A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1969-12-28 / 51-52. szám
Feladatunk: szívós mindennapi munka Társadalmi és kulturális szervezeteink ezekben a hetekben értékelik azt a munkát, amelyet az 1968—1969. évben végeztek. Felmérés, visszapillantás időszakát éljük, hogy tanulva, okulva mindabból, amit tettünk, ennek tudatában és ismeretében mutassunk rá a legközelebbi időben előttünk álló teendőkre. Ebből az alkalomból kerestük fel Szőke józsefet, a Csehszlovákiai Magyarok Társadalmi és Kulturális Szövetsége Központi Bizottságának vezető titkárát, hogy válaszoljon néhány olyan jellegű kérdésre, amely felkeltheti olvasóink érdeklődését a Csemadok munkája iránt. Hét: Bevezetőként ismertethetné, Szőke elvtárs, a Csemadok társa dalompulitikai helyzetét, magatartását és munkáját. Szőke Azzal kezdeném, hogy az 1968—1969 év bőséges tehetőséget nyújtott a politikai megnyilvánulásra, véleményalkotásra és nyilvánításra. Egymást érték a társadalmi megrázkódtatások. Senki sem maradhatott közönyös szemlélője az eseményeknek, a politikai csatározásoknak. Szervezetünk aktív tényezőként kapcsolódott bele a nagyarányú társadalmi mozgásba, magatartásával, javaslataival hatott az események alakulására. Soha el nem évülő érdeme marad, hogy élt a történelem adta lehetőséggel, és a szocialista jövő érdekében átfogó tervezetet dolgozott ki a csehszlovákiai magyarok helyzetének rendezésére. Javaslataiba belefoglalta két évtizedes tapasztalatait és marxista-leninista szellemű elképzeléseit. Az elért eredmények bizonyítják, hogy helyesen cselekedtünk. Az elmúlt húsz hónap próbára tett mindenkit. Egyéneket és szervezeteket is. Az 1968 januárjában kibontakozásnak induló változások bonyolult politikai válságba vezettek. Az ország vezető politikai ereje, a kommunista párt története folyamán talán a legsúlyosabb helyzetbe került. Most, amidőn a kivezető út mindannyiunk előtt világos, amikor Csehszlovákia Kommunista Pártja fő ^vonatkozásaiban már értékelte az eseményeket, mi Is elemezzük szervezetünk magatartását, munkáját, és rámutatunk azokra a teendőkre, amelyek (a legközelebbi időben előttünk állanak. Nyugodt lelkíismerettel állíthatjuk, hogy szervezetünk jói vizsgázott az elmúlt nehéz időszakban. Hű maradt múltjához, a párt politikájához Tagjaink és a csehszlovákiai magyarság sorsa iránt érzett felelősség tudattal végezte munkáját és nem adott teret a szélsőséges vagy nacionalista megnyilvánulásoknak, elemeknek. Most az a feladatunk, hogy szívós mindennapi munkával lássunk hozzá az elért eredmények kiaknázásához, a X. közgyűlésen elfogadott szervezeti program teljesítéséhez. így segíthetjük legjobban, a saját munkaszakaszunkon végzett konkrét munkával, a párt konszolidációs és építő törekvéseit. Öj lendületet kell adni munkánknak, egész tevékenységünknek, élnünk kell a megteremtett lehetőségekkel, és új lehetőségek megteremtésén kell munkálkodnunk. A X. közgyűlésen elfogadott programunk kimondja: „A Csemadok tevékenységének továbbra is fontos alapja, céljainak valóra váltását legjobban biztosító területe a .kulturális-népnevelő tömegmozgalmi mun ka marad.