A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1969-12-14 / 50. szám

K

a

zin

c

zy n

y

o

m

d

o

k

a

in

Ez év november középén harmadszor került sor a kassai nyelvészeti konferenciára, a Kazinczy Nyelvművelő Napokra, amely ezúttal is a hazai és külföldi szakemberek, önkéntes munkatársak és érdeklődök meghitt, baráti találkozója volt. Amikor 1967 októberében a kassai Batsányi-kör kezdeményezésére a szép gondolat a Csemadok és a Kerületi Pedagógia. intézet támogatásával megvalósult, az a cél vezetett • minket, hogy Kazinczy nevével és szellemében egy, a magyar nyelvművelés egészét átfogó találkozót rendszeresítsünk, amelyen évről évre a magyar nyelv sorsát szívükön viselő nyelvészek, tanítók, tanárok közösen vitatnák meg az e téren ránk háruló feladatokat és beszámolnának az elért eredményekről. Ügy hisszük, hogy az eltelt három év azt bizonyítja, hogy a találkozó megfelel a kitűzött célnak. A munka irányítását az első két évben 1969 májusáig — a Csemadok KB nyelvművelő szakbizottsága végezte, azóta pedig a Csehszlovákiai Magyar Nyelvművelő és Nyelvjáráskutató Társaság hivatott ennek a munkának az irányítására.

A háromnapos összejövetel résztvevőit' Balogh Márta tanárnő, a KPi magyar kabinetjének vezetője üdvözölte, utána Dobos László, a Társaság elnöke nyitotta meg a találkozót. Rövid beszédében méltatta a névadó Kazinczy munkásságát és érdemeit a nyelvművelés terén, utána pedig Sima Ferenc, a Komensky Egyetem Magyar Tanszékének tanára beszámolt a Tár saság féléves tevékenységéről. Ezután Benkó hordod budapesti nyelvészprofesszor tartott előadást a magyar nyelvjáráskutatás jelentőségéről. Előadásában főleg a nyelvjáráskutató munka fontosságát bizonyította és a helynévkutatás történetét vázolta. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nyelv mai helyzete visszamutat a múltra, s a helynevek kutatása nagy segítséget jelent a régmúlt századok magyar történelmének megismerésében. Az elért eredmények alapján nyomon követhetjük a honfoglaláskori magyar törzsek elhelyezkedését és szétterjesz kedését, de a lakosság vándorlása is megállapítható az összehasonlító nyelvjáráskutatás segítségével.

A megbeszélések később a szekciók ülésein folytatódtak. Az első csoportban a földrajzi névgyüjtők és nyelvjáráskutatók ültek össze, a másodikban a terminológiai csoport foglalt helyet, végül a nyelvi-nevelési-ismeretterjesztő csoport szintén külön tanácskozott.

A szekciók ülésein elhangzott néhány, szak mai szempontból is értékes felolvasás önkéntes gyűjtőink, nyelvművelőink, részéről. Ezek közül hármat szeretnék itt megemlíteni: Géczi Lajos. Szurdi Miklós és Kapás Ferenc felölve sását.

Géczi Lajos a Nagykapos környéki magyar falvak földrajzi névgyűjtéséröl tájékoztatta a szekció tagjait. Ismertette a gyűjtési munka menetét, jelenlegi helyzetét és .a még elvég zendő tennivalókat. Gyűjtésének eredményeit előzőleg beküldte! a Társaság pályázatára, amelynek bíráló bizottsága díjazásban részesítette. A második felolvasást Szurdi Miklós tar-A Hé) társadalompolitikai melléklete 50

Felelős szerkesztő. Macs József

tóttá, aki Bély községnek és a vei® szomszédos további 3 községnek nyelvjárási sajátosságait ismertette hangtani, alaktani, jelentéstani és mondattani szempontból. Munkáját a szakemberek is nagyra értékelték, s a Társaság pályázatán I. díjat nyert.

