A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-29 / 12-13. szám
Pedagógusok köszöntése A pedagógusok napja mindig is számvetésre, az elmúlt esztendők eredményeink felmérésére készteti az újságírót. És e feladatának örömmel tesz eleget, hiszen tudja, hogy az ifjú nemzedék sorsa, tudásának megalapozása, Jellemének formálása pedagógusaink kezében van. Lelkiismeretes munkájuk nyomán készülnek fel fiataljaink az életre, szakmai felkészültségük és felkészítésük eredményeképpen válik egymást követő nemzedékünk korát, századát értő művelt fiatallá, fogékonnyá a technika csodálatos vívmányaira, az atomkorszak várható fejleményeire, és arra a nemes versengésre, amely a világűr megismeréséért és meghódításáért folyik. Pedagógusaink felelőssége volt és marad, hogy gyermekeink szeressék szocialista hazájukat, szocialista rendszerünket, ragaszkodjanak a szocialista országok nagy családjához, s legyenek mindig készek becsülni és segíteni a kommunista pártot felelősségteljes munkájábanl Több nemzetiségű ország vagyunk, így pedagógusaink elsőrendű feladata az egészséges alapokon nyugvó internacionalista szellemű nevelés, hogy az Iskola padjaiból kikerülő ifjú nemzedékek kölcsönösen tiszteljék, becsüljék egymást, és időben tudatosítsák: csak kölcsönös megértéssel, összefogással érhetjük el a pári által kitűzött nemes célokat. Ebben az esztendőben a magyar iskolák tanulóifjúsága és pedagógus gárdája A Csehszlovákiai Magyarok Társa dal m í ás Kulturális Szövetségének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston Főszerkesztő helyettesek: Mács József és Üzsveld Arpád Szerkesztők: az indulás utáni eseményekben bővelkedő húsz évre emlékezik. Valamennyiünk előtt ismeretes, hogyan kezdődött az iskolaépítő munka, az alapok lerakása. Hathetes, kéthónapos tanfolyamokon ké peztünk pedagógusokat, aránylag gyorsan és rugalmasan pótoltuk a hiányt. Tudtuk, az újdonsült tanítók is tudták, hogy ugyan a lelkesedés sokat számít, de nem jelent mindent. Rendes képesítést kell szerezni, és zömmel meg is szerezték később. Így indultunk, s ma már ott tartunk — és ezt nemrégen Rácz Olivér oktatásügyi miniszterhelyettestől sajtóértekezleten hallottuk —, hogy a magyar iskolák elérték az országos tanulmányi szintet, matematikából és fizikából meghaladták a szlovákiai átlagot, új oktatási formák bevezetésével és a differenciált oktatás továbbfejlesztésével kiváló eredményeket érnek el. Több mint háromezerhatszáz pedagógusunk komoly hivatástudattal, szakmai hozzáértéssel alapozta meg iskoláink jő hírnevét. Ma már a szülők nem félnek anyanyelvű iskolába íratni gyermekeiket. Az elmúlt két évtized eredményei, tapasztalatai meggyőzték őket arról, hogy a magyar iskolák az ország más iskoláihoz hasonlóan biztosítják gyermekeik számára a jövőt. Köztudott, hogy az évente közel 1300 érettségiző magyar fiatal fele a főiskolai továbbtanulás mellett dönt, tizenöt százaléka felépítményi iskolába jelentkezik, a többiek pedig ettől az évtől kezdve érettségivel is elhelyezkedhetnek például a fogyasztási iparnál, az építészetnél, a postánál, a. bíróságnál, az egészségügynél stb. Rácz miniszterhelyettes szerint ma még az Oktatásügyi Minisztérium kéri ezeket a funkciós helyeket, később rendszeresen nevel kádereket ezekre a helyekre. A gimnáziumoknak tehát hamarosan megnő a tekintélyük, s a minisztériumnak az a; szándéka, hogy az alapfokú középiskola végzettjeinek legalább 45 százaléka gimnáziumban folytassa tanulmányait. Húsz év gondja, felelőssége, s pedagógusaink nagyszerű hivatástudata vezetett felfigyeltető eredményekhez, és ezt örömmel nyugtázhatjuk a pedagógusok napján. S a ma már ténylegesen elkönyvelhető eredményekért egyaránt köszönet illeti mind pedagógusainkat, mind iskolaügyünk felelős dolgozóit. Jó lenne most tudni, hány magyar középiskola küldött kiválóan felkészített fiatalokat az ország különböző főiskoláira, akikből mérnökök, orvosok, közgazdászok, mezőgazdászok, tanárok stb. lettek. Vannak még problémák, s lesznek is, változó életünk hozza ezeket magával, de ami jó, hogy a készség is, a lehetőség is adva van megoldásukra. 1973-ban Érsekújváron elektrotechnikai szakközépiskola nyílik három szlovák és két magyar osztállyal. Az eddig nyilvántartott magyar oktatási nyelvű szaktanonc-intézeteken kívül kiépülőben van a szaktanonc-intézelek egész hálózata. Amint erről értesültünk, az egyes üzemek vezetői egyre nagyobb megértést tanúsítanak az anyanyelvű oktatás szükségessége iránt. A szaktanonc-iskolák közelmúllba'n tartott igazgatói értekezletén, amelyen az Oktatásügyi Minisztérium Nemzetiségi Főosztálya is képviseltette magát, arról volt sző, hogy mindenütt nyitnak magyar osztályt vagy szakcsoportot, ahol legalább tizenketten jelentkeznek egy szakmára. Sajnos, az üzemeknek döntő szavuk van az oktatási nyelv meghatározásában, így az üzemek vezetőivel kell megértetni, hogy szaktanonc-iskolákba a leggyengébb tanulók iratkoznak be, akiknél a nyelvi nehézséget is feltétlenül figyelembe kell venni! Rácz miniszterhelyettes sajtóértekezletén szó esett a magyarországi főiskolákon való továbbtanulásról is. A két baráti ország miniszterhelyettesi szinten történt megállapodásáról hamarosan közlemény jelenik meg, amely magában foglalja a konkrét formákat, a kölcsönösen előnyös lehetőségeket. A pedagógusok napját ünnepeljük országszerte, s az ünnep fényét erősíti, hogy az ország pedagógus társadalmában a magyar tanítók a két évtizedes útra is visszatekintenek. És jóleső érzéssel könyvelik el, vallják magukénak az eredményeket. Szakismeretek és nyelvi ismere tek nyújtásán túl a legnagyobb eredmény talán mégis az, amit szívós munkával évek hosszú során át vívtak ki: a szülők bizalma! Lovicsok Bő la Nagy László Nagy Lajos Urdódy Katalin Péter László Tarjáni Andor Grafikai elrendezés: Csáder László Fényképész: Prandl Sándor Szerkesztőség: Bratislava, Ubcliod na u. 7. Postaitok C 338. Telefon: főszerkesztő 341-34 szerkesztőség 328 65 Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Külföldre szóló előfizetéseket el intéz: PNS — Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48 VII Nyomja a PRAVDA nyomdaválla lat, Bratislava, Štúrova 4. előfizetési díj negyed évre 26,— Kčs, fél évre 52,— Kčs, egész év re 104,— Kčs. Kéziratokat nem őrzőnk **’eg és nem küldünk vissza. 125 évvel ezelőtt 1845. március 27-én született Wilhelm Conrad Röntgen, az első Nobel-díjas fizikus, a röntgensugárzás fölfedezője (meghalt 1923. február 20-án).
