A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1969-07-27 / 30. szám
Összehangolt M mm mm közös munkát! Ha a Csemadok jelenlegi ténykedését alaposabban szemügyre vesszük, rögtön rájövünk arra, hogy az lényegesen eltér az eddigi, a két évtized den áts folytatott és kimondottan a kulturális élet határai közé szorult, ill. szorított munkától. Sajnos, ennek magvát ma még kevesen értik, s nem sokat tulajdonítanak annak sem, hogy a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete helyett a Csemadok ma már egy más, egy üj szervezet, Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetsége néven az egész Itt élő magyarság érdekvédelmi szervezete. Akadnak olyanok is jócskán, akik e „változást“ egy kézlegyintéssel elintézik, mondván: A Csemadok a miénk, magyaroké volt, és ezután is az marad! Az így gondolkodóknak csak félig van igazuk. Igen, a Csemadok ma is a mienk, s a lényegben nincs js semmilyen változás, de annál több a tartalomban! Legtöbbet azonban ez a változás azoknak kell, hogy mondjon, akik még ma sem tudják, vagy nem akarják megérteni, hogy a Csemadok többé nemcsak kizárólagosan holmiféle népművelési szervezet vagy „szórakoztató vállalat“, nemcsak a műkedvelők országos központja, egyszóval többé nem kimondottan csak egyirányú szerv, hanem társadalmi szövetség és nem csupán kulturális egyesület! Örvendetes tény, hogy a Csemadok központi irányítása alatt újabb és újabb tudományos, társadalmi és kulturális rendezvényekre kerül sor hazánk egész területén. Sőt, ha őszinték akarunk lenni, azt is le kell szögeznünk, hogy nem egy e rendezvények közül — a komáromi Jókainapok, a zselízi Népművészeti fesztivál, a gombaszögi országos dal- és táncünnepély, hogy a sok akció közül csak egynéhányat említsek — már jóval túlnőtte hazánk határait, és hírneve barátokat szerzett a Csemadoknak sok országban. Azt viszont, hogy a Csemadok nemcsak a kulturális, de a tudományos és társadalmi megmozdulások ösztönzője és irányítója is legyen, a Központi Bizottság csak úgy tudja elérni, ho olyan koordinált „kulturális, tudományos és társadalmi eseménynaptárt“ dolgoz ki, ahol a mag a Központi Bizottságtól ered, vállalva az akciók szervezését, irányítását, előkészítését s csak a rendezésben kéri majd az illetékes járási titkárságok és helyi csoportok segítségét. Túl azon, hogy ezek az akciók egymással összhangban legyenek, az is fontos, hogy a rendezvények olyan városokra, községekre összpontosuljanak, amelyek egyrészt a magyarság kulturális centrumai, vagy az illető helyiségek nagy szülöttei teszik méltóvá a helyet az akció megrendezésére. A szlovákiai magyar etnikum teljes egészét be kell kapcsolni a Csemadok vérkeringésébe, s az akciók necsak egy vidék vagy tájegység területére összpontosuljanak. Próbáljuk hát összegezni, hogy a Csehszlovákiai Magyarok Kulturális és Társadalmi Szövetsége mely akciókat lenne hivatott központilag előkészíteni, megszervezni, s az akciók lebonyolítását irányítani: 1. Országos népművészeti fesztivál (a folk lórmunkások értekezletével) 2. Országos dal- és táncünnepély (nyári béketalálkozój 3. Jókai-napok (irodalmi színpadok fesztiválja, vers- és prózamondók versenye) 4. Kodály-napok (az énekkarok orsz. találkozója) 5. Madách-napok (megemlékezés) 6. Tompa-napok (megemlékezés) 7. Mikszáth-napok (megemlékezés) 8. Szenczi Molnár Albert-napok (megemlékezés) 9. Rákóczi-napok (megemlékezés) ZSELIZ GOMBASZÖG KOMAROM GALÁNTA NAGYKÜRTÖS RIMASZOMBAT LOSONC SZENC TÖKETEREBES A Hét társadafompoKitikai melléklete 30 9 Felelős szerkesztő: Mőcs József Dubay Orest: Horizont 10. Tánczenekarok ás táncdalénekesek országos fesztiválja FÜLEK 11. Népi zenekarok és népdalénekesek országos fesztiválja KASSA 12. Országos népművészeti és képzőművészeti tárlat IPOLYSÁG 13. Falusi színjátszók országos versenye DUNASZERDAHELY 14. Daljátékok, operettek művelőinek országos találkozója POZSONY 