A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-15 / 10. szám

r, p' szé „íl 25 — 20 — 10. Nem telefon­­szám. Nem is matematikai felad­vány. A közgyűlés színhelyének, a kultúrháznak egyik transzparen­sén láttam. Sokáig törtem a feje­met, mit jelenthet ez vajon? Vé­­gülls — mert Klrályttakarcsán nincs még kibernetikai számító­gép — egyik szomszédomba, egy űszbajuszú bácsiba „tápláltam be“ a kérdést. Az öreg ügy nézett elő­ször rám, mintha azt tudakoltam volna, hogy hány hektáron termel­nek pattogatott kukoricát. Látva azonban, hogy városival van dol­ga, mégiscsak válaszra méltatott. — A 25-ös szám felszabadulá­sunk évfordulóját Jelenti — súgta közelebb hajolva. — A földmö.­­vesszövetkezet viszont huszadik zárszámadását tartja. Mivel pedig éppen tíz éve alakult a hnb helyi­gazdálkodási üzeme (az asztalos, drótfonó, szállító és építő brigá­dok), ezt a hármas évfordulót jel­képezi a huszonötös, a huszas és a tizes szám. Milliomosok A karcsal szövetkezet milliók­ban méri a vagyonát: több mil­liót érnek a földek, az épületek, az állatok és a gépek. Az elmúlt évben 3 997 000 koronát kerestek Kovács István mérnök a zárszámadás beszámolóját tartja. Orbán Péter bácsi 5900 koronát kapott elszámoláskor, milliomosok a tagok. A mostani zárszámadá­son az előlegeken felül minden munkaegységre 11 koronát fizet­tek ki. Ami annyit jelent, hogy kö­rülbelül 2990 korona volt a tagok átlagos havi Jövedelme. Persze akadnak olyanok Is szép szómmal, akik a havi négyezret Is megke­resték. Nem hiszik el talán? Nos, számoljunk egy kicsit. 1969-ben 24 koronát fizetett a szövetkezet előlegként munkaegységenként. A természetbeni Juttatások értéke 5 korona volt. Zárszámadáskor to­vábbi 11 koronát fizettek ki. Így munkaegységenként negyven koro­na járt minden egyes tagnak. A titkok titka No persze, Klrályflakarcsán sem volt mindig fenékig tejfel a szö­vetkezeti tagok élete. Ők is végig­mentek azon a hétszúkesztendös korszakon, amikor három és fél korona volt egy-egy munkaegység értéke, sőt még erre a „jövede­lemre“ Is hónapokig kellett sok esetben várni. Hogyan fejlődtek lel tehát Idáig? Egy 72 esztendős Idős szövetkezeti paraszt, a szö­vetkezet egyik alapító tagja, Or­­bön Péter bécsi ekként vallott er­ről: — Hét tulajdonképpen az volt a régebbi időkben a hiba, hogy nem volt szakszerű vezetés — kezdte az öreg. — Nem tartotta erős kéz össze a széthúzókat, gyenge volt a szakirányítás és még gyengébb a munkafegyelem. Később ugyan mér erősödni kezdett a szövetke­zet, de' az igazi fellendülés öt esz­tendővel ezelőtt kezdődött, akkor, amikor Kovács István agrármér­nököt választották elnökké, aki erős kezű és jó szakember. Az új elnök azzal kezdte a munkáját, hogy képzett szakembereket gyűj­tött maga köré. Így lett ökonómus Fuchs Ferenc mérnök, agronómus a mezőgazdasági technikumot vég­zett Pálfy Sándor, és állatgazda a szintén tanult Both József. Ezek a vezetők aztán ügyesen össze tud­ták egyeztetni az elméletet a gya­korlattal, s hamarosan be Is bi­zonyították, hogy a parasztember Is tud olyan értéket produkálni, mint a gyári munkás. £n például a nyolcadik „X“-et taposom mér, de mégis megkeresek a szövetke­zetben havi 1700 koronát. S bér fiatal koromban alig tudtam a mindennapit előteremteni, ma már új bútor, szőnyeg, televízió, rádió és mosógép van az otthonomban. Egyszer volt, hol nem volt Több órán át tartott a zárszám­adó közgyűlés. Mikor befejezték, a hagyomány szerint ebédet szolgál­tak tel a tagoknak és a vendé­geknek. Nekem most Is szeren­csém volt, mert a falu hnb-elnöke, Szabó Ödön, és a tanító, Iván Im­re között kaptam helyet az asz­talnál. Így aztán annyi érdekessé­get mesélt e két ember a faluról és múltjától, hogy külön csemegé­je lett ez az Ízletes ebédnek. Iskolásgyerekek, a jövő szövetkezeteset szórakoztatták az egybegyűlteket.

Next

/
Thumbnails
Contents