A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1969-12-14 / 50. szám
ianus folyója, amit az arabok Khalídzs amlr al-mu’mln-re, az Igazhívők hercegének csatornájára kereszteltek át, valóban Jól szolgált. Míg végül aztán Egyiptom újabb meghódítója, Manszúr kalifa betemettette, hogy ne Jelentsen konkurrenclát a kelet-nyugati kereskedelemben kaltfátusának fővárosa, Damaszkusz számára (a történelemben megjelent a kifejezés: stratégiai okokból). Damaszkusz valóban 1193 évre megszabadult a konkurenciától, egészen 1869. november 17-lg, amikor ünnepélyesen megnyitották a mai Szuezl-csatornát. Megépítésének eszméje a XVII. században merült fel. A Dél- ős Délkelet-Ázslával nagy mértékben megnövekedett áruforgalom lebonyolítása érdekében szükség volt egy rövldebb víziútra. De idealisztikus szempontok Is nyilván közrejátszottak: bölcselők, mint Leibnitz, Montesquieu, Voltaire és Salnt-Simon arról álmodoztak, hogy a Szuezi földszoros átvágásával megépülő víziút nemcsak az árucserét, de az eszmék cseréjét is meggyorsítja Kelet és Nyugat között. A Szuezi-csatorna építését Franciaország erőszakolta, Nagy-Brltannla kezdetben ellenezte, mert ezáltal olyan víziút jött volna létre, amely nem állt ellenőrzése alatt. Az építési munkákat Negrelll osztrák mérnök tervei alapján 1859-től a francia Ferdinand Lesseps vezette, aki a Compagnie Universelle du Canal Maritime de Suez (Általános Szuezi Tengericsatorna Társaság) alaptőkéjét is biztosította. A csatornaépítéshez Iszmail kedive, az egyiptomi uralkodó tízezrével bocsátotta rendelkezésre a rabszolgasorban tartott fellahokat, akik a rossz táplálkozás, vízhiány és a járványok következtében tömegesen pusztultak el az építkezés alatt. A kedíve ebnek fejében megkapta a részvények 3/8-át. A társaság 99 évre koncessziót szerzett. A csatorna elkészülte után az angol kormány 4 millió fontért megvette a pénzzavarba Jutott uralkodótól a birtokában levő részvényeket, majd a forgalomban levő részvények nagy részét is felvásárolta, s ezáltal 1875-ben a részvények túlnyomó részének birtokába jutott, 1882-ben Nagy-Brltannia — érdekeinek védelmére — csapatokat küld Egyiptom megszállására, noha az ország formálisan az Oszmán Birodalom része. Az angolok csak 1922-ben ismerik el Egyiptom névleges függetlenségét, de továbbra is megszállva tartják az országot, s az utolsó angol egységek csak 1950- ban hagyják el a Szuezi-csatorna övezetét. Több mint két éve egyetlen hajó sem haladt keresztül a csatornán. Hiába folytatott tárgyalásokat Gunnard Jarring ENSZ-közvetítő. A csatorna államosítása, 1950 óta — már harmadszor lángolt fel a háború a csatorna körül, a háború, mely rengeteg áldozattal jár mindkét fél részére. De veszteség éri az Egyesült Államokat s ugyanígy a Szovjetuniót, Nagy- Britannlát és Franciaországot, a csatorna valamennyi használóját. Ráfizetnek a nagy olajtársaságok igazgatói és Felső-Egyiptom fellahjai. Izrael államának, amely azért alakult, hogy jóvátegye a zsidó népnek az évszázados elnyomást és a második világháborúban elszenvedett szenvedéseket, sgy államnak, mely más nemzet, a Palesztinái arabok kárára alakult, másként kellene felfognia hivatását. Mégha — s tudjuk, ez lehetetlen — holnap összeülne Mose Dajan Husszein királlyal és Abdel Nasszerral és sikerülne megállapodniok, akkor sem lehet biztosítani a Közel-Kelet békéjét. Másfél millió palesztinéi arab menekült haza akar térni szülőföldjére és igazságos békét kíván. Hiába próbált közvetíteni az ENSZ, hiába hozta meg határozatát, Izrael militarista körei minden bőketörekvőst visszautasítanak, nem hajterveket és majd egyszerre mindkét irányban közlekedhetnek a hajók, e hatalmas kolosszusok számára is a legolcsóbb út a csatorna lesz. A Földközi- és a Vörös-tenger vízi úttal való összekötésének gondolata már nagyon régi. Az első csatorna a Nílus deltája és a Vörös-tenger között — a Keserű-tavakon keresztül — még II. Ramszesz fáraó (1. e. 1347—1280) uralkodása alatt megépült. A csatornát később feltöltötte a Nílus hordaléka, úgyhogy Nekhosz fáraó (1. e. 610—595) idejében új csatornát kellett ásni. Ennek építésénél állítólag 120 000 rabszolga pusztult el, de a csatorna kisebbnagyobb megszakításokkal (amikor tisztítani kellett) több mint ezer évig szolgált. Időszámításunk előtt 500 körül Dareiosz perzsa király, Egyiptom meghódítója kíszéleslttette a csatornát, de a görögök elzárták a déli bejáratát Szueznél. A rómaiak, akik felváltották a görögöket Egyiptomban, rengeteg rabszolga bevetésével új csatornát ásattak, A bizánci csá'szárok helytartói hagyták, hogy ez a mesterséges víziút tönkremenjen: a csatornát ismét betemette a sivatag homokja. Ismét feléledt a csatorna, amikor az arabok hódították meg Egyiptomot. Vezérük, Amr Ibn al- Asz alapította Fosztatot, vagyis Ö-Kaírót. Kitisztíttatta a csatornát s így megteremtette a tengeri öszszeköttetést Mekka, a kalifa székhelye és az új tartomány között. Néhány évszázadon keresztül Tra-Korabeli rajz a csatorna építéséről Port Said történelmi része ■ ...és a csatorna bejárata, amely Port Saidot híressé tette landók kiüríteni a megszállt területeket. Márpedig nem lehet tartós a béke igazságosság nélkül. A Szuezi-catorna, úgy látszik, még sokáig háborús arcvonal lesz, ahelyett, hogy mint víziút szolgálna, és kőolaj helyett még sokáig vér folyik rajta végig ... — ta —
