A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1969-10-05 / 40. szám

Tudja-e, hogy... ...Johanna dl Plesis fokvárosi (Dél­afrikai Ontó) asszony életének 58. évében, ez év július 11-én egészséges, életrevaló kislányt szült. Johanna egyébként már nagymama, s amikor az állapotosság je­lei jelentkeztek rajta, az orvosok tanács­talanok voltak az esettel szemben. A szü­lés azonban simán, zavartalanul bonyoló­dott le. Hogy is mondja a közmondás? öregasszony nem vénasszony ... ...a kontinensek vándorlásának elmé­letét 1912-ben dolgozta ki Alfred Wag­ner? Az amerikai geológusok a minap en­nek még egy bizonyítékát adták, össze­hasonlították az észak-brazíliai és nyugat­­afrikai közetek korát és hasadást irányát. A vizsgálatokból teljesen azonos mérést adatokat kaptak az Atlanti-Óceán mindkét partjáról. A két kontinens tehát valami­kor egy földrész volt, meghasadt és foko­zatosan távolodtak egymástól. ... a világ egyik legnagyobb ércszállító berendezése készül el Ausztráliában, amely a tasmanlat Savage Rtver mentén fekvő bányából kitermelt v.asércet szállítja a nyugati tengerpartra? A kibányászott vas­ércet a helyszínen óriást őrlőberendezé­sek sorozata mind kisebb darabokra aprít­ja, míg végül a porrá őrölt ércet a 85 km hosszú csővezetékbe táplálják. A csőveze­ték 240 méter hosszúságban hidalja át a Savage Rivert, itt hatalmas függő szerke­zet tartja 140 méter magasan a folyó felett. A nyugati tengerparton az ércet kismé­retű briketté sajtolják és elszállítják a ja­pán kohóüzemek részére. ... mennyi örökség vár Neil Armstrong­­ra, akt elsőként Ujtte lábát a Holdra? Ezt kutatják most a Francia Tudományos aka­démia könyvelőségében. 1891-ben ugyanis Emilie Guzman gazdag francia gyáros kü­lönc felesége végrendeletében kikötötte, hogy az akkor 100 000 frankot kitevő örök­sége arra az emberre szálljon, akt először teszi lábát idegen bolygó felszínére — ki­véve a Marsot. A hagyatékot az akadémia kezelte, s most azt vizsgálják, hogy annak idején mibe fektették be az összeget. Ha ugyanis évente 4 %-os kamatra bankba he­lyezték, akkor Armstrong öröksége 400 000 dollár, ha viszont nem kamatozó befekte­tésként használták, akkor az tnfláctók kö­vetkeztében az összeg 180 dollárra zsugo­rodott. ... elkészült az első papírelem? A hol­land tudósok által kikísérletezett legújabb áramforrás, a papírelem mindenütt hasz­nálható, ahol rövid időre, viszonylag nagy teljesítményre van szükség. A papírelem káliumszulfáttal és szénporral impregnált papírlap, amelyet villamos vezető fém­fólia és cinkréteg közé építenek be. Egy 4,5X4,5 centiméteres „energiapapír" egy borotválkozáshoz elegendő áramot fejleszt. ... Lengyelországban Argus néven for­galomba hoztak egy önműködő tűzjelző berendezést? A berendezés azonnal jelez, ha a legkisebb füstöt is észleli, és így lehetővé teszi, hogy a tüzet azonnal el­fojtsák. Az sem gátolja működését, ha a villamos vezetékben rövidzárlat keletkezik, mert telepek táplálják. A tűzjelző központ súlya csupán 47 kilogramm, méretei is ki­csinyek. Kitűnően felhasználható könyv­tárak, múzeumok, telefonközpontok és rá­dióstúdiók őrzésére. A magyarországi brigádok ügyintézői. Balról jobbra Szarnék Imre, Földvári Latos és Böszörményi Gyula „Kétszáz magyarországi munkás érkezett Tiszacsernyőre, hogy segítsen a vagonok átrakásában.* (Újsághír) Előzmények Mindenki tudja, hogy a tiszacsernyői átra­kodó állomás egyik legfontosabb ütőere Cseh­szlovákia áruellátásának. Ide futnak be a szé­les nyomtávú szovjet szerelvények vasérccel, gépekkel, gabonával, élelmiszerrel megrakod­va. Fontos tehát, hogy ne vesztegeljen a ra­komány. Minél hamarább rakják át a ml nor­mál nyomtávú vagonjainkba. Igen ám, de né­ha kevés a rakodómunkás. Különösen mosta­nában, amikor annyi mindenfélét várunk, any­­nyira megsokasodott a szállítás. Mit teszünk ilyenkor? Hát mi egyebet, minthogy több mun­kást veszünk fel! Nos, épp ezen a téren Jött a hideg zuhany. A esernyői állomás hiába to­borzott hónapokon keresztül munkást. Hiába hivatkozott hazafiú kötelességre, szocialista ki­állásra. A munka nehéz, esőben, fagyban is kint kell állni a gáton, fütyültek hát odamen­ni azok, akik „úribb“ munkával, ugyanannyi pénzt megkereshettek másutt. ■így hát hosszabb ideig vesztegeltek a vasúti kocsik, szerelvények, mint ahogy az nemzet­­gazdasági szempontból kívánatos. A csehszlo­vák kormány ebben a helyzetben segítséget kért a magyar kormánytól, a magyar kormány pedig a magyar munkástól. És a magyar mun­kás nem latolgatott sokat. Szeptember elsején kétszáz Nógrád, Borsod és Szabolcs megyei munkás érkezeit Tiszacsernyőre, hogy tizen­két hónapig munkájukkal segítsék csehszlovák barátaikat. S kijelentették, ha még többen kel­lenek, többen jönnek .. . Kétségek Ha az ember kfllf$jdl munkavállalásról hall, önkéntelenül az a gondolata támad, hogy anya­gi érdekek csábítják erre a munkást. Magam is azt hittem, hogy a barátság szent jelszava mellett biztosan a nagyobb kereset ígérete Is közrejátszott a magyar munkások itteni mun­kavállalásában. Természetes tehát, hogy ami­kor összeültem a esernyői állomás kőt funk­cionáriusával, Böszörményi Gyulával és Szarnék Imrével, első kérdésem az volt, mennyi fize­tést kapnak a magyar munkások: — Ezt még nem tudjuk előre — mondták mind a ketten. — A teljesítményüktől függ. — Ogy néz ki azonban, hogy ha jól dolgoznak, megkeresnek annyit, amennyit odahaza meg­kerestek volna. Nos, én még mindig tamáskodtam. Így az­után amikor megismerkedtem a munkabrigád vezetőjével, Föídváry Lajossal, őt is faggatni Kezdtem. A magyarok ügyintézője azonban min­denben megerősítette a szlovákiai vasutasok állítását. — A mi embereink tényleg nem tudják, mennyit keresnek majd a Tiszacsernyőn eltöl­tendő egy esztendő alatt. Mi nem Is biztattuk őket többel, mint az otthoni keresetüknek meg­felelő jövedelemmel. Ha pénzről lett volna szó, talán nem is jöttek volna ide. Hiszen nagyon meg kell azokat fizetni, akik családjukat, ott­honukat hagyják el. Nem is beszélve arról, hogy mindegyik emberünk egy-egy nagyválla­lat megbecsült, régi dolgozója. Sokan közülük

Next

/
Thumbnails
Contents