“ Ebből a szempontból szervezetünk az elmúlt két hónapban jelentős munkát végzett, és nem fedik a valóságot azok a vélemények, amelyek szerint szervezetünk a kulturális tömegmozgalmi munka ro vására túl sokat foglalkozik a nemzetiségi kérdés megoldásával. Hét: Ezek után önkéntelenül adódik a kérdés: mit csinált a Csema duk a kulturális tüinegakciók terén? Szőke J.: A tavaszi és nyári hónapokban energiánk nagy részét, figyelmünket a nagy kulturális tömegakciók szervezésére és lebonyolitásása fordítottuk. Ez azzal is magyarázható, hogy művészeti jellegű rendezvényeink leginkább a tavaszi és nyári időszakra esnek. A közgyűlés óta került sor a színjátszó együttesek, irodalmi színpadok, a vers- és prózamondók járási fesztiváljaira, majd ezt kővetően komáromi országos rendezvényünkre, amely ebben az évben már hatodik alkalommal adott módot országos összegezésre. Ugyancsak ebben az időszakban rendezték meg járási bizottságaink a tánc- és népdal fesz tiváiokat, amelyeknek kiemelkedő eseménye volt a Füleken megrendezett II. Országos Magyar Táncdalfesztivál. Ezzel párhuzamosan került sor a népi együttesek, tánccsoportok felkészülésére, a járási dal- és táncünnepélyekre, Csemadok-napokra, majd Zselízen az Országos Népművészeti fesztiválra, és a gombaszögi Országos Dal- és Táncünnepélyre. Meg kell említenem, hogy az eltelt időszakban először került sor a g<a lántai Kodály-napok megrendezésére is. Hét: Talán egy kissé bővebben beszámolhatna. Szőke elvtárs. az idei két legnagyobb rendezvényről. Szőke J.: Igen. Ebben az évben ismét országos szinten rendeztük meg a zselízi népművészeti fesztivált. Mint ismeretes, szükségessé vált. hogy a népművészetnek külön fórumot biztosítsunk, elválasztva azt a gombaszögi dal- és táncünnepélytől. A zselizi rendezvény szervezésében ez évben azt a célt követtük, hogy lehetőleg Pozsonytól Királyhelmecig minden járás képviseltesse magát egy vagy két együttessel. így a zselízí Országos Népművészeti Fesztiválon az Ifjú Szíveken, az ukrán, a szlovák és lengyel együtteseken kívül 20 magyar műkedvelő együttes szerepelt, összesen 940 szereplővel. A gombaszögi Országos Dal- és Táncünnepélyt ez évben a budapesti Állami Operaház előadásával nyitottuk meg. A tavalyi sikertelen kísér let után kétségtelenül jelentős kultúrpolitikai eredménynek kell el könyvelnünk a budapesti Operaház gombaszögi előadását A festői szép ségü völgyben több ezres tömeg tapsolt a János vitéz című daljáték szereplőinek. Meg kel! említenem, hogy Zselízt az országos népművészeti seregszemle legrangosabb fesztiváljává tettük. További gondunk a széles tömegek igényét kielégítő attraktív művészi műsor biztosítása Gombaszögön. Hét: Mik a Csemadok tervei a népművészeti tömegmunka terén? Szőke |.: A jövő évet tekintve, nagyobb gondot kell fordítanunk elsősorban a különböző jellegű járási fesztiválokra. Ez az alapja annak, hogy a színjátszó együttesek, tánccsoportok, zenekarok, valamint énekkaraink, de a tánc- és népdalénekesek is már alsó fokon fórumot nyerjenek képességeik bemutatására. Csakis így, ebben az esetben rendeshetünk magas eszmei és művészi színvonalon központi bemutatókat, országos fesztiválokat. Hét: Sajnos, néha olyan elképzelések kapnak szárnyra, hogy a Csemadok csak táncol vagy színdarabot játszik. Mi a helyzet a népművelési munka területén? Szőke J.: A X. országos közgyűlésen jóváhagyott program célkitűzésinek a megvalósítása tette szükségeséé, hogy a központban megszervezzük a tudományos-népművelési osztályt. Ennek az osztálynak feladata a népművelési munka irányítása, szervezése és ösztönzése. A Cseuiiadoknak létre kell hoznia önmagában azt a szellemi potenciált és gócpontot, amely feltétlenül