Kapás F’erenc a nyeivi-nevelési-ismeretter jesztő szekcióban olvasta fel előadását „Óvjuk anyanyelvűnk tisztaságát“ címmel. Ebben főleg a nyelvek kölcsönhatásáról, az egyes szavak átvételének kérdéseiről, a fordítási helytelenségekről, az idegenszerűségek mindennapi használatáról beszélt nagy szakmai hozzáértéssel. Figyelmeztetett a nyelvi botlások elkerülésére és a helyes magyar beszédre. Egy két gondolatot idézek előadásából: „Legalább azok beszéljenek hibátlan magyarsággal, akik magyar iskolából kerülnek ki, mert akik hátat fordítottak ennek az intézménynek, azok — egy-két kivételtől eltekintve — már se anyanyelvükhöz, se nemzetiségükhöz nem ragaszkodnak .. .“, továbbá „Óvjuk anyanyelvűnk tisztaságát és épségét, azért a nyelvét, melyet édesanyánktól kaptunk örökségbe. Ápoljuk és fejlesszük gondosan, őrizzük féltve, ne szé gyenkezzünk miatta, mivel elhanyagolásával vagy megtagadásával elődeink emlékét gyaláz nánk meg.“ Kár, hogy dolgozatát nem küldte el a Társaság pályázatára, biztosan díjat nyert volna.

Az iskolai nyelvművelés egeto problémáiról beszélt Mircz Károly is, a Társaság nyelvi-ne velési csoportjának vezetője. A hozzászólásokból megállapíthatjuk, hogy pedagógusaink nagy részének szívügye a helyes magyar nyelvokta tás színvonalának emelése.

Márton Gyula kolozsvári egyetemi tanár sajnos nem tudott eijönni a kassai találkozóra, de egy nemrég írt nyelvészeti cikkét felolvastuk az anyanyelvi műveltség fontosságáról. Ebbeír a cikkben a neves erdélyi nyelvész azt a megdönthetetlen igazságot bizonyítja, hogy az anyanyelv tökéletes ismerete az idegen nyelvek tanulásának is alapfeltétele, és tényekkel bizonyítja, hogy aki jól tudja anyanyelvét. a munkáját is jobban végzi

Budapesti vendégeinken kívül resztvettek a Kazínczy-napokon jugoszláviai magyar nyelvészek is: Kovács József és Kossá János. Közülük elsőnek Kovács József szólalt tel és tartott rövid ismertető előadást a Jugoszláviai Magyar Nyelvművelő Egyesületről, Az Egyesület 1964 januárjában alakult inog és hat központi szerve: sajtó-, pedagógiai és beszéd mű veszeti ősz tálya, valamint helyesírási, terminológiai és könyvterjesztő bizottsága van. Az Egyesületnek négy fiókszerve van Szabadkán, Topolyán, Zomborban és Újvidéken. Az előadó főleg a terminológiai bizottság munkájáról beszélt. Ennek a bizottságnak az a feladata, hogy elősegítse a sajátosan jugoszláviai társadalmi, politikai fogalmak magyar kifejezőinek megalkotását és szorgamlítzzu a sajátos műszavak és a hazai közület- és intézménynevek egységes használatát. A bizottságon belül jogi-teríninológiai albizottság alakult, melynek tevékenysége a bírósági gyakorlatban jelent nagy segítséget. A bíróságok által használt kétnyelvű nyomtatványok magyar szövegét is a bizottság hagyja jóvá. A fordítók részére értekezlete két tartanak a helyes nyelvhasználatról, azonkívül magyar lektorátusokat szerveznek. Elmondotta az előadó azt is, hogy a pedagógusok részére is rendeztek nyelvészeti találkozót, fi pályázatot hirdettek „Őrizzük meg anyanyelvűnk tisztaságát“ címmel. Végül egy örvendetes hírt jelentett be: a kassai Kazinczy Nyelvművelő Napokhoz hasonlóan Adán, Szarvas Gábor szülővárosában 1970 májusában Magyar Nyelvművelő Napokat rendeznek. Mi a magunk részéről ehhez a szója kezdeményezéshez sok sikert kívánunk.

Kossá János előadásában az’ idegen szavak helytelen használatáról beszélt, amely a jugo szláviéi magyar nyelvromlásnak is egyik tó okozója. Tény az, hogy a kisebbségi sorsban élő magyarság kénytelen bizonyos idegen szavakat átvenni olyan fogalmak kifejezésére, amelyekre nincsen megfelelő a magyarországi nyelvhasználatban. Ez azonban csak különleges szükséglet esetében indokolt. Az idegen szavak átvételénél azonban vigyázzunk arra.

hogy azokat ne használjuk hibás alaktani vál tozatban, megcsonkított formában, hibás végződésekkel vagy jelentésbeii deformációkkal. A nemzetközi szavaknak is különleges színezetük van, és nagy veszélyt jelent a magyar nyelvre, ha ezeket az egyes utódállamokban más-más értelemben használják.

