A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1969-11-30 / 48. szám

A Csemadok és a népművelés

A népművelésnek a Csemadokban már hagyományai vannak. A szövetség létének első 10 évében (1949—59) a népnevelő-népművelő előadásoknak százai, sőt ezrei hangzottak * el Szlovákia magyarlakta városaiban, falvaiban. A Csemadok népművelési tevékenységének módszerei ebben az időben is a lehetőségeknek megfelelő szinten mozogtak. A vitával egybekötött előadások, népi akadémiák célja a szocialista átalakulás gondolatának elmélyítése volt az emberek tudatában. A szakmai (főleg mezőgazdasági jellegű) előadások pedig a szocialista termelési módszerek fejlesztése érdekében történtek. A Csemadok szervezett népnevelő-népművelő tevékenységéhez segítséget kapott a Népművelési Intézettől és a Szocialista Akadémiától Is.

Népművelési tevékenységünknek ezt az Időszakát a túlkapások és tévedések ellenére pozitívan kell értékelni. A népi akadémiák, szakmai és politikai előadások végső fokon jelentősen hozzájárultak a szlovákiai magyarok sajátos arculatának, lelkivilágának formálódásához, az igazi hazaszeretet, a nemzeti öntudat és az internacionalista magatartás kialakításához, szocialista hazánk keretei között.

A félreértések elkerülése végett közbevetőleg tisztáznunk kell egy szóhasználati problémát. A népművelés fogalmának ebben az írásban minden helyen a következő értelmet tulajdonítjuk: a népművelés olyan társadalmi jelenség, amely az Iskolában szerzett műveltségi alapot hivatott tovább fejleszteni. Tehát nem foglalkozunk a népművelésnek a népi (tánc-, zene-, színjátszó) kultúra fejlesztését célzó részével. A Csemadok ténykedésének a népművészeti mozgalom külön szakaszát képezi.

Tovább folytatva az eredeti gondolatot: megállapítottuk tehát azt, hogy a Csemadok által szervezett és a Népművelési Intézet, valamint a Szocialista Akadémia által segített népművelés eredményei pozitíhét

V CM’hv/Jov.tkiai MuKvaríjk Társa «la-!mi rs KoMtnr.'ílis (Httílnp)»:

Mi;g|(?lt>tiik jhíih!i*ii vnsámft|i I lu-s/.ttV MAJOR AííOSTON

l »is/.ri kí'S/tú lu*lyi.;D«*srk;

MAOS IOZSM «•*,

O/.SVAI.M AlU'AD

i.OVM si;z l'.Ol.A N AOV I AS/1.0 N Ali V l,A JÓS URDODY KATA MN TARIANI ANDOR TITOK l.AS/OO

Or alik ai

I NAID.R OAS/lO i TVnyJk (HM»***

TU ANDI SÁNDOR

Sjr»,*rk«is/.lós« K DriOUIava, OlnJiml i»á ii 7 l'iisliihók 0 il'IH Irlihn» hW/piki'K M»» ,'M I 14 s/i*rko^xlosÓK :i/.« 115 l««rirs/ti «I l’dMttt llnl«i|is/olgála(a. «•l«»U/i,M,m*k»,l rlfi»x«d mlnduii «*s kiviilkíízliPsHA.

K iilfiiltlr«' s/ólR rlnfm'fösi'krl «'I int«'/.. I*NS IKtrnlnu »*x |»«Mliría Hat4»!. HftiMulav», (iollwaldnvo nám 10 V II

Ny»nnja o TRAVDA, nyomda viliin lat. Itratixláva, Nlurova 4 T.IAfi /.♦»»(?»! cl 11 nngyncl <>vrtt 19,50 Krs, 0*1 «ivt't* 'l|l, Kß$, tig«?»»/. 'ív «»• .78, Kis

ki'/.iratdkat nőm Ar/.iink mng ás

van hatottak társadalmunkra. Néhány éve azonban azt tapasztaljuk, hogy a népművelési tevékenység stagnál a Csemadokban. Természetesen ez túlzott megállapítás. Inkább így kellene foglalmazni: népművelési munkőnk Intenzitása a múlthoz viszonyítva csökkent, viszont új módszerek és formák törtek utat és honosodtak meg az Igényesebb munka érdekében ezen a területen. Ezeknek a jelenségeknek az okát a társadalmi változások egész sorában kell keresnünk. A televízió elterjedése, tömegessé válása, ami a társadalmi változásoknak a következménye ugyan, szintén nagyban befolyásolja népművelésünk menetét és módszereit. Egy Idézet segítségével próbálunk rávilágítani a társadalmi változásoknak a népművelési munka menetét befolyásoló mechanizmusára. A termelésben, az elosztás rendjében, a társadalom egész életében bekövetkező változások állandóan módosítják a népműveléssel szemben támasztott társadalmi igényeket. A tudományos-technikai forradalom hatására, azzal párhuzamosan, ahogyan a tudomány termelőerővé lett, megváltozott, bővült és bonyolultabbá vált a műveltség fogalma, szerepe a termelésben és a társadalom életében. Ezért változik a népművelés tartalma, módosulnak működési feltételei ős az irányításával kapcsolatos tényezők Is.