15. A Cseh- és Morvaországban lakó magyarok évi találkozója PRÁGA, BRÜNN, PILZEN (vagy ahol lehet) Ez az eseménynaptár-tervezet szinte kizárólagosan kulturális tartalmú, s csak irányítóként szolgálhat, hogy az egyes megmozdulásokat hol és mily időpontban lehet megrendezni. Függetlenül azonban ezektől a Csemadok járási szerveinek, valamint a helyi csoportoknak nemcsak joguk, de kötelességük is olyan helyi jellegű akciókat szervezni ős rendezni, amelyek bizonyos mértékben az országos akciók előfutárai, sőt konkréten egy-egy művelődési ág elődöntői. Ilyenek a járási Csemadok-napok, a Daloló Balogvölgye, a Daloló Ipolyvölgye síb. rendezvények. Ami viszont a magyarság társadalmi életének külső megmozdulásait illeti, nos, a Központi Bizottság itt is jócskán talál lehetőséget egy-egy országos akció beütemezésére, előkészítésére és megszervezésére. Gondolok itt elsősorban olyan megmozdulásokra, ahol a Csemadok Központi Bizottsága más szervek, tömegszervezetek bevonásával szervezi rendezvényeit. Mik is lehetnének ezek a rendezvények? 1. Országos magyar ifjúsági napok (,a Magyar Ifjúság Központi Tanácsának bevonásával) 2. Magyar nők országos fóruma (a szlovákiai Nőszövetség magyar szekciójának bevonásával) 3. Kittenberger Kálmán emléknap és verseny (a Szlovákiai Vadászszövetség bevonásával) Örömmel hallottuk és olvastuk, hogy megalakult a Csehszlovákiai Magyar Nyelvművelő és Nyelvjáráskutató Társaság. S ez az örömhír máris kézenfekvő okot ad arra, hogy a Csemadok KB a kulturális és társadalmi megmozdulásokon túl nesztora legyen a tudományos dolgozók nak is, módot adva nekik, hogy évenkénti országos szimpóziumokkal erősítsék a már megindított munkát. Az ilyen országos szimpóziumok jó feltételeket nyújtanak a véleménycserére, vitára, amelyeknek gyümölcse a szlovákiai magyar etnikum kincsestárának gyarapodása. Mire is lehet nagy vonalakban gondolni egy-egy országos rendezvény keretében? 1. Nyelvművelők és nyelvjáráskutatők országos szimpóziuma 2. A gimnáziumok magyar-szakos tanárainak országos találkozója 3. A magyar tannyelvű iskolák igazgatóinak országos értekezlete 4. Etnográfusok és historiográfusok, valamint muzeológusok országos találkozója 5. A magyar értelmiségi dolgozók országos értekezlete Végezetül, de nem utolsó sorban feltétlenül szükséges lenne egy olyan szakbizottságot létesíteni a Csemadok Központi Bizottsága mellett, amely kimondottan csak az országos rendezvények előkészítésével, szervezésével és propagálásával »foglalkoznék. Gondoskodna az egyes akciók eszmei tartalommal való feltöltéséről, anyagilag biztosítaná a rendezvényeket — egyszóval ez a szakbizottság irányítaná a Központi Bizottság szervezésében megvalósuló akciókon keresztül az i'tt élő egész magyarság megmozdulásait. Természetesein a Csemadok minden helyi csoportja, minden járási titkársága ezentúl is teljes mértékben élvezi az alkotás, a rendezés szabadságát, és nem szabad az országos rendezvényeket úgy venni, mintha a Központi Bizottság saját országos rendezvényeivel korlátokat akarna szabni a helyi csoportok vagy járási szervek működésének. Kell, hogy a járási titkárságok és a helyi csoportok továbbra is megrendezzék megmozdulásaikat, és rendezvényeik az egyes országos akciók előfutáraivá, elődöntőivé váljanak! Ugyanakkor azonban az is elengedhetetlenül szükséges, hogy a Központi Bizottság szervezője és irányítója legyen azoknak az országos akcióknak, amelyek egy-egy rendezvényen, vagy városon, tájjelegen keresztül az egész kompakt magyar területet beleviszik a szocialista magyar kultúra művelésének áramla tába! Csakis az összhangban álló, a kultúra, tudomány és társadalmi érdekvédelem minden ágát felölelő országos akciók lehetnek célravezetők, mert az ilyen országos rendezvények viszik közelebb a Csemadokot a csehszlovákiai magyarság egészéhez, és hazánk minden magyar polgárát a Csemadokhozl ROZSNYÓ |Ö#SEF
