlett területek, valamint peremvidékek szociális és gazdasági különbségeinek eltávolítása. Szikora: Nálunk a munkaidő kihasználását nem lehet összehasonlítani sem a nyugati, sem a szocialista ' országokban levő viszonyokkal. Sajnos itt igen nagy nálunk a visszaélés. Az elavult régi szervezés vagy az elavult bérezés okozza-e, nem tudom. A munkafegyelmet nagyon rontja a munkaerőkonjunktúra. Nálunk ma egy mester félve mondja meg az embernek, hogy „barátom, te jobban is dolgozhatnál“, mert rögtön azzal fenyegetőzik, hogy új munkahelyet keres magának. Ez hozzájárul a gazdasági vezetők tekintélyének aláásásához. Tehát fontos akadály a munkaszervezés elavultsága. Papp: jelenlegi problémáinkat véleményem szerint a következő négy tényező okozta: a technológia elégtelen színvonala, a termelés irányításának fogyatékosságai, a szociális helyzet, az anyagi érdekeltség kérdésének elégtelen rendezése. Műszaki probléma: szerintem ez ideig helytelen beruházási politikát folytattunk. Míg Nyugaton például a gépesítés automatizációjára törekedtek, nálunk a beruházás továbbra is az extenzív termelést tette lehetővé. A legszükségesebb feladatok: az anyagi lehetőség biztosítása, a termelési kapacitás bővítése (a világszínvonalhoz viszonyítva). A kérdés: a jelenlegi gépeken képesek vagyunk-e világszínvonalon gyártani? A statisztika jelenleg ,42 milliárd értékű beruházást mutat ki. Az optimális érték 23—25 milliárd körül lenne. Arról nem is beszélve, hogy a mi beruházási folyamatunk igen hosszadalmas. Egy-egy beruházás Mihály Gáza A termelés szerkezeti összetételét és megváltoztatását illetőleg csak annyit, hogy a teljesen új, tradíció nélküli termelési ágak bevezetése, vagy a „mindenáron“ automatizálásra és mechanizálásra való törekvés gyakran kockázattal jár. Kérdéses, hogyan fogadná ezt a lakosság, hisz az új termeléshez új szakismeretekre, új és igényesebb szakmák elsajátítására van szükség. A korszerűbb termelés Balázs Béla bevezetése előtt tehát a dolgozók felkészítésére és nagyobb számú •« szakember nevelésre, közép és I főiskolás káderek képzésére kell j törekednünk oktatásügyünk to, vábbfejlesztésével és kibővítésével. i Szikora: Eltekintve az új üzemek építésétől, az automatizálás és az üzemek rekonstrukciója is igen lassan halad. A füleki gyárat már tíz évvel ezelőtt kellett volna rekonstruálni. Két évvel ezelőtt kezdtek hozzá — a tíz évvel ezelőtti tervek alapján. Mire elkészül, már kicsi is lesz. Csík János befejezésének átlagos ideje nálunk öt és fél év. (Világviszonylatban mindössze három esztendő). Rossz nálunk szerintem a beruházások szerkezeti összetétele is. A beruhá\ zások többségét vagy társadalmi célokra használtuk fel, vagy a termelésben ugyan, de nem éppen a termeléssel összefüggő szakaszokon (raktárak stb.). Mihály Géza: Nekem viszont az a benyomásom, hogy éppen a társadalmi célokat szolgáló beruházásokat hanyagoltuk el. Kórházak, iskolák, vízvezetékek, úthálózat építését vagy az életkörnyezet javítását és fejlesztését szolgáló beruházásokat. Ezek viszonylag csak hosszabb idő eltelte után „térülnek“ meg. Ennek ellenére nagyon fontos és szükséges befektetésekről van szó. Papp: Jelenleg annyi a befejezetlen beruházás Szlovákiában, hogy két és fél évig volna mit csinálni, ha csak ezeket akarnánk befejezni. Véleményem szerint központilag kellene itt erélyesen, alapos körültekintéssel fellépni. Megegyezek abban az előttem szóló elvtársakkal, hogy okvetlenül szükséges a gazdasági vezetők tekintélyének a növelése. A gazdasági életben a legfontosabb probléma: mi ahelyett hogy perspektivikusan, tehát távlatokban dolgoznánk, állandóan régi problémákat toldozgatunk-foldozgatunk. Hét: Miben látják a konszolidációs folyamat meggyorsításának lehetőségeit? Csík: Jómagam a.komáromi hajógyár feladataiból indulok ki, amelyek gondolom, minden üzemben megoldásra várnak: Papp József Szikora István Túthpál Gyula jelvétele Mindenképpen teljesíteni kell az előírt irányszámokat. Oj technológia bevezetésével, magasabb fokú szervezéssel csökkenteni a munkaigényességet. Lényegesen csökkentenie kell a gyártás anyagigényességét. Csökkenteni az anyagok beszerzést árát. A gyártás kultúrájának emelése, a dolgozókról való gondoskodás javítása. Egyszóval a konszolidációs feladat sikeres előrevitelének egyik alapvető kérdése a produktív termelés biztosítása, ill. annak emelése. Le kell szögeznünk, hogy nem várhatunk látványos eredményeket. Hét: Köszönjük szíves részvételüket a beszélgetésen.
