A Hét 1970/1 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-03-15 / 10. szám

— Karcsa nem Is olyan régen « még tulajdonképpen 12 különböző | Karosából állott — mesélte Szabó | Ödön. — Alsókarcsához hét, Fel- 1 sőkarcsához (Klrályflakarcsához) | öt Karcsa tartozott. Királyfiakar- I csához tartozik ma Etrekarcsa, Solymoskarcsa, Erdőhátkarcse ás Kulcsárkarcsa. Ezek a „Karcsák“ 1 valamikor királyi birtokok voltok, Solymoskarcsán például a solymá- Sí rok, Kulesárkarcsán pedig a kul- 9 csárok laktak. De nemcsak nevük- i ben, hanem abban Is hasonlítottak ezek a települések egymáshoz, s hogy még a felszabadulás előtt Is csupa zsupfedeles kunyhő állt Itt.

De nézze csak meg mai Közsé- 9 gelnkben mintegy 108 korszerű í! fürdőszobás családiház épült az el- | múlt 25 esztendő alatt. Mindegyik- | ben modern bútorok, és persze % nem hiányozhat a tv-készülék sem. Szép kultúrházzal, modern ötosztályos Iskolával, korszerüsl- | tett óvodával, gyermekgondozóval - és neonvllágltású új utakkal Is dl- 1 csekedhetünk, A falu kastélyában pedig a Jövő tanévben nyílik meg | az új magyarnyelvű egészségügyi Iskola.

— Akadnak azonban Igen érdé- | kés faluval kapcsolatos mondáink ; Is — vette át a falu tanítója a í; szót. — Tény, ugyanis, hogy KI- 1 rályfiakarcsa nagyon régi község. 9 Állítólag a honfoglaláskor a Lér $ nemzetség telepedett meg itt. 1 Tény, hogy a XIII. században már »5 templom állott Itt. A szájhagyomá- ;: nyok közül két monda érdekes. Karcsa királyi birtok volt, s az egyik monda szerint Ide járt va- 1 dászgatnl a király fia. Innen kap- 9 ta hát nevét Klrályflakarcsa. A másik mondával kapcsolatban tud- | nunk kell, hogy Karcsút régebben „Damazlrnak" Is hívták. Nos, on- fl nan származót e név, hogy egy- '£ szer az egyik nagyúr elcsavarta a tejét lttjértakor egy nagyúri dá- I mának. A viszonynak következmé- ŕ: nye is lett, s emiatt sok keserves könnyet hullatott a szegény kis- $ asszony. „Dáma sír“ — adta száj- ' ról szájra a tragédiát a nép, s Így lett a helyszínből Jó csallóközi táj- 9 szólással Damazlrl Sokkal árdBke- il sebb azonban az, amit a község nevéről a prágai egyetem egyik ff- | lológus professzora mondott. Mint tudjuk, a honfoglaló magyarság két törzse, a Kara ős Kaza török v eredetű volt. Nos, a kar (karaj a törökben feketét, a csa szócska pedig vizet Jelent. Ügy látszik, va- ;í lamlkor ezen a helyen folyhatott ;5 valami Feketevíz nevű patak, vagy talán egy ilyen nevű tő lehetett a környéken.

Húzd rá cigány I

Nem Igazi zárszámadás az, ame- i lyet nem követ kiadós, Jó ebéd és vidám mulatság. Klrályflakarcsán * Ilyen Irányban Is tudták, hogy ml a módi. Ügy ropták a csárdást meg a mindenféle modern tánco- 5 kát klvllágos klvlrradtlg az ifjak meg a vének, hogy csak úgy rengett a terem. Es ez a táncmulat- ! ság mutatta meg csak Igazán, hogy hová is fejlődött az egykori karcsal zsellér. Mert akármelyik i városi „urlmuriból" sem nézték volna ki az Itt szórakozó pantallói fiatalembereket és mlnlszoknyás lányokat.

Farkas Tibornak hívták az egyik mulató legényt. Nem Is olyan régen egy szerdahelyi üzemből kérezkedett vissza. Mert ma márnám a karcsal földmüvesszövetkezet csalogatja haza a városba vándoroltakat, maguk Jönnek azok vlszsza. Ami érthető Is, hiszen Jobb otthon a havi 3—4000 koronás ke- fi reset, mint a havi kettő és fél a városban, ahol mégiscsak drágább a megélhetés...

