A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1969-07-27 / 30. szám
1969 július 20, 21.17 óra - a sikeres Holdra-szállás pillanata. Föld—Hold 102;45,42 óra alatt. Az első Hold-séta. Neil Armstrong az első ember, aki a Hold felszínére lépett Az első ember — az Apollo 11 parancsnoka, Nell Armstrong a Holdkompból való kilépés pillanatában EMBER A NASA, a földi irányítóközpont hivatalosan bejelentette, hogy a holdkomp 21,17 órakor — tehát osupán 39 másodperc késéssel — leszállt a Holdra. „Fantasztikust“ kiáltott fel a Kolumbia pilótája Michael Collins, amikor megtudta, hogy kollégái slkoresen leszálltak a Holdra. A NASA Jelentése szerint az Apollo 11. útja a starttól a holdkompnak a Nyugalom-tengerében való leszállásig 102 óra 4S perc, 42 másodpercig taitott. Az űrhajósok első Jelentésükben arról számolnak be, hogy a holdkompot meglehetősen nagy sziklatömbök veszik körül, egyesek magassága meghaladja a három métert. A Csehszlovák hi» Magyarok Tőr és k iiItiirélis Szilvát«6 gi'inrk hetilapja Megjelenik min ife.it vasárnap. C is 'orkoszfh M-, j»u Ay.MS.'nn tf.-sznrkR.sztfl hol) ettísok Mfii:r |Azsel »rs Ozsvald Árpád Szerkesztők: Nagy I, ászlő Nagy l.aju? Orclóüy Kal »Iin Pétéi l.ászló Tarján* Andor Crufikai elrendezés Csádet Lászlé fényképész: l’randl .Sándor Szerkesztőség: nratislava, Ilin ltod na | Szépiák) n '/. Po<ialiók C 39U Telefon: főszerkesztő 111 :t I. szerkesztőség 32H 65. Terjeszti a Posta If írlaps/»l-»t,i [u, előfizetésekft elfogad tnindeo postahivatal és levélkézliesitő Külföldre szolé előfizetések.• I el intéz: PNS (Istredná e<ped eia tlaee, Bratislava, Coll w.ildovo nám. 48 VII. Nyomja n PRAVDA nyomdává'It lat, Bratislava, Slnrová 4. Klnfizntésl díj negyed évre 19.50 ** és. fél évre .11, vcs, egész évre 7b. Kés Kéziratokat nem őrzőnk nteg és nem küldünk vissza Armstrong Jelentése szerint a holdkomptúl jobbra, körülbelül 1500 méter távolságban éles hegygerinc húzódik. Ami a hegygerinc színét illeti, ezzel kapcsáéiban az űrhajósok azt mondták, hogy az annak megfelelően változik, milyen szögben nézünk a Holdra. Az űrhajósok véleménye szerint a holdkomp leszállási helye viszonylag egyenletes. Körös-körül számos különböző méretű kráter látható. Vannak 100—150 cm, de 15 méter átmérőjű kráterek is. Neil Armstrong elnézést kért a NASA parancsnokaitól a 39 másodperces késés miatt. Azt mondta, hogy meglehetősen sok munkájába került, míg a kráterek ás a hatalmas sziklatömbök között megfelelő helyet talált a leszállásra. Houstonból azt válaszoltók neki: „Fiúk, fölösleges a mentegetőzés ... Így is fantasztikus munkát hajtattatok vógre.“ A holdkomp személyzete és a houstoni irányltú-központ között lefolyt beszélgetésbe a parancsnoki kabinban lévő Collins is bekapcsolódott: „Ne feledkezzetek el a parancsnoki kabinban lévő barátotokról“ — mondotta. Mire a földirányltóközpontból azt válaszolták neki, hogy tel|esen nyugodt lehet, röla sem feledkeznek meg. A földi irányltóközpontbál engedélyt adtak Armstrongnak, hogy hátfűn, Július 21-án 2,00 ára után bármelyik megfelolű pillanatban elhagyhatja a holdkompot ás a Hold felszínére léphet. Ez tehát azt jelenti, hogy a „Holdra-lápés“ öt árával előbb megtörténhet, mint azt az eredeti terv föltételezte. A megfelelő pillanat megválasztása a holdkomp vezetőjétől, Armstrongtől függ. Houstoni Jelentás szerint a holdkomp egy 4 fokos lejtésű területen szállt le. A megengedett maximális lejtés 12 fokban volt megállapítva. Nagyobb szögű lejtés esetében ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy a holdkomp fölborul. Az űrhajósok közölték, hogy egy futballpálya nagyságú kráterban szálltak le. A houstoni központban egyelőre még nem tudták megállapítani a leszállás pontos helyét. Ennek ellenére úgy vélekednek, hogy a leszállás a tervben kijelölt eliptikus terület középpontjától számított 6—7 kilométer távolságra történt. A holdkomp leszállási manővere közben Armstrong szívverése percenként 110 volt, amikor pedig a holdkomp megállt a Hold felszínén, szívverése percenként 15-re csökkent. 45 perccel később Armstrong szívverése már 90 volt, tehát csupán 20-sral kevesebb a normálisnál. Az űrhajósok főorvosa, dr. Charles Berry elégedett az űrhajósok egészségi állapotával. Ezzel kapcsolatban azt mondotta, hogy valamennylük fiziológiai állapota nagyon jó. Neil Armstrong az első ember, aki a Hold felszínére lépett Hétfő reggel 3 óra 40 perc. Armstrong és Aldrln űrhajósok kinyitják a holdkomp ajtaját. Armstrong úgy kilenclokú létrán lassacskán a Hold felszínére ereszkedik. Léptei kissé bizonytalanok. Néhány perccel később azt jelenti, hogy könnyebben tud Jármi, mint a föld) kísérletek során. A Hold felszínét vékony porréteg boritia. Armstrong látja saját lépteit, igyekszik néhány felvételt készíteni ás mintát vesz a Hold felöletán lévő kőzetekből. A Holdat borító talajréteg meglehetősen kemény — Jelenti. (Kedves olvasóink szives elnézését kérjük, hogy további részleteket nem közölhetünk az űrhajósok későbbi tevékenységéről, mivel lapzártáig a hírszolgálati iroda több anyagot nem tudott a rendelkezésünkre bocsátani. Kővetkező számunkban ismét foglalkozni fogunk ezzel a témával.) Armstrong első lépései a Hold felllletén Armstrong, Collins és Aldrln
