A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1969-11-30 / 48. szám
A *<täf dí aor»«td moyleou w Ilyenkor jó sxolgétatot tesz a SZÁRAZ SAMPON Egy kis üveg sampon ti* vagy még több hosznátalho* «iegenóő. Utánvéttől, 25,- koronáért postán «früldi a prágai Koiinetikoi Intézet OSTAV KOSMETIKY PRAHA Perágo 1, Jungmonn«va u. 31. Számos fajta kiváló bőrápoló krémet is készítünk. Vtjgy.i' igénybe postaszolgálatunkat A csehszlovák tv-készülék.ek oz Ismert TESLA márkával!, Igen kereswrtek a kai* földi piacokon li. Ez nagy deviza bóbitáit Jelent az ország népgazdasága számára. Nem csoda hát, hogy vannak időszakok, amikor nem sikerül kielégíteni a harxil piac igényelt Megérzik ezt - ha nem Is éppen jelenleg - mindazok, «kik egyre nagyobb szómixjm érdeklődnek a TESLA MULTISZERVIZ korszerű szolgáltatásai Iránt (tv-kéwülékék tartás kölctD nzése elfogadható havi bérleti díj ellenében. állandó és főképp DÍJTALAN SZERVIZ SZOLOALTATÁJíOK) és a TESLA vállalati boltok vásárlói. A TESLA boltjaiba a saját sxnrviz-szolgálat J6- yelLából csak válogatott és kipróbált készülékek, ker ülnek. AonfclvüT A TESLA Ityjalóbb tíz évre elegendő pírtalkatrésszel rendelkezik. Ezért olyan nngy az érdeklődéi a TESLA tv- részOlékek és a vállalat egyéb gyártmányai Iránt. TESLA llww m mmmmmmmmmmmmmmmmmm ís I JÖ OYARIMANYOX JO SZOLGÁLTATÁSOK A modern fegyverkezés költségei . i» i...,,0»U)tr, i, • , mimu* Atul az uüsií.iiúi számadatukat illeti, lölí.-ig a legtöbb pénz- Neműt ország, Oroszország és Nagy-Britannta fordította fegyvttrkezasre. Az •l*ö világháború után Nagy-Britannta és «7, Egyesült Államok karait az élre, 1937-ben viszont Németország. A Is/jkeveaebtM* |dollárra átszámítva) ««Asz Idő alatt Japán költött« fegyverkezésre. Áttérve a modern fegyverkénéi! m Iné gok éttektniésére, kezdjük bt ország katonai kiadásainak baszehascml/tékával. (Milliárd dollárban.) 1937 19*7 1997 Franciaország M U 5.1 NSZK 4,9 u 5.4 Nagy-Bribusnia L3 M 5,3 O la*soroz tg 0.8 0.7 M Egyesült Államok 13» 3931 73,9 Esek az adatok cáfolhatatlanul tdsouyltiák a mlUtartzálée Intenzív elóreh/iiadését a NATO tő tagállam aíban. Emellett a katona) kiadások növekirdéséaek másik lő oka a fegyverset Jelentős megdrágulása. Ami. a fegyverkezési Összkiadása!.at illeti, az ENSZ adatai szerint ezek lMl -82-bfct« évi 120 milliárd dolllrt tettek ki. A fegyverkezési verseny költségei 1902-ben az egész világ termei étének g—9 százalékával, a ború hé zások felével voltak agyenér tákőek. 1907-ban a világ fegyverkezési kiadásait ISO milliárd dollárra becsalták (ennek fele az Egyesalt Államokra esett), 1908-ban 170 midlárdra. A becslések szerint « másod!'r világháború kb. 1200 milliárd dollárba került, vagyis évente 200 «illlirdba. Jelenleg a világ ennek az Összegnők 85 százalékát kOltt fegyverkezésre Csillagászati költségeket Jelent a NATO által szított fegyverkezési verseny. A NATO 1949-ee létrejötte Óta 1988 végéig a NATO-togállamok kb. 1190 milliárd dollárt költöttek közvetlen katonai célokra, ennek közel 75 százaléka aetk at Egyesült Államokra, 7,7 százaléka Nagy Britanniára, 4,2 százaléka ai; NSZK-ra. figyelemre méltó az NSZK arányrészének emelkedése a NATO katonai kiadásaiban: 1998-ben 2,0 százalék, 1968-ban 8 százalék Az Egyeeült Államok 1945-töl 1968-lg (állandó árakban) kétszer any nyit költött fegyverkezés ve és hadserege fenntartására, mint történélmének első éveitől 1945-/g. Az NSZK katonai kiadásai ugyanez alatt az idő alatt Jelentősen meg baladták azt az Összeget, amelyet a Harmadik Birodalom költött legyv érkezésre 1933-tól 1939-lg. A fegyverkezési költ*ágak átlagos arényrésze a nemzeti jövedelemben 3,5—5,5 százalék közti t mozog. Az európai államok kőiül ezt a „normát" az NSZK, Franciaország és Anglia haladja meg. Ha áttekintjük a v ilág államainak fegyverkezését, megállapíthatjuk, hogy a százalékarány t Illetőleg az Egyesült Államok. Izrael, Tajvan és Dél-Vtetnam Jár az élen. Ezekben az országokban a fegyverkezésre for ditott összeg százalékaránya a nemzett Jövedelemhez viszonyítva kétszer, háromszor, W t négyszer olyan magas, mint a korszerű, Jól felszerelt hadsereg## 1 rendelkező, fejlett civtUzáclöjú országok egész sorában. FCIUTYKA Mól számún tban a Nemzetközi Vöröskereszt 1 0. éltes jubileuma alkalmából kib'tcsálott egy NDK bélyeget mutatunk be. Az újdonságok közül a kővetkezőket említjük meg: Belgium: j all szőnyegeket ábrázoló három bélyeg. — Brazília: madár dbráj l 10. c. bélyeg. — Ghana: VörH skereszt, négy érték, — Indonézia: ötéves terv, négy érték. — Ijesatha: afrikai hegy) rallye, négy bélyeg: — Lengyelország majdenekt emlékmű 40 gr. — Német Demokratikus Köztársaság: 12 különböző várost ábrázoló béig lg és egy blokk. — Nicaragua: Hozni termények, tíz értékű sor. — NSt K: jótékonyság, négy jelára» bél teg. — Peru: A forradalom el ső évfordulójára 10 s bélyeg. - Pi irtugálta: Vlanna da Motto seri eszerzö emlékére bélyeg pár, — l tganda: virágok, tizenöt bélyeg. Mint érdekességet említjük meg. hogy Tonga szigetén ember alakú bélyegeket bocsátottak ki. A sorozat 10 értékből áll is bokszolót, Illetve tekelátékozt ábrázol. Ogy látszik, hogy némely postaigazgatóság fantáziája kimeríthetetlenf hét «
