A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1969-08-17 / 33. szám
ban és magatartásban. Semmi megalázkodás nincs bennük az e-irópai előtt, sőt bizonyos túlérzékenység, hangsúlyozott nemzeti büszkeség. Nehéz megállapítani mi ez: általában arab vagy sajátságosán líbiai öntudat-e? Nem sok európai fordul meg Líbiában eltekintve a hivatalos látogatóktól. (E sorok írója előtt magyar újságíró nem is járt ott. A szerk. megjegyzése.) A turistákra nem fektetnek nagy gondot (mi az a párszáz ezer font ekkora olajbevétel mellett?!) pedig nekik is megvan a maguk Karthágója, csak azt Leptis Magnónak és Sabrathának hívják. Tripolis görögül három várost jelent, s valamikor valóban három város terült el Líbia nyugati sarkában: Tripoli, Sabratha és Leptis Magna. Sabratha — ezt volt alkalmam látni. Öntözött ültetvények között vezet az út hozzá Tripoliból — bizonyítva, hogy serény munkával, magas technikával gazdag termőföldet lehet varázsolni a legslvárabb tálból is. Sabratha lebilincselő látvány. Nemcsak a szinte épen maradt római emeletes színház, nem is csak a meinen,tóként égbeszökő görög oszlopok teszik ezt, hanem a természeti background, hogy az alvó volt-város szinte belenyúlik az őt körülölelő tajtékzó kék Földközi-tengerbe. Rajtunk kívül egy teremtett lélek sincs a romvárosban, csak az ébreszt a változásokra, hogy elzúg fölöttünk a Libyían Kingsdom Airlines óriási utasszállító gépe. Utolsó reggel. Hajnali öt órakor ébredek, tárva-nyitva az ablak, langyos szél fúj a tenger felől. És ekkor vagy három irányból elnyújtott énekszó szivárog felém. Három különböző minaretből a müezzin imára hívó hangját hozza erre a parti szél. Panaszos, majdnem könyörgő hangok, a mélyen alvó arab város felett. Hallják-e vajon azok is, akiknek szól, vagy csak mi Idegenek gyönyörködünk benne, a szállodai szobánk mélyén, ahol csendesen dorombol a légkondicionáló, és az ablakredőny gombnyomásra működik. Kétezer éve állnak az oszlopok Egy egészen modern minaret NOVOBÁCZKY SÁNDOR És azt gondolná az ember, hogy a sivatag lapos FEKETE ARANY Az Amazonas forrásvidékén elterülő „zöld pokol“ előreláthatólag az eddig igen szegény dél-amerikai Ecuador kincseskamrája lesz. Ecuador a columbiai határ közelében levő hatalmas olajtartalékok felfede zése után bátran reménykedhet abban, hogy az országba rövidesen beköltözik a jólét. 14. próbafúrás után nem kevesebb, mint 13 olajfúrást tártak fel. Ezek napi 21CÜO barrel hozamot és 300 millió barrel olajtartalékot ígérnek. Ezenfelül a jelenleg átvizsgált területen feltételezhetően még rengeteg „fekete arany“ rejlik, ami a szakértők véleménye szerint később napi 200 000 barrel olaj kitermelését teszi lehetővé. Mindenesetre még legalább három esztendőbe, vagy talán még hosszabb időbe is beletelik, míg Ecuadort valóban az olajtermelő államok közé sorolhatjuk, Egyelőre ugyanis itt nem találni mást, mint a forrás után „bedugaszolt“ forrásukat. Aki el akar jutni az nlajvidékre, annak az őserdő folyóin át kenuval hosszú, fáradságos utat kell megtennie, vagy helikoptert kell igénybe vennie. Az ecuadoriak tisztában vannak azzal, hogy még hosszú ideig nem lesz módjukban a dzsungelben elterülő olajmezőket saját erejükből kiaknázni, ezért a koncessziókat amerikai cégeknek akarják adni. Természetesen megfelelő részt kívánnak a haszonból, ezért a kitermelt olaj értékének 15 százalékát kérik. A cégek éddig csak 11 százalékot ajánloltak fel, de az ecuadoriak véleménye szerint kilátás van rá, hogy rövidesen megegyeznek. Viszont az olajtársaságok egyéb kötelezettségei tekintetében már általános meg állapodást kötöttek. Az olajtársaságok vállalták, hogy 18 millió dolláros költséggel Quito fővárostól az olajvidékig utat építenek és magát az őserdőt 28 millió dollárt felemésztő útépítéssel hozzáférhetővé teszik. Ezzel szemben Ecuador a saját erejéből akarja létrehozni a körülbelül 350 kilométer hosszú olajvezetéket a kutaktól Esmeratdáig, a ma még teljesen jelentéktelen halászkikötnig. Bár az amerikai cégek felajánlották, hogy ezt az olajvezetéket maguk finanszírozzák, a quitói kormány úgy gondolja, hogy e fontos szállítóeszköznek nem szahad külföldi tulajdonba kerülnie. 5
