A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1969-10-26 / 43. szám
Anatoli/ Flllpcsenko ürha/6-parancsnok /középen/, Viktor Gorbatko űrkutató mérnök /balról/ és Vlagylszlau Volkov fedélzeti mérnök a kísérleti Ürha/Óban. Az űrha/ósok szkafander nélkül, kényelmes szövetruhában Indultak útnak. Különböző üdítő italokat, gyümölcsízeket és ízlésüknek megfelelő földi élelmet Is vittek magukkal. A SZOJUZ-ÜRHAJÓK új eposza Világszerte nagy érdeklődés kíséri a legújabb szovjet flrktsérletet. A nagy világlapok első oldalon számolnak ba a kutatóprogram mindan fázisáról. A lapok megállapítják, bogy a Szovjetunió ezzel áj rekordot állított tel: ez az alsó aset, hogy egy országnak egyszerre három árba' jója kering a Fűid körül ás háttagó legányság vess részt az űrkutatás’ ban- Az a tény, hogy a három Szojuz jelű űrhajó folytatja, de nem ismétli elűdelnek programját, nyilvánvalóvá teszi, hogy ezek többre kénesek előttük rajtolt társaiknál. A vllágfirkutatás témájáról az utóbbi időkén megjelent szovjet olkkakbűl, nyilatkozatokból kitűnik, hogy a szovjet űrtudomány jelenleg a népgazdaságban is hasznosítható állandó orbitglls, vagyis Föld körüli pályán keringő űrállomások kikísérletezésére ás megalkotására helyezi a súlyt. Nylkolaj Kazakov professzor, a TA8Z8Z tudósítójával folytatott beszélgetősben ismertette as flrhegesztés felbeosOlhetetlen jelentőségét a modorú technikában. Az október U-én Föld köröll pályára boosátott Szojuz—B programja előirányozza a hegesztés különböző fajtáinak kikísérletezését a teljes vákuum ás sűlytalanság állapotában a legfejlettebb technológiái berendezések segítségével. A szovjet tudósok felfogása szerint az „flrszerelő csarnokok“; „űrszállodák“, „kozmikus startolóhelyek", „kozmikus csillagvizsgálók“, „űrmeteorológiai állomások“ építése, a földi betegségek gyógyítását is űj alapokra helyezhető ttrbinlógla megteremtése nem a „Sol-Fi" Irodalom témakörébe, hanem az idővel megvalósítható reális elképzelések közé tartozik. Ebben a vonatkozásban nagy jelentősége van annak a ténynek, hogy a Szojuz—B legénysége a Föld geológiai ás földrajzi objektumait fényképezi és az űrhajózás történetében első ízben hegesztőit a természetes vákuum ás a sűlytalanság viszonyai közepette, vagyis sor kérőit valamilyen eddig elképzelhetetlennek tűnt „kozmikus összehegesztésre“. A moszkvai Pravda tudósítója intarjót közöl a szovjet űrklsérletek Irányító központjának egyik vezetőjével. A vezető, akinek nevét nem közölték, elmondotta, bogy a három Szojuz űrhajó sok bonyolult manővert hajtott végre, és ezek közűi többet kézi Irányítással. Hangsúlyozta, hogy a legutóbbi űrklsérletek során egyra több műveletet bíznak az űrhajósokra. Megemlítette, hogy a három űrhajó Jelentős mértékben megközelítette egymást. Az elvégzett kísérletek azonban nem jelentik az automaták feladatának labeosülásét. A három űrhajó legénységének önműködő számító gépel és más automatikus műszerei voltak, amelyek segítségével földi segítség nélkül pontosan meg tudták határozni az űrhajó helyzetét és mozgását. Mint általában előfordul, a Ssojuz-hármas kísérlete során is adódtak váratlan helyzetek, ezeket azonban sikerült megoldani. A továbbiakban elmondotta, milyen bonyolult a három űrhajó kötelákrepülósénak Irányítása. Végül a leszállásról beszélt. A leereszkedéskor az eddigi bevált módszert alkalmazták. Ojdonság osupán azt volt, hogy az űrhajók parancsnokai a leszállás előtt kési irányítással tájolták bo az űrhajót. A legutóbb felbocsátott három Szo/uz jelű szov/et ürlia/ó legénysége /balról /óbbra/, az ülő sorban: Valeri/ Kubászov, Georgi/ Sonytn, Vlagyimir Satalov, Aleksze/ Jeltsze/ev; az álló sorban: Viktor Gorbatko, Anatoli/ Filtpcsenko és Vlagylszlau Volkov. Valeri/ Kubászov ürhu/ós feleségével, L/udmllával és kislányával, Kátyúval a moszkvai népgazdasági kiállításon. Viktor Gorbatko ürha/ós feleségével, ValentyInával, valamint ktslályatval, Irinával és Martnával.
