A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1969-07-13 / 28. szám
Budapesten is meg tehetne próöal ni távtanulás formájában. Schleicher László: A galanta .fesztiválon körülbelül tíz gyér inekkorus szerepelt, de csak a nyu gat szlovákiai kerületből. Milyen jó lenne, ha a jövőben az egész ország területéről bekapcsolhat nánk a magyar gyermekkórusokat Mács József: Nem feiedkezhe tünk meg a központi énekkar ele ven, buzdító hatásáról sem, nem véletlen, hogy Galántán olyan lel kés ünneplésben részesítették a tanítókórus tagjait. Azt hiszem, a sajtónak is jelentős szerepe van abban, hogy a tanítók énekkarát a közönség annyira magáénak érzi. Mácza Mihály: Csak mint néző akarok véleményt mondani, valóban megható volt a sok gyermekkórus s amit külön hangsúlyozni akarok, a gyermekkórusok tiszta kiejtése és a kórusok közös produkciója tetszett. Sajnos, Galánta esetében sem értük el azt, hogy ilyen jelentős rendezvény megmozgassa a város polgárait, a fesztivál másnapján például viszonylag elég kis közönség volt az etöadá-Schleicher László Szíjjártó Jenő jauda Ivan son. Ezen leginkább a sajtó változtathatna azzal, hogy az ilyen jelentőségű rendezvényeket jobbam propagálná. Janda Iván: Szombaton este a kórusokat a Galánta környéki falvakban is szerepeltették. A Vasas kórust például Vágkirálytán. Ezt nagyon ügyes rendezői ötletnek tartom. Az előadásra az új vágkiráiyfai kultárházban került sor, atiol megjelent a Vasas titkára, a falu elöjárósága. apraja nagyja. És legvégül még valamit. Üzenjük a galánta! fesztivál rendezőinek, hogy olyan szakszerűen elkészített pódiumon, mint amilyen Galántán volt, még soha nem rendeztek nálunk kórusfesztivált. S ami a legszebb, úgy hallottuk, hogy a pódiumot a galántaiak társadalmi munkában készítették. Mács József: Befejezésül elmondhatjuk, hogy a Kodály-na pok szlovákiai eseménnyé váltak. Feltételezhető, hogy a két év múlva sorra kerülő kórusfesztiválon már teljesen az eredmények javára billen a mérleg. A Galántán szereplő énekkar tagok és a karnagyok is meggyőződhettek róla: megéri a sok fáradságos próba, nemcsak önmagukat gazdagítják egy-egy gyönyörű szerzemény betanulásával, de másoknak is örömei, gyönyörűséget tudnak szerezni. Mindnyájunk személyes felelőssége Minden központi bizottsági ülésen, amikor a felszólalások nyomán a ja Vasiatok pergőtüzét hallgatom, kissé elgondolkodom és azt kérdezem öuma gamtól: vajon ki fogja ezeket a javaslatokat realizálni a konkrét gyakorlati életben? Elégséges mindezen feladatok megvalósítására csak 10—12 tagú központi apparátus? járásonként a 2—2 politikai dolgozó? És ezzel kapcso latban merült fel bennem az a probléma, hogy eddigi központi bizottsági üléseinken mindig csak arról beszéltünk, hogy mi a teendő ezen vagy azon a szakaszon, mindenki adta az ötleteket, de arról még nem volt szó, hogy mit várunk ezen feladatok megvalósításánál a Központi Bizottság tagjaitól és egyáltalán, hogy a Központi Bizottság tagjai milyen részt vállalnak a feladatuk teljesítéséből. Ügy gondolom, azon kívül, hogy a Központi Bizottság híva tasa elvileg megfogalmazni a Csemadok belső munkájával kapcsolatos célkitűzéseket és feladatokat, de ugyanakkor a KB tagjainak legalább ilyen felelőíT küldetése és kötelessége részt venni a szervezet belső életének szer verésében és a határozatok gyakorlati megvalósításában. Az elmúlt időben az ilyen irányú aktivitással néni voltunk megelégedve. Kevés volt ugyanis az olyan KB-tag. aki rendszeres élő kapcsolatot tartott volna fenn a Csemadok alsóbb szerveivel és szervezeteivel. Azt hiszem, időszerű felvetni ezt a kérdést, tekintettel arra, hogy az új Központi Bizottság megbízatási időszaké nak kezdetén vagyunk. Persze a jelen időszakban az ilyen irányú aktivitás elmélyülésének egyik akadályozója lehet az a gyakorlat is, amely főleg az elmúlt évben, de kisebb nagyobb mértékben a Központi Bizottság munkájában a múltban is megnyit vénült, hogy a Csemadok KB ülésén sokszor csak azokról a problémákról nyilatkoztunk, amelyeket más szerveknek kellett megoldani és azért nem volt elég idő arra, hogy a Csemadok saját belső problémáiról tárgyaljunk. 