A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1969-09-28 / 39. szám

A felnőtt gyermekek figyelmessége: ei ötven évet szimbolizáló ajándékkosár

Pozsonypüspökln, a Szoros utcában, Horváth Vincéik tartják aranylakodalmukat. Az esküvőre készülődök tisztességben megöregedett Oszhajú emberek. Kíséretükben hat gyermek, tíz unoka, egy dédunoka, és távolabbi rokonok. 1919. szeptember 7-én kötöttek házasságot a helybeli római Katolikus templomban. Aranylakodalom, Igaz, de a kapukban ugyanúgy kintállnak a bámészkodók, Innen Is, onnan ts jókívánságaikat felezik kt a köztiszteletnek örvendő házaspárnak. A hnb esketötérmében halk zeneszö előzi meg a ceremóniát, gyermekek mondják verstkélket, s a hnb alelnöke felolvassa az eskü szövegét:

— Hálásak vagyunk a sorsnak, hogy egészségben megéltük aranylakodalmunkat. Hálásak vagyunk utódainknak, akik ezt a nagy napot ragyogó fénybe öltöztették. Fogadjuk, hogy úgy, ahogy eddig ts, fél évszázadon át, továbbra ts hűek maradunk egymáshoz életünk végéig.

Aztán Ismét szavalatok, unokák állnak az aranylakodalom ünnepelljei elé, majd a gyerekek és a rokonság fejezik kt jókívánságaikat. S Indul vissza a menet a Szoros utcai házba, az ünnepi asztalhoz. Csörögnek a tányérok, összekoccannak a borospoharak, és az asszonyoknak egy percnyi megállásuk sincs, mintegy negyvenötön vannak jelen rokonok, vendégek.

Az ünnepeltek az asztalfőn ülnek s ott sem lehetnek mások, mint amiben éltek, gyermekeik és unokáik megörvendeztetöl. Az egyik kicsi ragaszkodóan bújik a nagymama ölébe, ha 0 adja, jobban esik az étel.

Az asztalnál ül Horváth Vince két testvére, a 84 esztendős Horváth Mária, 90 esztendős férjével, aki ősztől tavaszig minden évben ágyban fekvő nagybeteg, de ha jön a tavasz, kisüt a napocska, megerősödik, elhagyja a betegágyat, s jár-kel egész nyáron az első hideg őszi napig. Gyémántlakodalmukat kél évvel ezelőtt, farsangkor ünnepelte a rokonság. A másik testvér, Horváth Péter, mellettem ül, kortyolgat a borból és arról szól, amiről egy 77 éves ember legszívesebben beszél — első világháborús élményeiről. Bor mellett, vacsora közben egyre csak azt Ismétli szomszédainak:

— Akkorkának lehetett látni az embereket fentröl, a hegy tetejéről, amikor meneteltek, mint ezt a literes üveget...

— Volt köztünk egy olyan hatalmas ember Is, hoqy annál meg félő volt, beleveri fejét a jellegekbe.

Igen ló a hangulat, ünnepélyes, barátságos, és ez természetes Is, együtt van a család, együtt ülnek a legközelebbi rokonok. Már a nóta is felhangzik,, Rigó Ferenc prímás szinte szünet nélkül játssza

HU'étömJÚM'

a szép magyar nótákat, elsősorban ts a Horváth Vince nótáit. Mert a nóta Is olyan, . mint az élet, van benne öröm is, bánat Is, megélt élmények emlékeit hozza vissza. A prímásnak elég rázendíteni a Nádfedeles kts házikómra, s az ünnepelt már bólogat is hozzá.

— Haja), nádas háztetők. 17 éves koromban már másztam a tetőket- A sógoromtól, a 90 éves Kudléber Nándortól tanultam a mesterséget. Itt Püspökin sok házra raktuk fel a nádat, de Főréven, Vereknyén, a Galé-Majorban és Szunyogdtban Is megfordultunk. Mikor a mesterséget kezdtem, még alig volt két-három cserepes ház a faluban. Ma meg már csak egykettő van nádas, de talán még annyi se. Nincs nád, meg igényes a nép. Meg veszedelmes tűz ts van belőle. Ha klgyúl, a hetedik szomszéd házára ts repül a szikra. A Duna mellől meg a Fertő-tóról hoztuk a nádat. Előbb bábukat csináltunk belőle, aztán raktuk fel. A fenyőgerendákon állni, járni, bizony fáradságos munka volt. De megfizették.

Az asszony itt közbeszól:

— Szerették őket a faluban, mert gyönyörű szerhákat csináltak. 30— 40 évet Is kibírt. Jégvermet ts csináltak nádból. Kocsmáro soknak meg henteseknek. Akkor több volt a kocsma. Most csak egy van, onnan ts kiklvánkoztk az ember.