—i»l

Kurucz Sándor felvétele

A csend világának lovagja

A múlt éu végén adták át Párizsban Petar Gubertna lugoszláv professzornak a Becsületrendet. A profeszszor nevét azok az eredeti módszerek tették Ismertté, amelyek nagy segítséget nyúftanak a sérült vagy fejletlen hallású és beszédképességü embereknek, Illetve azoknak, akik gyorsan akarnak Idegen nyelvet tanulni. Gubertna professzor kutatásaiban olyan feltételezésekből indult ki, amelyeket elOtte sokan már be is bizonyítottak: az érzékszervek egyes részét vagy az érző központokhoz vezető Idegpályák nem pótolhatatlanok. A nemlétezO vagy sérült funkció legalábbis részben pótolható. A hallás területén ez a következőket jelenti: a süketség általánosan ismert fogalma mögött a gyakran különféleképpen sérült érzékszervek és központok sokaságára bukkantak. Ezzel azonban a rehabllitás új lehetőséget Is feltárultak, legalábbis ott, ahol kideríthető a sérülés forrása. Eredeti elképzeléseit a korszerű elektronika lehetőségeivel kombinálva, Gubertna professzor eredményes módszereket dolgozott ki. Betegek, akiket reményteleneknek tekintettek, váratlanul fejlődni kezdtek. Szerte a világon sokat számára vált varázsigévé a SUVAG név. /A Guderlna által kidolgozott rehabilitációs módszer rövidítése j.

A zágrábi professzor módszerét számos országban kezdték alkalmazni. A hallás és a beszéd rehabilitálásával foglalkozó intézetek ma három kontinensen működnek. Franciaországban 12, az Egyesült Államokban 5, Nyugat-Németországban és Kanadában 2—2, Svájcban, Olaszországban, Bulgáriában és Romániában 1—1. Gubertna módszere Iránt most a spanyolok is érdeklődnek, a Szovjetunióval pedig közös kutatások folynak.

Azokban az országokban, ahol már léteznek rehabilitációs központok, a lapok és a tudományos kiadványok nagy publicitásban részesítették a „jugoszláv módszert". A zágrábi rehabilitációs központban

rrrgrv

gondosan Őrzik a már egész dossziét betöltő lapkivágásokat.

A Sao Pauló-t SUVAG-központ az Avenida Pavaón, egy emeletes házban működik. Az elegáns villának tűnő ház belülrOl rádióállomás stúdiójára emlékeztet. A készüléken és egyéb berendezéseken jugoszláv cégjelzések láthatók.

Huszonöt brazil gyermek lép itt ki fokozatosan a csend világából és Ismerkedik a hangokkal, a beszéddel. Elnéztem, amint tanulnak és olyannak láttam őket, mint más kisiskolásokat. Csupán a fejükön levő fülhallgató volt szokatlan.

A hallás és a beszéd rehabtlttása sokkal többet használ az egyénnek, mint elsO pillanatban látszik. Az egyén szempontjából kétségtelenül a legnagyobb nyereség a kisebbrendűség érzésének eloszlatása. A rehabilitáció azonban más, gyakorlott haszonnal is jár. A gyógyult ember már nem kénytelen a kor látozott számú hivatás között választant, amelyek gyakran nem elégtttk kt egyént ambícióit és csak minimális társadalmi státust biztosítanak neki. A sérülés kiküszöbölésével hihetetlenül kiszélesednek a munka és az elöbbrejutás lehetőségei.

Éppen ez ösztönözte Gubarlna professzort, hogy újabban más irányba induljon kutatásaival. Hogy megkíséreljen segíteni a vakokon. Noha éppen azokról van szó, akik a legfontosabb érzékszervek egyikét nélkülözik, a segíteni hivatott módszer logikája lényegében hasonló a süketnémák rehabilitálásának módjához. „A vakoknál most a ritmus- és az intonációs érzékek tanulmányozásával foglalkozunk. Célunk tolmács-iskolát nyitni a vakok részére. Amennyiben az új módszer sikeresnek Is bizonyul, természetesen nem adhatja vissza a vakok látását. De megnyitja előttük olyan képességek és hivatások kapuit, amelyek egyelőre még elérhetetlenek számukra",