0« megtörtént az is, hogy ha olyan, a Csemadok belső problémáival foglal kozó anyag is, került megtárgyalásra a KB elé, a vita akkor is más problé mára terelődött, és főleg a nemzetiségi kérdés került előtérbe. Ezért törvény szerűen a Központi Bizottság Ilyen ülései nem hozták meg a kívánt ered méiiyt és nem járultak hozzá az előterjesztett anyag vagy javaslat tökéle lesitésehez. A Központi Bizottság tagjainak kezdeményezése és aktivitása egyetlen problémacsoportra korlátozódott, és csökkent a felelősség a szervezet belső életével, feladataival és küldetésével összefüggő problémák meg oldásával kapcsolatban. Nincs szándékomban elterelni a Központi Bizottság figyelmét a nemzetiségi kérdésről, de szerintem a Csemadok gyakorlati feladatait ezen a területen ■s úgy kell megfogalmazni, hogy összhangban legyenek a konkrétan kialakult helyzettel. Ha néhány hónappal ezelőtt a Csemadok tagsága joggal kérte számon a Csemadok Központi Bizottságától, hogy mit tett a nemzetiségi kér dós megoldása érdekében, mert nem volt az állami szervek vonalán magyar végrehajtó szerv, akkor ma azt mondhatjuk, hogy a helyzet kissé megváltó zott. Van egy magyar miniszter; nemzetiségi titkárság, nemzetiségi ügyekkel foglalkozó tanács alakult, a Szlovák Nemzeti Tanács egyik alelnöke, az ok tatásügyi, valamint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter egy egy he lyeitese magyar. Lehet rajta vitatkozni, elég e ez vagy kevés, egy azonban bizonyos, hogy ezek a szervek léteznek, feladatuk a nemzetiségi kérdés megoldására vonatkozó határozatok és javaslatok megfogalmazása és előterjesztése és a legfelső szervek ide vonatkozó határozatai teljesítésének ellenőrzése. Szerintem eb ben a keretben kell beilleszteni a Csemadok munkáját is, a kérdést most már nem úgy kell feltenni, hogy mit csinál a Csemadok a nemzetiségi kérdés megoldásáért, de úgy, hogy mit tesz a kormány, mit tesznek a minisztériumok, mit tesznek a miniszterhelyettesek és az ezen a területen meglevő szervek. A Csemadok Központi Bizottsága és szervei a jövőben több időt szentel hetitek a szervezet belső problémáinak megoldására. Ugyanakkor azonban természetes, hogy mindenkor megmarad a jogunk arra, hogy a nemzetiségi kérdéssel kapcsolatos javaslatainkat és észrevételeinket előterjeszthessük az ezifknek a kérdéseknek megoldására hivatott szerveknek. Ezt a jogunkat senki tőlünk el nem veszi és lényegében ebben domborodik ki a Csemadok érdekvédelmi jellege is. Itt csupán a helyes arányokról van szó, arról, hogy a nemzetiségi állami szervek megalakulása következtében valami munkanicg osztásnak keli létrejönnie, amely magaban foglalja a Csemadok és az állami szervek közti viszony meghatározását is. Véleményem szerint a Csemadok nak nem lehet és nem szabad átvennie az állami szervek hatáskörébe tartozó feladatok intézését. Ebben az értelemben tehát a Csemadok Központi Bizottságában fokozatosan túlsúlyba kell kerülnie a belső problémák megoldásának, a munkamódszerek tökéletesítésének és a Csemadok kulturális és népnevelő munkája szervesé sénck. Meggyőződésem ugyanis, hogy a Csemadok kulturális és népnevelő tevékenysége igen íuntos tényező, szerves része a nemzetiségi kérdés meg oldásának. Az elmúlt húsz év igazolja a legjobban a nemzeti kultúra ápolásának nemzetfenntartó erejét, de ezen túlmenően azt is igazolta, hogy a Cse madok politikai népnevelő munkája igen fontos szerepet játszott a csehszlovákiai magyar dolgozók politikai gondolkodásának kialakításában, a proletár nemzetköziség és a szocialista hazafiság elmélyítésében és egyáltalán Cseh Szlovákia nemzetei és nemzetiségeinek erkölcsi és politikai egységének megszilárdításában. Ezeknek az alapelveknek állandó elmélyítése ugyancsak egyik legfontosabb nemzeti érdeke a Csehszlovákiában élő magyarságnak. A népnevelő és a kulturális munka területén rengeteg feladat vár ránk. Ezek lényegében bennfoglaltatnak a Csemadok programjában s ezek a feladatok