Az elmúlt évtizedekben nagyarányú társadalmi átrétegeződés ment végbe hazánkban. Parasztok és mezőgazdasági napszámosok tíz- és százezrei váltak Ipari munkásokká. Addig egyénileg küszködök kerültek Ipari vagy mezőgazdasági nagyüzemi közösségbe. Tanyai lakosok lettek falusivá, falusiak, sőt tanyasiak városi polgárokká — szinte máról-holnapra. Munkások és parasztok tízezerével kerültek értelmiségi munkakörbe és lettek maguk is értelmiségivé, gyermekekről nem is beszélve. Százezrek életmódja, szokásai, Igényel változtak; azoké is, akik megmaradtak korábbi státusukban. Szülőfalujára szinte rá sem ismer, aki tíz-tizenöt éve nem járt otthon. Százezrével vannak nálunk olyan emberek, városon is, falun Is, akiknek számára ebben az Időszakban kaptak értelmet olyan szavak, mint „pihenés , „üdülés“, „utazás“. A technika, a motorlzálás bevonult a mlndenapl életbe, a háztartásokba. A szabad Idő néhány éve megkezdődött növekedése további lényeges módosulásokat hoz az életmódban, a pihenésben és a művelődésben is.

A szocialista társadalom fejlődésének alapján e változásokkal együtt járt a műveltségi színvonal emelkedése. „A kulturális forradalom húsz év alatt elért eredményei alapjaiban változtatták meg azt a társadalmi közeget, melyben ma a népművelő mozog, az alapműveltséget, melyre épít. Közhelyszámba megy a legfontosabb eredmények felsorolása: a műveltségi monopólium felszámolása, új értelmiség létrejötte, az Iskolázottsági színvonal emelkedése, a kulturális értékek hozzáférhetőségének biztosítása, a művészeti alkotások sok százezres közönsége stb.“ (Kiss Jenő: Napirenden a népművelés, Társadalmi Szemle 1969/9.)

A fenti idézet tényei annak ellenőre, hogy a magyarországi viszonyokból Indul ki, szerintünk mégis vonatkoztathatók a mi körülményeinkre is, több azonos feltétel hasonlósága következtében. Amennyiben ezt így elfogadjuk, akkor kitűnik, hogy a népművelési feladatok ellátása a mai viszonyok között korántsem könnyű, sőt egyre bonyolultabb dolog. Mindennek tudatában vannak a Csemadok dolgozói Is, akik keresik a lehetőségeket, a változó

körülményeknek megfelelő módszereket a sikeres népművelői tevékenység folytatásához.

A Csemadok programja ős néhány további dokumentuma tartalmazza azokat az elvi tételeket, amelyeknek gyakorlati megvalósítása a következő időszak feladata lesz.

jelenleg a kultúra megismertetése mellett a kultúra valóságos megértése a cél, a részismeretek magyarázása mellett az összefüggések felmutatása. Ehhez szociológiai alapossággal kell vizsgálni, milyen lsmeretszükségletek vonzóak, s pszichológiai-pedagógiai szaktudással kell megtervezni a népművelést, felmérni, hogy a továbbított Ismeretekre hogyan reagálnak az érintettek, s így meghatározni, milyen úton-módon lehetne munkánk a legeredményesebb.

Az elavult népművelési felfogás, mely sokszor hivatkozott mozgalmi jellegre, a mozgalmiságot úgy értelmezte, hogy az a „tömegek mozgósítása“. a rendezvényeken való részvételre. Szerintünk a mozgalmi Jelleg kollektív kezdeményezést, szervezett öntevékenységet jelent, amelyet a népművelés szakszerűen segíthet, de nem helyettesíthet. A társadalmi öntevékenység kerete az érdekeltség és érdeklődés szerint alakuló kisebb csoport lehet. Minden Ilyen csoport egyúttal törzsközönsége, bázisa valamilyen népművelési Iránynak, oly értelemben, hogy területünk népszerűsítője is mások számára. Így a csoportokon belül a munka Jellegét az önképzésben való együttműködés adja beszámolók, viták, beszélgetések formájában. Természetesen ilyen aktivitás csak azoktól várható, akik átlagon felüli érdeklődést tanúsítanak valami Iránt. De ez az Intenzitás egyben forrása is a tömegek felé forduló extenzív népművelésnek, a csoport maga vállalja a feladat elvégzését, műsorokat, előadásokat rendez. Így adódhat azután lehetőség az átlépésre az extenzív művelődési alkalmak köréből az elmélyültebb és rendszeresebb művelődést nyújtó kétcsoportos munkára. A népművelők feladata a jövőben a helyzetelmező, értékelő, társadatlml kezdeményezéseket ösztönző és azokat koordináló munka.

Az Ilyen irányú feladatok következetes elvégzése érdekében minden járásunkban a járási bizottság mellett tanácsadó testületet hoztunk létre, megalakítottuk a népművelési szakbizottságokat.

A járási népművelési szakbizottságok létrehozása azt a célt szolgálja, hogy a Járás aktív magyar értelmiségét tömörítve egy kifelé és befelé egyaránt ható munkaközösséget hozzunk létre.

A mostani időszakban tehát a Csemadok dolgozói és aktivistái a népművelési munka sikeres folytatásának feltételeit és módszereit keresik. Ennek az útkeresésnek része a népművelési szakbizottságok — mint a népművelési munka kulcsfontosságú láncszemei — munkájának megszervezése és rendszeressé tétele. A népművelési szakbizottságok problémáira még «majd a későbbiekben, további cikkekben visszatérünk.

Nem hagyhatjuk figyelmen kívül természetesen a Szocialista Akadémia és a Népművelési Intézet tevékenységét sem. Tudatában kell lennünk annak, hogy e kát Intézménynek egyformán kell szolgálnia a szlovák ós a magyar dolgozók igényelt, jelenleg előkészületben van egy konkrét megegyezés létrehozása a Csemadok és az említett intézmények között a népművelési munka koordinálását illetően.

VARGA SÁNDOR