Nádas háztetők. 17 éves korára datálódik a kezdés. S nemcsak ez volt a munkája. Az uradalomban meg a nagygazdáknál részaratást meg mindenféle más munkát ts vállalt. Es hiába röpködnek a kérdések szüntelenül Horváth Vincéék felé. A válasz mindig rövid és tömör. Ahogy 50 esztendőn keresztül együtt megszokták. Hol Ismerkedtek meg? Itt Püspökin. A harmadik szomszédban. Mert akkor volt csak igazán nagy divat a házi mulatság. Horváth Vince 3 évig volt az első világháborúban, megjárta a Doberdói fennsíkot, az olasz frontot Piavénái. Nem sebesült meg, fogságban sem volt. Az ötödik tüzérezrednél szolgált.

Voltak-e az ötven esztendős házasságnak kritikus esztendei? A feleség mondja az ura helyett:

— En még azt sem mondtam soha az uramnak, hogy marha vagy bolond.

Komolyabb betegségben sem szenvedtek. Mikor a feleség a 70. évét betöltötte, panaszkodott a májára, de nem volt komoly a dolog. A szemével is volt valami bal, de az is rendbe lőtt. — A fériemet Is érte szerencsétlenség. Mikor beállt a szövetkezetbe, mint ács, csinálta az Istállókat, és 24 pár bindel (olyan, mint a szarufa) egyszerre eldőlt. Hárman maradiak alatta. Négy bordája eltört. Az eszméletét Is elvesztette. 1951-ben történt.

— Ínséges esztendők? Sokat dolgoztam én is, a feleségem is — mondja Horváth Vince. Munkanélküli nem voltam. Négy lányt, két fiút neveltünk fel. ikrek is születtek, de azokat eltemettük. Négy lányunk közül három férjnél, egy még velük van. Mindkét fiunk nős. Pista Pozsonyban állami lakásban lakik. A városi közlekedést vállalatnál dolgozik, előbb villamosvezető volt, most trolibuszvezető. Er-Zsernovlczky Károly, a hnb alelnöke, olvaata fel ax eskü szövegét

zst lányunk ts benn él Pozsonyban, szövetkezeti lakásban lakik, ő a Duna utcai magyar Iskolában tanít. Vince fiunk Itt lakik Püspökin, autókárpltos a pozsonyi közlekedést vállalatnál. Mária szintén püspöki, háztartásbeli, férje a Slovnaftban mester. Gizella kitanult varrónő, de nem folytatja a mesterségét, férje szintén autókárpltos, amolyan ezermester-féle, a ■Csehszlovák Autóközlekedési Vállalatnál. Rózsa, aki velünk lakik egy fedél alatt, fényképész.

Az aranylakodalom estétől másnap estéiig tartott. Ez volt az ötödik lakodalom a házban. A felnőtt gyerekek nagy ajándékkosarakkal kedveskedtek, az ünnepelt bátyja és sógora hasonlóképpen. De a legeslegszebb nem az volt, hogy kosarakkal meg virágokkal volt tele az asztal. Hanem hogy együtt ünnepelt, együtt vigadott a nagy család. Rttka szép dolog az össze tartás még rokonok között ts. Bécsböl is voltak vendégek, ők fúrcsállották legjobban a rokont együvétartozásnak ezt a formáját. Náluk másképp van, más ország, mások a szokások. Ridegebbek, tartózkodóbbak az emberek. No meg egy kicsit önzőbbek ts.

Harmadnap így mesélt a lakodalomról Horváth Vince:

— Nagyon örültünk, hogy jól sikerült. Estétől másnap estéiig senki sem mozdult. Igaz, volt ts mit enni, inni. Az asszony tíz kacsát tömött, 14 tyúkot készített, disznóhúst meg marhahúst ts vásárolt. Kilenc torta, nagyon sok sütemény meg Igen jó ízű szentgyörgyt bor tette igazán ünnepivé a hangulatot. Köszöntük a hnb-nek meg a Barátnők Klubjának a figyelmességet.

Az asszony még hozzátette:

— Szeretünk mulatni, énekelni, táncolni. A Csemadok, a tűzoltók vagy a Barátnők Klubja mulatságain és összejövetelein mindig ott vagyunk. A férjem az Italt ts szereit, de csak mértékkel. Harminc esztendő óta nem jött haza kótyagos fejjel.

Es befejezésül azt ts az asszony mondta, de mindkettőjük nevében:

— Szeretnénk erőben, egészségben, llyaln szép nagy gyülekezetben a harmadik lakodalmunkat is megünnepelni. A gyémántotI

Mi is ezt kívánjuk a Horváth házaspárnak, a Hét sokéves előfizetőinek.

MÁCS JÓZSEF

Prandl Sándor felvétel-ál