Dobay Béla Kazinczy egykori iskolájának, a sárospataki kollégiumnak tanára, szintén eljött a találkozóra és előadásában Kazincznak Sárospatakhoz fűződő kapcsolatairól beszélt. Adatszerűén bizonyította, hogy mit köszönhetett Kazinczy az iskolának, amelyből rajta kívül a magyar irodalom olyan nagy alakjai is kikerültek, mint Bessenyei György, Tompa Mihály, Erdélyi János és mások. Kazinczy a nyelvújítási harc idején az iskola tanáraiban lelkes támogatókra talált. Népszerűsége azóta sem csökkent. Széphalmon levő mauzólauma zarándokhelye a pataki diákoknak és minden magyarnak, Tanítása és emléke örökké élni fog.

Második nap este a kassai közönség bevonásával a Batsányikor irodalmi estet rendezett a Magyar Ipari Középiskola kultúrter méhen, amelyen Rácz Olivér oktatásügyi miniszterhelyettes tartott előadást Kazinczy életéről, a magyar irodalomban betöltött szerepéről és a felvilágosodás koráról. Az esten uemutatkozott a kassai Magyar Alapfokú Iskola gyermekkórusa is Homulya Ferencné tanítónő vezényletével. Örülünk neki, hogy az énekkari mozgalom a kassai iskolában is megindult. Ezután budapesti vendégművészek léptek fel, XVIIÍ. századi magyar irodalmi és zenei alkotásokat mutatva be. Színvonalas műsoruk a legmagasabb igényeknek is megfelelt és nagy sikert aratott.

Deine László, a pozsonyi Komensky Egyetem Magyar tanszékének volt vendégprotesszora a találkozó utolsó napján tartott előadást a kiejtés törvényeinek tanulmányozásáról. A téma újszerű volt mindnyájunk számára, hiszen, mint ahogy Deme professzor említette, Magyarországon is csak az utóbbi időben foglalkoznak a Kiejtés problémáival, standardizatusával. Pedig nagyon fontos a kiejtés szabályainak megállapítása, s azt leginkább az élőbeszéd állandó tanulmányozása útján lehet feltárni. Nemzetiségi helyzetünkben tokozott gondosságot kell fordítanunk kiejtésünkre, hogy. a közös magyar nyelvet helyesen használjuk. Különösen nagy feladat hárul az iskolái a az értelmes olvasás meglanítása terén. Rendezzünk kiejtési versenyeket, s tegyük rendszeressé a múlt évi galántai országos rendez vényt.

Ezután következett a pályamunkák értékelése és az eredmény kihirdetésé. A beérkezett pályamunkák közül a Társaság vezetősége jankus Vidor, Szurdi Miklós és Belányi János munkáit l. díjjal, Géczi Lajos munkáját II. díjjal jutalmazta. A többi pályamunkát dicséretben részesítette.

Végül Rácz Olivérnek, az SZSZK kormánya oktatásügyi miniszterhelyettesének köszönőlevelét olvasták fel és adták át Deine László professzornak a Komensky Egyetem Magyar Tanszékén végzett lelkiismeretes munkájáért.

A találkozó Bertók Imre közjionti tanfelügyelő szavaival zárult, aki főleg az iskolai nyelvművelés fontosságáról szólott. Balogh Márta a rendezők nevében mondott köszönetét a jelenlevőknek.

A külföldi vendégek benyomásaikról, élményeikről néhány sorban beszámoltak a Batsányi-kör krónikájában. Befejezésül hadd idézzek Benkő Lóráud professzor soraiból: „A Kazinczy najiok a csehszlovákiai magyarság anyanyelvi műveltsége megtartásának és továbbfejlesztésének rendkívül fontos fóruma és eszköze . .. Kívánom a kassaiaknak s rajtuk keresztül a csehszlovákiai magyarságnak, hogy a Kazinczy-napok immár hagyományossá váló kezdeményezéseit egyre gazdagabb tartalom mai. egyre tudatosabb célkitűzéssel vigye, fejlessze, ápolja tovább."

Kassa jövőre is szaretetteI várja a magyar nyelv művelőit.

GÖRCSÖS MIHÁLY