szükséges népművelési feladatai teljesítéséhez. A rohanó és változó idő a műveltség fogalmát is megváltoztatta. Az ún. általános műveltség fogalma kissé mintha háttérbe szorult volna. Az általános műveltség ma már sokszor semmiféle műveltséget sem jelent, csak tapogatódzást minden téren. Az általánosan művelt embert ma már jóformán semmiféle munkára sem lehet beállítani. Aki uoldogulni akar, annak bizonyos munkaterületen határozott és biztos szaktudással kell rendelkeznie. A Csemadoknak is úgy kell irányítania népművelő munkáját, hogy színvonalasan kielégíthesse az emberek differenciált művelődési igényeit a kultúra egyes ágazataiban. Ez meglehetősen nehéz feladat elé állít mindannyiunkat. A Csemadok a múltban gyakran hangsúlyozta, hogy csakis kulturális szervezet, ugyanakkor elzárkozatt iskoíaügyi problémáktól, a nyelvművelés stb. kérdéseitől. Ez azt jelenti, hogy nem tisztázta maga számára sem, hogy mit Is ért a kultúra fogalma alatt, vagy ha tisztázta is, azt nagyon leszűkített értelemben értelmezte. Nyilvánvalóan a kultúrához tartozik az iskolaügy és a nyelvművelés is. mint ahogy minden, amit az emberi szellem és civilizáció a múltban létrehozott vagy a jelenben alkot. A Csemadok új programja lehetővé teszi, hogy kulturális és népművelési küldetésünket a lehető legtágabb értelemben fogjuk fel. A Központi Bizottság májusi ülésén jóváhagyott részletes programban lefektettük a járási népművelési szakbizottságok megszervezésének elveit, az egyes szakcsoportok feladatait. Célunk az volt, hogy az őszi téli időszak elejére minden járásban létrehozzunk egy differenciáltan működő népművelési tanácsadó testületet, amely képes hatékonyan irányítani a járás népművelési tevékenységét. Sajnos, ezen a téren nem minden esetben értük el a várt eredményt. A Csemadok a maga különleges szerepkörével, lehetőségeinek tökéletesebb felhasználásával tág teret biztosit minden népnevelő és önművelő munkának. Kohója lehet nemzetiségi életünk minden nemes törekvésének, hiszen egy szervezetbe tömörít munkást, parasztot és értelmiségit, megkönnyíti és megrövidíti az értelmiségi hivatásteljesítés útját, de egyben azt is lehetővé teszi, hogy a fizikai munkát végzők a saját szükségletüknek megfelelően formálhassák az érdekük szol gálatába szegődő értelmiséget. Tehát tulajdonképpen a kölcsönös neve lés műhelyévé tehetjük szervezetünket. Ehhez azonban le kell küzdeuünk minden, a mútból bennünk maradt idegenkedést, amely itt-ott még felüti fejét az értelmiség és a fizikai dolgozók kapcsolatában, egymást segítő támogatásában. Ki kell művelnünk a közös érdekeken alapuló együttműködés helyes módozatait, atapelveit. Hét: A társadalmi tevékenység területén mi határozza meg a Cseitiadok feladatait? Szőke J.: A Csemadok feladatait a társadalmi tevékenység területén két részre osztottuk. Az első részben azokat a feladatokát soroltuk tel, amelyeknek megvalósítását szövetségünk központi szervet szorgalmazni fognak az állami és pártszerveknél. A másik rész közvetlenül a szövetségünk szerveire háruló feladatokat tartalmazza. Az első rész feladatai közül jó néhánynak a szorgalmazása már meg kezdődött. A Központi Bizottság elnöksége rendszeresen figyelemmel kíséri, hogyan halad a nemzetiségi alkotmánytörvény, alapján a résztörvények kidolgozása. Ugyanígy Dél-Szlovákía gazdasági, szociális, kulturális fejlesztési tervének kidolgozását, valamint a Magyar Népköz-