még tovább bővülnek azokkal az időszerű kérdésekkel, melyeket a konszolidációs folyamat iioz felszínre. Ezeknek a feladatoknak a megvalósításából a Csemadoknak, mint nemzeti és szocialista szervezetnek ugyancsak ki kel! vennie a részét. Mindezek a feladatok azonban fokozott társadalmi aktivitást követelnek mindnyájunktól, de elsősorban a Központi Bizottság tagjaitól. Anti a konkrét aktivitást illeti, annak több formája lehet. A Központi Bi zottság komáromi ülésén felötlött bennem a kérdés, vajon mi lenne a helyes eljárás abban az esetben, amikor a KB tagjainak rengeteg kifogásuk van az előterjesztett anyaggal kapcsolatban, amint ez a program feldolgozását célzó anyag esetében történt. Vajon jó-e az, ha ilyen fontos dokumentum esetében az elhangzott vita alapján az anyag átdolgozásával csak a szervezetet bízzuk meg, amely az anyagot előkészítette, vagy nem lenne-e helyes az anyag átdolgozásába bevonni a Központi Bizottság tagjait is, akik esetleg új gondo latokkal gyarapítanák a kidolgozott anyagot és egyben növekednék felelősségük is a kidolgozott anyaggal kapcsolatban. El kell gondolkoznunk azon is. hogy nem lenne-e helyes a KB tagjait bevonni a Csemadok belső életének szervezésével foglalkozó központi szakbizottságok munkájába. Ezen túlmenően azonban, amikor a Központi Bizottság tagjainak aktivitásáról beszélünk, arra gondolunk, hogy a KB tagjai aktivitásának elsősor bau a járási bizottságoknak és a helyi szervezeteknek nyújtott konkrét segítségben kell megnyilvánulnia. Főleg arra van szükség, hogy a KB tagjai rendszeresen látogassák az alsóbb szervek üléseit és nyújtsanak javaslataik kai konkrét segítséget munkájukban, ellenőrizzék munkájukat, támogassak azokat a javaslatokat, amelyek új színt kívánnak bevinni a Csemadok szervezeti életébe, népnevelő és kulturális munkájába. Hangsúlyozni kívánom, hogy ez esetben a Központi Bizottság tagjainak nem valami statikus részvé teléről van sző az alsóbb szervek ülésein, de arról, hogy próbálják alkotó módon elősegíteni a Központi Bizottság határozatainak megvalósítását az egyes szervekben és ezek megvalósításánál vállalják az apró szervező műn kát is. A Központi Bizottság tagjainak aktivitásával függ össze az alulról jövő in formáció szervezése is. Nagy szükségük van ugyanis arra, hogy a járásokon és a helyi szervezeteknél felmerülő problémákról a Csemadok Központi Bi zottságának titkársága és elnöksége, melyre a munka operatív irányítása van bízva, több információs csatornán keresztül nyerjen tájékoztatást. Köztudomású ugyanis, hogy jó irányítómunka elképzelhetetlen anélkül, hogy ne támaszkodjék megbízható információkra. Ügy gondolom, hogy nem lehet csak egyetlen információra támaszkodni, amit számunkra jelenleg a járási bizottságok anyagai jelentenek. Szükséges, hogy ezeket az informá dókat kibővítsük a KB tagjainak informatív tevékenységével is. Szükséges lenne, hogy a KB tagjai a járásokban és a helyi szervezeteikben észlelt tapasztalataikról és az ott felmerült problémáikról menet közben főleg írásban tájékoztassák a KB elnökségét és titkárságát. A menet közben adott információk értéke ugyanis sokkal nagyobb, mint azoké az információké, ame lyeket a Központi Bizottság tagjai csak néhány hónap elteltével közölnek szóban vagy írásban a Központi Bizottság ülésén. Én a Központi Bizottságra úgy tekintek, mint egy 100 egynéhány tagból álló széles aktivára, melynek éreztetnie kell hatását az egész mozgalomra, nemcsak az elvi határozatok meghozatalán keresztül, de azzal is, hogy tagjai vállalják azt az apró szervezőmunkát is, amely xnélkül egyetlen szervezet sem tud meglenni. Hiszen minden határozat vagy elmélet kritériuma a gyakorlat. Ezért szükség van arra, hogy a határozatot elfogadó szervek tagjai ezeket a gyakorlatban vessék össze a gyakorlat és az élet szükségleteivel. Ez a mi esetünkben is érvényes és alapja annak, hogy a legfelsőbb Irányító szerv mindenkor lépést tudjon tartani ük élet által diktált szükségletekkel. VARGA JÁNOS a Csemadok KB szervezési osztályának vezetője
